Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lula, a cipőpucoló fiúból lett, börtönviselt brazil elnök, akit Castro bíztatott politizálásra

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Luiz Inácio Lula da Silva üzletemberekkel találkozott a kampányban, 2022 augusztusában
Luiz Inácio Lula da Silva üzletemberekkel találkozott a kampányban, 2022 augusztusában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Andre Penner   -  

A szegényeknek joguk van ahhoz, hogy hétvégén együtt grillezzenek a családdal, hogy egyenek egy kis picanhát, marhaszeletet, és mellé igyanak egy pohár hideg sört – így kampányolt az elnökválasztás előtt Luiz Inácio da Silva, aki maga is a munkásosztály sanyargatott gyermeke, ezért sokan tudnak vele azonosulni Brazíliában. Lula korrupciós vádakkal több mint húsz hónapot töltött a rácsok mögött. Joghatósági hibák miatt felmentették, de ártatlanságát nem mondták ki. Csak a kubai forradalmár unszolására kezdett el politizálni csaknem négy évtizede, bár a foci kezdetben sokkal inkább vonzotta. Két államfői ciklusa alatt Brazília nemcsak a foci vébével és az olimpiával került fel a világtérképre. Fontos szerepet játszott a G20-ak, illetve a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS csoport létrehozásában, ráadásul brazilokat jelöltek az ő elnöksége időszakában a WTO és a FAO vezetésére.

A Lula becenéven elhíresült Luiz Inácio da Silva alig három éve, 2019-ben még napi 23 órát töltött egy szövetségi büntetés-végrehajtási intézetben egy elszigetelt, futópaddal ellátott cellában.

A volt brazil elnököt 12 évre ítélték korrupciós vádak alapján. Akkoriban úgy tűnt, hogy a verdikt véget vet az egykor a latin-amerikai baloldal oroszlánjának tartott politikus mesés karrierjének. Miután kiszabadult a börtönből, Lula akár újra Brazília elnöke lehet, ami hihetetlen, korábban elképzelhetetlennek tűnő politikai feltámadás lenne.

Noha az előrejelzések szerint már az október 2-án megrendezett első fordulóban nyerhetett volna, végül nem szerezte meg a szükséges szavazatok több mint felét, de így is a voksok 48,3 százalékával, több mint hatmillió szavazatkülönbséggel győzött a regnáló elnök Jair Bolsonaróval szemben, aki a voksok 43,2 százalékát vasalta be.

Hogy a korábbi vagy a jelenlegi elnök irányítja-e Dél-Amerika legnagyobb országát az elkövetkező négy évben, az csak az október 30-i második forduló után fog kiderülni – három nappal Lula 77. születésnapja után.

Da Silva győzelme egy figyelemre méltó karrier beteljesedését jelentené. Lulát Barack Obama volt amerikai elnök egyszer „a világ legnépszerűbb politikusának” nevezte – emlékeztet a New York Times. Amikor 2011-ben Lula két ciklus után távozott hivatalából, népszerűsége meghaladta a 80 százalékot. Ezután azonban a kormányzati kenőpénzekkel kapcsolatos kiterjedt nyomozás középpontjába került, amely közel háromszáz letartóztatást vont maga után, és őt magát is börtönbe juttatta. Úgy tűnt: az elnök eltűnik a történelem süllyesztőjében.

Az egykori szakszervezeti vezető azonban ismét reflektorfénybe került, és arra készül, hogy újra átvegye a 216 millió lakosú ország kormánykerekét azzal az eltökélt szándékkal, hogy semlegesítse Bolsonaro örökségét.

„Ötszáznyolcvan napot töltöttem börtönben, mert nem akarták, hogy induljak” – mondta nemrégiben da Silva a korábbi gégerákja, meg az elhúzódó kampány miatt a szokásosnál is rekedtebb hangján támogatói tömegének.

És én ott nyugodt maradtam, úgy készültem, mint Mandela 27 éven át.

Kampánykörútján da Silva a dél-afrikai Nelson Mandela mellett az indiai Mahatma Gandhihoz és az amerikai Martin Luther Kinghez, a politikai foglyokhoz hasonlította magát, aki szabadulásuk után rügybe fakasztották politikai mozgalmukat.

