A pristinai vezetés elégedett, az átlagemberek kevésbé.
HIRDETÉSKoszovó függetlenségének 15. évfordulóját ünnepelték Pristinában. A világ megosztott az egykori szerb tartomány állami státuszát illetően. Az EU-tagállamok többsége elismeri Koszovó függetlenségét, Szerbia viszont továbbra is egyik tartományának tekinti Koszovót, amelyet nem ismer el független államnak például az ENSZ sem.
Megosztottak a főként albánok lakta terület polgárai is. Egy szerb nő azt mondta, elég rossz a helyzet. Semmi nem valósul meg abból, amiről azt hitték, hogy valóra fog válni. Egy albán férfi viszont úgy látja, hogy napról napra jobban élnek.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy Koszovó demokratikus és szuverén, illetve a régió legfejlettebb gazdaságával rendelkezik.
„Koszovó a mi országunk, amelyben jólétnek és biztonságnak kell lennie. Ez prioritás a kormány számára” – mondta Kurti.
Egyre többen elégedetlenkednek
A Koszovói Statisztikai Ügynökség adatai ellentmondanak ennek: a munkanélküliség csaknem 40 százalékos, egyre gyakoribb, hogy professzorok, orvosok, köztisztviselők is tüntetnek az utcákon.
„Amióta nincs felettünk a szerb állam, mi vagyunk felelősek a saját életünkért. Nem meglepő hát, hogy az emberek nagyon csalódottak" – mondta erről a pristinai AAB egyetem politikatudomány-professzora, Nexmedin Spahiu.
A csalódottság és a félelem az albán és a szerb közösségekben is jellemző. Jovana Radosavljević szerb politikai elemző úgy véli, a feszültség tapintható, ami „a koszovói intézmények nagyon polarizáló populista narratíváján keresztül tükröződik”.
A szerb-koszovói kapcsolatok krízisben vannak, de mindkét fél elfogadja az Európai Unió által is támogatott úgynevezett francia-német tervet, így talán lehet remény a konfliktus megoldására.