Horvátország január elsejei csatlakozása a Schengeni-övezethez nehéz helyzetbe hozhatja Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát.
HIRDETÉSSzerbia és Bosznia-Hercegovina szerint is aggasztó a szomszédos Horvátország január elsejei csatlakozása a Schengeni-övezethez. A két ország attól tart, hogy a változás elszigeteli őket Európától, így a gyakorlatban a közös határszakaszon lelassul a személy- és az áruforgalom.
"Lehetséges, hogy az ellenőrzés hanyagabb lesz és még jobban lelassítja az folyamatot. Nem látom, hogy a dolgok javulnának" - mondja egy kamionos, egy határőr uganakkor másképp látja a helyzetet:
"A horvát határrendészet az EU-ba való belépésünk napjától, azaz 2013. július 1. óta az Európai Unió összes eljárását végrehajtja, ezért nem látunk majd sorokat."
A bosnyákok attól is tartanak, hogy a kerítés rossz oldalán maradnak és egyedül kell megküzdeniük olyan terhekkel, mint a migráció, vagy a regionális instabilitás.
Az elszigeteltség érzése, a szakadék a bosnyákok és a horvátok között nőni fog. Az EU jelenlegi politikája Bosznia-Hercegovinával, de a Nyugat-Balkánnal szemben sem nevezhető reménykeltőnek. A jelenlegi politika mellett öt-tíz év múlva ez a szakadék nem szűkülni fog, sőt valószínűleg sokkal nagyobb lesz." - mondja Adnan Ćerimagić, az Európai Stabilitási Kezdeményezés vezető elemzője.
Vesna Pusić, volt horvát külügyminiszter.szerint az EU külső határainak meghosszabbítása javulást hoz a régió többi részén:
"Ez nem bővítés, ez az európai térség stabilitásának megszilárdítása. Ezeket az országokat, tehát Boszniát, Szerbiát, Észak-Macedóniát, Koszovót és Montenegrót az Európai Unió területe veszi körül, ez tehát valóban európai biztonsági kérdés. Ezeket az államokat soha nem lehet elszigetelni annyira, hogy falakat építsenek, mert ezek a falak az unión belül épülnének."
A cél a Nyugat-Balkán stabiliztása, ezért Brüsszelnek nem érdeke a tagjelöltek gyengítése egy működésképtelen migrációs politikával.