„Meggyőződésem, hogy ugyanez fog történni itt, Brazíliában is” – mondta az egyik nagygyűlésen.

Újbóli megválasztása – a modern brazil demokrácia legbefolyásosabb alakjaként – mindenképpen erősítené az egykori fémmunkás státuszát, aki tízéves koráig olvasni sem tudott, csupán öt osztályt végzett, egy írástudatlan földműves fiaként mégis annak az átalakulásnak az élére állt, amely a konzervatív elveket a baloldali eszmékkel és a munkásosztály érdekeinek a képviseletével váltotta fel.

Az általa 1980-ban alapított baloldali Munkáspárt az 1988-as brazil katonai diktatúra vége óta eltelt nyolc elnökválasztásból négyet megnyert, a többin pedig a második helyen végzett.

Da Silva két ciklusban volt államfő, és ebben az időszakban, 2003 és 2010 között kormánya 20 millió brazilt mentett ki a szegénységből, újjáélesztette az ország olajiparát, Brazíliát pedig – a 2014-es labdarúgó világbajnokság és a 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezésével – a nemzetközi porondon ünnepelte a közönség.

Ugyanakkor lehetővé tette a korrupció burjánzását kormányán belül is, amiért a pártján belüli szövetségesei közül sokan a rácsok mögött végezték. A bíróságok ugyan két Lula elleni ítéletet is hatályon helyeztek – ő maga azért került börtönbe, mert kormányzati szerződésekre pályázó cégektől fogadott el lakást és lakásfelújítást –, de sosem mondták ki ártatlanságát. Lula rágalomnak tartja a vádakat.

Operação Lava Jato, az Autómosó művelet

Edson Fachin, a legfelsőbb bíróság bírája azzal a magyarázattal mentette fel Lulát védőügyvédjei indokolt kérésére, hogy a volt államfőt elítélő bíróságnak nem volt szükséges joghatósága a döntésben.

Maga da Silva volt a legmagasabb rangú politikus, akit az Autómosó műveletben a vádlottak padjára állítottak, majd elítéltek.

Az Operação Lava Jato, a korrupciós ügyek feltárása 2014-ben kezdődött, és évek alatt több mint ezer vádemelést eredményezett. Szerte Brazíliában több tucatnyi politikus és üzleti vezető pályafutása tört derékba. A kiterjedt nyomozást sokan – köztük Lula is – politikai boszorkányüldözésnek tartotta.

Elsőfokú ítéletére tett fellebbezését elutasították, és ezzel Lulát 2018-ban kizárták az elnökválasztási versenyből – emlékeztetett a BBC.

Az eltiltás alig több mint egy hónappal a választás első fordulója előtt történt. Lula helyére a Munkáspárt jelöltjeként Fernando Haddad ugrott be. Korántsem rendelkezett ugyanolyan elismertséggel és támogatottsággal, mint pártjának vezetője, így a szélsőjobboldali jelölt, Jair Bolsonaro viszonylag könnyedén legyőzte.

Végül Fachin bíró döntése tette szabaddá az utat Lula számára, hogy az idén indulhasson az elnöki posztért. A bíró egyetértett Lula ügyvédeivel abban, hogy a Paraná államban, Curitiba városában található bíróság nem tárgyalhatta Lula ügyét, mert állítólagos bűncselekményei nem abban az államban történtek.

A feltételezett bűnelkövetések idején Lula államfő volt, és a fővárosban, Brasíliában lakott. Fachin szerint az ellene indított ügyeket az ottani bíróságnak kellene lefolytatnia.

A bíró ezek után megsemmisített négy, Lula ellen indított korrupciós eljárást, és arról rendelkezett, hogy azokat Brazíliavárosban tárgyalják újra.

Lula ügyvédei szerint a döntés ügyfelük „ártatlanságát igazolja”, Edson Fachin azonban nem hirdetett ítéletet abban a kérdésben, hogy a volt elnök bűnös-e vagy sem a korrupciós vádakban. Ezt azt jelenti, hogy da Silva ellen bármikor újra vádat emelhetnek, és akár el is ítélhetik.

