A francia kormány 62 évről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt 2030-og.
HIRDETÉSOrszágos sztrájkot hirdetett meg január 19-ére nyolc francia szakszervezet, miután bejelentette Elisabeth Borne francia miniszterelnök, hogy 2030-ig szakaszosan 62 évről 64 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
Az új szabályok szerint legalább 43 évet kell majd dolgozniuk a franciáknak, hogy teljes állami nyugdíjat kaphassanak.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök már 2017-es megválasztása előtt azzal kampányolt, hogy hatalomra kerülése esetén nyugdíjreformot is végrehajtana - erre azonban egészen második elnöki ciklusáig, azon belül is 2022 végéig várni kellett. A téma ugyanis túl nagy társadalmi elégedetlenséget szült volna, így Macron jobbnak látta várni vele, legalább az újraválasztása utáni periódusig.
Az elmúlt hetekben miniszterelnöke, Elisabeth Borne folyamatosan egyeztetett a szakszervezetekkel és társadalmi partnerekkel - de nem sok sikerrel, mivel a szakszervezetek és a baloldali pártok már kinyilatkoztatták, hogy semmiféle változtatásba nem egyeznek bele, vagy csak sokkal kisebb mértékűbe és sokkal lassabban végrehajtva, mint ahogy azt az elnök szeretné.
A kormány tehát nem tudott társadalmi támogatottságot szerezni a nyugdíjreform tervének - de ez nem jelenti azt, hogy nem fog tudni politikai támogatást szerezni hozzá. Ehhez azonban szüksége van a jobboldal megnyerésére, hogy a Nemzetgyűlésben többsége legyen a törvénytervezet megszavazásakor.
December végén, az Odoxa-Mascaret által készített felmérés szerint a megkérdezettek 67 százaléka továbbra is ellenezte a 65 éves korhatár bevezetését. A Harris Interactive-Toluna január másodikán publikált közvélemény-kutatása szerint a franciák 54 százaléka nem akarja a nyugdíjreformot és csupán 44 százalékuk támogatja azt. Az Ifop január másodikán publikált felmérése szerint pedig a franciák 68 százaléka nemhogy nem emelné, de lehetőség szerint inkább 60 évre csökkentené az öregségi nyugdíjkorhatárt.