Csaknem felük a kihalás felé tart, figyelmeztet a WWF.
HIRDETÉSA vándorló fajok csaknem felében rohamosan csökken az állatok száma, és ebben közvetlenül vagy közvetve jelentős szerepet játszik az emberi civilizáció. Egyrészt pusztítjuk élőhelyeiket, másrészt előidéztük, és fenntartjuk a klímaválságot.
Erre a következtetésre jutott egy ENSZ-kutatás, amely 1200 fajt vizsgált meg, és azt találta, hogy 44 százalékuk - például a szteppei sas, az egyiptomi keselyű és a vadon élő teve - nagy léptekkel halad a kihalás felé, minden ötödik pedig már a határára is került.
Ezzel szemben mindössze 14 olyan fajról tesznek említést, amelynek jobb helyzetbe került. Ide tartozik a kék és a púpos bálna, a fehérfarkú tengeri sas és a feketearcú kanalasgém.
A WWF vadvilág stratégiájáért felelős igazgatója, Colman O’Criodain szerint azt kellene megértenünk, hogy ezek a fajok olyan helyeken élnek, amelyek számunkra is nagyon fontosak, mert vizet és táplálékot adnak, gondoskodnak a levegő tisztaságáról, vagy a partmenti területek védelméről. És ezek az élőhelyek nem tudnak megfelelni mindennek akkor, ha nem gondoskodunk az ott élő állatokról.
"Az erdőkben nem csak fa van. A vizes élőhelyeken nem csak nád és fű nő. Összetett ökoszisztémák működnek ezeken a helyeken, és a vándorló állatok is beletartoznak ezekbe a rendszerekbe."
A kutatók javaslatokat is tettek az ENSZ illetékes testületeinek a helyzet javítására, de azzal, hogy ez csak nemzetközi összefogásban lehetséges, hiszen a vándorló fajok egyedei több országot, illetve kontinenst megjárnak nem is egyszer életük során.