Jogi szakértők ezt azonban nem tartják valószínűnek annál is inkább, mert Fachin bíró érvei összhangban állnak a brazil legfelsőbb bíróság korábbi döntéseivel.

Latin-Amerika balra tolódása

Amennyiben da Silva megnyeri az elnökséget, az részben egy régimódi kampánynak lesz köszönhető. Bejárta a hatalmas országot, és személyesen győzködte híveit. Biztosra ment, kevés konkrétumot mondott a javaslataiban, és a legtöbb interjút visszautasította, köztük a New York Times kérését is.

Ezzel szemben széles koalíciót épített ki – a kommunistáktól az üzletemberekig. Az is az ő malmára hajtja a vizet, hogy ellenfele, a hivatalban levő elnök aligha mondható népszerűnek. A felmérések szerint a brazilok csaknem fele azt állítja: soha nem támogatná Jair Bolsonarót, aki hamis állítások özönével, romboló környezetvédelmi politikájával, a Covid-19 oltóanyagokkal szemben a nem bizonyított gyógyszerek felkarolásával, valamint a politikai riválisok, újságírók, bírák és egészségügyi szakemberek elleni kemény támadásokkal sok szavazó ellenszenvét vívta ki.

A kampánykörúton Bolsonaro csalónak és kommunistának nevezte da Silvát, aki nem maradt adósa: tekintélyelvűnek és embertelennek minősítette az elnököt.

Amennyiben megválasztják, Luiz Inácio da Silva lenne a legjelentősebb példája Latin-Amerika balra tolódásának. Baloldali hatalomváltás történt 2018 óta Mexikóban, Kolumbiában, Argentínában, Chilében és Peruban.

Összességében Lula kampánya az évtizedek óta szajkózott ígéretre épült: jobbá teszi a tengődő brazilok életét. A világjárvány megnyomorította Brazília gazdaságát. Az infláció kétszámjegyűvé vált, az éhezők száma megduplázódott, és 33 millióra emelkedett. Lula azt ígérte, hogy kiszélesíti a biztonsági hálót, megemeli a minimálbért, csökkenti az inflációt, több embernek ad ételt és lakást, és új, nagyszabású infrastrukturális projektekkel munkahelyeket teremt.

„Ő volt a szegénységellenes elnök, és ezt az örökséget szeretné megtartani, ha győz” – mondta róla Celso Rocha de Barros szociológus, aki könyvet írt a Munkáspártról.

A legtöbb sikeres politikushoz hasonlóan da Silva beszédei nem térnek ki a részletekre. Retorikáját gyakran az „ők”, az elit – illetve a „mi”, a nép összecsapására építi. Bal kezén viseli a munkásosztályhoz való tartozásának a jelét: 19 évesen egy autóalkatrészgyárban vesztette el a kisujját. Üzenetében – a hétköznapi ember modorában – gyakran utal a sörre, továbbá a cachaçára, Brazília nemzeti italára és a népszerű marhaszeletre, a picanhára.

„Azt hiszik, hogy a szegényeknek nincsenek jogaik” – harsogta São Paulo egyik legszegényebb negyedében összegyűlt támogatói előtt, majd hozzátette: ő azonban harcolni fog a jogaikért. „Joguk van ahhoz, hogy hétvégén együtt grillezzenek a családdal, hogy vegyenek egy kis picanhát, amelynek a zsírját lisztbe mártották, és egy pohár hideg sört” – kiáltotta éljenzés közepette.

„Ő a nép, a szegények jelöltje” – véli a 44 éves Vivian Casentino, a Munkáspárt vörös színébe öltözött szakácsnő egy riói nagygyűlésen. „Olyan, mint mi. Ő egy harcos.”

„Vissza kell kapnunk Lulát”

Első elnöki ciklusától eltérően Brazília gazdasága jelenleg nehezebb helyzetben van. Lula most a szegényeket a gazdagokra kivetett magasabb adókból finanszírozná. A választók egy részét nyugtalanítják tervei, akik még élénken emlékeznek arra, hogy da Silva kijelölt utóda, Dilma Rousseff recesszióba sodorta Brazíliát.

