Csak abban nem értenek egyet, hogy melyik hadviselő fél.
HIRDETÉSHa a gát megsemmisül,18 millió köbméter víz szabadulna el, víz alá kerülne a Dnyeper bal partja, ivóvíz nélkül maradna a Krím és hűtés nélkül a zaporizzsjai atomerőmű. Oroszország szerint erre készül Ukrajna, Ukrajna szerint erre készül Oroszország.
- Információink szerint orosz terroristák aláaknázták a kahovkai erőmű generátorait és a gátat - mondta szokásos videóbeszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. - Ezzel a terrortámadással többek között még azt a lehetőséget is elpusztítanák, hogy a Dnyeper folyóból vízzel lássák el a Krímet. A kahovkai vízierőmű pusztulása esetén az észak-krími csatorna egyszerűen eltűnne.
Az orosz nyilvánosságban hasonló vádak terjednek Ukrajnával szemben: ezek szerint Ukrajna egy hamis zászlós művelet keretében a gát felrobbantásával lényegében terrortámadást hajtana végre saját polgárai ellen és azt Oroszországra kenné. Az orosz médiában olyan elméletek is keringenek, hogy a NATO Ukrajnával összefogva atombombát robbantana ezen a területen, és Oroszországra fogná.
Mi történik Herszonban?
A herszoni régió visszafoglalása céljából nyár vége óta egy lassú, sok áldozatot követelő, felőrlő művelet zajlik ukrán részről, aminek az az alapja, hogy a térséget az orosz hadsereg csak az egy kilométer széles Dnyeper folyón keresztül tudja utánpótlással ellátni. Ezt a folyamatot az ukrán hadsereg akadályozni tudja azzal, hogy a legfontosabb (Antonovszkij) hidat használhatatlanná tette, illetve folyamatosan lövi tüzérséggel az oroszok által felállított pontonhidakat. Az egyetlen - de logisztikai szempontból nem ideális helyen lévő - biztos átkelőhelyet a folyón a kahovkai vízierőmű gátja jelenti, aminek a lerombolása a bevezetőben leírt rettenetes károkat okozna az egész térségnek, másrészt messziről nem is lenne könnyű. Még az amerikai HIMARS-ok segítségével is hosszú időbe telt az Antonovszkij-hidat járhatatlanná tenni, a gát pedig ennél érthetően sokkal erősebb.
Vagyis a régió katonai utánpótlása orosz részről szűkös, de nincs teljesen elvágva. Ezért már a harkivi offenzíva sikere után is a legtöbb hadi szakértő úgy vélte, hogy Herszon sorsa meg van pecsételve, de itt nem lesz a harkivihez hasonló gyors áttörés, hanem az ellátási gondokkal küzdő orosz csapatok lassú felőrlése várható. Ezek az események gyorsultak fel az elmúlt napokban.
Miközben az orosz Védelmi Minisztérium azt kommunikálja, hogy Herszon védelmére készül, azt is mondják, hogy mintegy hatvanezer embert telepítenek ki a térségből a Dnyeper folyó orosz ellenőrzés alatt álló keleti partjára. Műholdképek alapján azonban sok elemző úgy véli, hogy az oroszok inkább a csapataikat és a hadi felszereléseket mentik a Dnyeper nyugati partjáról, hogy ne rendezetlenül kelljen visszavonulni és temérdek felszerelést átengedni az ukránoknak, mint Harkivban. Az ukránok érdeke az, hogy a Dnyeperen keresztül zajló kockázatos visszavonulás során az orosz veszteségek minél nagyobbak legyenek, ezért az oroszoknak jó, ha a katonai visszavonulással egyidőben ugyanazon az útvonalon egyfajta civil exodus is zajlik, ami vagy óvatosságra inti az ukrán hadsereget, vagy civil áldozatok esetén kommunikációs fegyvert ad az orosz fél kezébe.
Az orosz közvélemény felkészítése már elkezdődött arra, hogy decemberig további meghódított területek feladása várható, maga az új ukrajnai parancsnok, Szurovikin tábornok is tett arra utalást, hogy Herszon nem feltétlenül lesz tartható.
A kahovkai gát elpusztítása elsősorban a Dnyeper nyugati partján öntene el településeket (Zelenszkij szerint összesen nyolcvanat), köztük magát Herszon városát is. Ilyen értelemben stratégiai előnyt inkább Oroszországnak jelentene, hiszen az ukránok előrenyomulását akadályozná egy olyan területen, aminek a védelméről az orosz csapatoknak középtávon valószínűleg le kellene mondaniuk.
Lehet, hogy ezúttal tényleg elterelés a herszoni csata?
A másik terület, amelyen az orosz hadvezetés érezhetően ukrán előretörésre készül, az Luhanszk megye északi része. Ez az a terület, ahová előrenyomult Ukrajna a harkivi offenzív nyomán, nyugatról az Oszkil folyó, délről a Sziverszkij Donyec folyó határolja, északról és keletről pedig az orosz államhatár. Bár az ukrán előrenyomulás a sikeres offenzíva után lelassult, az orosz hadvezetés valamiért mégis megerősíti ennek az általuk ellenőrzött területnek a déli részét az úgynevezett Wagner-vonallal, ami egy műszaki eszközökkel is megerősített védvonal a Sziverszki Donyec folyó mentén nagyjából Liszicsanszktól Luhanszk városáig. Erre a védvonalra csak akkor lenne szükség, ha az ukrán hadsereg áttörést érne el az Oszkil folyótól keletre, és északról kezdené támadni a Luhanszk oblasztban lévő orosz csapatokat, amivel gyakorlatilag nagy szakaszon beomlasztaná az orosz frontot.
Ez az a frontszakasz, ahol az orosz csapatok még mindig folytatják a korábban elkezdett felőrlő támadást és ha száz métereket is, de előre tudják tolni a frontvonalat. Bahmutnál és Avdiivkánál is ez a lassú előrenyomulás zajlik orosz részről, itt az ukrán erők továbbra is defenzívában vannak.
Elemzők szerint akadnak arra utaló jelek, hogy miközben Oroszország Herszonra koncentrál, Ukrajna indíthat átfogó támadást a zaporizzsjai fronton is Melitopol felé. A lehetőséget felvetők szerint a logisztikai csomópont Melitopol visszafoglalása stratégiailag nagyobb előnyökkel járna, mint a hosszú távon az oroszok által is tarthatatlannak minősített Herszoné.