Lula politikai stílusa hatodik elnökválasztási kampánya során sem változott, imázsát azonban igyekezett modernizálni. Több utalást tett a nőkre, a feketékre, az őslakosokra és a környezetvédelemre, sőt azt ígérte, hogy a „biosaláták” mellett fog kiállni.

Módosítottam a hozzáállásomon: nemcsak a grillezésről beszélek, hanem a vegetáriánusokat is megszólítom, akik jófajta biosaláta fogyasztásával ösztönözhetik az egészségesebb mezőgazdaság kialakulását – üzente Lula.

A jelölt mellé állt közben az egyik legnépszerűbb brazil influenszer, Felipe Neto is, akinek több mint 44 millió követője van csak a YouTube-on.

„Itt az ideje, hogy legyőzzük a gyűlöletet. Itt az ideje, hogy mindent legyőzzünk” – mondta az első forduló előtt a Lulával fényképezkedő médiasztár, aki – amint azt a Correio Braziliense is felidézi – alig öt éve még azt hangoztatta: „elvből nem szavazok korruptakra”, Lulát pedig „korrupt szarzsáknak” nevezte.

Da Silva ugyanazon a napon találkozott egy tetovált arcú, szintén népszerű rapperrel, Tico Santa Cruzzal, akit szintén arra buzdított, hogy emelje fel hangját a korrupcióval kapcsolatos feltételezések ellen.

„A Globo öt éven át tolvajnak nevezett engem” – mondta Lula, Brazília legnagyobb tévécsatornájára utalva. Elvárta, hogy a médium egyik este hírműsorát egy bocsánatkéréssel indítsa, ez azonban elmaradt.

Da Silva soha nem ismerte el teljes mértékben tömörülésének szerepét a kormányzati korrupciós rendszerben, amely a 13 évig tartó munkáspárti kormányzás nagy részében olajozottan működött. Az Autómosó művelet feltárta, hogy a vállalatok több százmillió dollárnyi kenőpénzt fizettek kormányzati tisztviselőknek közbeszerzési szerződésekért cserébe.

Lula azt állítja: politikai ellenségei mocskolták be, hogy eltüntessék a Munkáspártot a brazil politikai életből. Az amerikai kormányt azzal vádolta, hogy segített a nyomozás irányításában.

Az Autómosó művelet végül saját botrányába fulladt bele. Az ügyészek csak a Munkáspárt bűneire összpontosítottak, a többi párt szerepét mellőzték a vizsgálatban. Az ügyet felügyelő szövetségi bíróról, Sergio Moróról utóbb kiderült, hogy összejátszott az ügyészekkel, miközben több perben is egyedüli bíróként járt el.

Da Silva mindenesetre sokkal népszerűbb, mint az általa létrehozott politikai párt.

„Mi kifejezetten Lulát támogatjuk, nem a Munkáspártot” –mondta a 28 éves Vinicius Rodrigues, történelem szakos hallgató, aki a kommunista párt szórólapjait osztogatta egy Lulát támogató riói nagygyűlésen.

„Lulával vagyok” feliratú fejpántokat árult a közelben az 55 éves Luiz Claudio Costa.

Korábban mindig da Silvára szavazott, négy éve, 2018-ban azonban Bolsonarót választotta.

„Rosszul döntöttem” – vallotta be. „Vissza kell kapnunk Lulát.”

Jobban érdekelte a foci, mint a politika

Ha csaknem négy évtizeddel ezelőtt Fidel Castro nem dorgálta volna meg, Luiz Inácio Lula da Silva talán lemondott volna a latin-amerikai térség egyik legemlékezetesebb politikai karrierjéről. Azt fontolgatta, hogy bedobja a törülközőt, miután 1982-ben elbukott a São Pauló-i kormányzói választáson, mire a kubai forradalmár leteremtette.

„Figyelj, Lula, nem adhatod fel a politikát. Nem teheted ezt a munkásosztállyal” – idézte da Silva életrajzírójának szavait a Guardian.

„Térj vissza a politikába!” – adta ki az utasítást a kubai elnök.

Lula krónikása úgy véli: ez volt sorsfordító pillanat a korábbi vasmunkás életében, aki megszívlelte vendéglátója tanácsát.

Négy évvel később, 1989-ben az egykori cipőpucoló fiú és gyári munkás benyújtotta első, végül sikertelen pályázatát az elnöki tisztségre. Még két elnökválasztást veszített el, 1994-ben és 1998-ban, mielőtt 2002-ben végre elérte célját.

Lula története az északkeleti Pernambuco államban kezdődött, ahol 1945-ben jellegzetes vidéki mélyszegénységben született. Hétéves korában édesanyjával, Dona Linduval és hat testvérével a jobb élet reményében délre vándorolt. Végül São Paulo kikötővárosa, Santos közelében kötöttek ki. Három évvel később a család a nagyvárosba költözött, ahol pénzszűkében egy bár hátsó szobáját bérelte ki. A helyre Lula „disznóólként” emlékezett vissza.

„Az éjszaka közepén a részegek betámolyogtak vizelni vagy hányni. Amikor esett az eső, patkányok és békák menekültek be az utcáról, és másnap az egészet fel kellett takarítaniuk” – idézte Morais Lulát könyvében.

Da Silva életrajzírója úgy véli, hogy a brazilok milliói a kemény tapasztalatok miatt tudnak azonosulni, és bíznak egy olyan vezetőben, akinek élettörténete egy kicsit a sajátjukat is tükrözi.

„Azt gondolják: ez a fickó pont olyan, mint én. Ugyanazokkal a tragédiákkal szembesült, mint én. Egy kétszobás lakásban élt 27 másik emberrel” – mondta Morais.

A tizenéves Lula São Paulóban irodista kifutóként dolgozott, mielőtt esztergályosnak tanult volna a hatvanas évek elején, amikor Brazília két évtizedes katonai diktatúrába süllyedt. Morais szerint – aki a hetvenes végén ismerkedett meg Lulával a São Paulo-i gyáripar szívében – akkoriban Brazília leendő elnökét jobban érdekelte a futball, mint a politika. Amikor az akkori, illegalitásban ténykedő, földalatti kommunista párt egyik ügynöke egy templom előtti padon megpróbálta beszervezni, „Lula dühös volt”.

A gyári robot és a brazil katonai rezsim 1964 és 1985 közötti elnyomása azonban ébresztőként hatott rá. Akkor változtak meg nézetei, amikor a saját bőrén tapasztalta a munkásosztály mindennapos kizsákmányolását, az alacsony béreket, és a lehető legrosszabb munkakörülményeket.

Az utolsó csepp a pohárban, egyben „vízválasztó pillanat” az volt, amikor a biztonsági erők elrabolták és megkínozták testvérét. Belemerült a munkásmozgalomba, és 1979-ben már történelmi sztrájkok élére állt, amivel egyrészt megszilárdította pozícióját Brazília legnevesebb szakszervezeti vezetőjeként, és kikövezte az utat a Munkáspárt megalapításához, amelynek a mai napig az elnöke.

Két államfői ciklusa alatt Brazília nemcsak a focivébével és az olimpiával került fel a világtérképre. Fontos szerepet játszott a G20-ak, illetve a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS csoport létrehozásában, ráadásul brazilokat jelöltek ebben az időszakban a WTO és a FAO vezetésére.

„Feltámadni a hamvakból, ahogy mi feltámadtunk, nagy-nagy örömre és ünneplésre ad okot” – utalt a múltra, és azt ígérte, hogy az eredményhirdetés éjszakáján hatalmas bulit csapnak São Paulo utcáin.

A győzelem egyébként korántsem biztos. Lula maga is elismerte, hogy az elnökválasztás kimenetele „nagyon szoros”. Azok döntenek majd, akik nem szavaztak az első fordulóban.

„A tartózkodó szavazatokért küzdünk” – mondta Rióban.

A közvélemény-kutatások szerint Jair Bolsonaro elnök a második forduló előtt egyre inkább lefaragta Lula előnyét.