Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A háború miatt még fontosabb lett a Duna a régióban, mint eddig volt

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Budapest és a Duna a Margit szigetről nézve alacsony vízállásnál, 2022. augusztus 9-én
Budapest és a Duna a Margit szigetről nézve alacsony vízállásnál, 2022. augusztus 9-én   -   Szerzői jogok  Szilágyi Anna/AP   -  

Az ukrajnai háború árnyékában gyűltek össze 14 európai ország képviselői a Duna-régió uniós fejlesztési programjának éves csúcstalálkozóján. A magyar EU-elnökség alatt, 2011-ben indított együttműködés soros elnöke az elmúlt egy évben éppen Ukrajna volt, a konferenciát azonban a háborús helyzet miatt Kassán kellett megtartani. A Duna tíz országon halad át, ezzel a világ legnemzetközibb folyója, vízgyűjtő területe pedig további hét államot érint, az együttműködésjelentősége tehát óriási.

A magyar EU-elnökség öröksége

Az EU Duna Régió Stratégia vagy rövidítve EUSDR a tizenegy évvel ezelőtti magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eredménye, 14 országot tömörít a közös fejlesztési programok kidolgozása érdekében. Ezek közül 9 EU-tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) és 5 EU-n kívüli ország (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna). 

Az összesen 115 millió embernek otthont adó államokat összeköti, hogy komoly fejlődési potenciált jelent számukra a Duna - még úgy is, hogy nem mindegyiket érinti Európa második leghosszabb folyója. Az együttműködésnek négy pillére, és ezeken belül 12 prioritási területe van, ezek mentén igyekeznek a részt vevő országok közös stratégiát kialakítani, mindannyiuk érdekében. 

Az EUSDR most is új ötleteket vár a régió fejlesztése érdekében - részletek a tweetben

A prioritási területek között van a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztése, a fenntartható energia használatának ösztönzése, a vízminőség és a biodiverzitás megőrzése, a helyi vállalkozások versenyképességének növelése és az idegenforgalom fejlesztése is. A kezdeményezés legfontosabb projektjeit az egyes halfajok védelmétől a régió orosz gázfüggőségének csökkentéséig itt lehet végigböngészni.

„Az óvóhelyekről intéztük az ügyeket"

Az EUSDR éves fóruma az együttműködés elmélyítésének fontos helyszíne, a mostani eseménynek azonban az orosz-ukrán háború a szokásosnál jóval nagyobb jelentőséget adott. A program soros elnöki tisztjét ráadásul az elmúlt egy évben éppen Ukrajna töltötte be.

„Ez volt az együttműködés történetének legnehezebb elnöksége. Az óvóhelyekről intéztük az ügyeket, miközben a honfitársaink néhány száz kilométerre harcoltak, a békés városokra pedig orosz rakéták hullottak" - mondta az ukrán elnökség képviselője, Ihor Korhovi az Euronewsnak. A kijevi területfejlesztési tárca miniszterhelyettese azt is hozzátette, hogy ennek ellenére azért nagy vonalakban sikerült teljesíteni a céljaikat, még úgy is, hogy a minisztériumnak számos pluszfeladatot adott a háború.

Euronews
Ihor Korhovi, az ukrán területfejlesztési tárca miniszterhelyettese nyilatkozik az EuronewsnakEuronews

Az EU előszobája Ukrajna és a többiek számára

A program elnökségét novembertől Szlovénia veszi át. Az ország nemzeti koordinátora, Petra Česen Čatar az Euronewsnak azt hangsúlyozta, hogy a Duna Régió Stratégia ülései közelebb hozzák Ukrajnát, Bosznia-Hercegovinát, Moldovát, Szerbiát és Montenegrót az EU-hoz:

„Az összes részes államnak egy szavazata van, és konszenzusra kell jutnunk. A döntési folyamatban a tagállamok egyenrangúak az öt EU-n kívüli országgal. És ez a rendszer nagyon fontos szerintem, mert így megtanulhatják, hogyan működik az Unió” - magyarázta a politikus, majd összefoglalta a szlovén elnökség legfontosabb feladatait:

„Elsősorban az energiaválsággal fogunk foglalkozni, a másik fő témánk pedig a közlekedési összeköttetések fejlesztése lesz. Ezen kívül a tudás alapú társadalom fejlesztésével és a fiatal generáció részvételének erősítésével is foglalkozunk majd."

A konferencián megfogalmazott egyik fontos cél az, hogy a Dunát újra az európai élelmiszerbiztonság alapkövévé kell tenni. Az igényt a kényszer szülte. Az ukrajnai háború februári kezdetekor ugyanis Oroszország lezárta a fekete-tengeri kikötőket, az ukrajnai gabonaexport egyik menekülőútvonala pedig épp a Dunán át vezet. A folyamon több millió tonna búzát exportáltak az elmúlt hónapokban. Az utóbbi napokban pedig megkérdőjeleződött, hogy a fekete-tengeri blokád részleges feloldása fenntartható-e, ami tovább növeli a Duna jelentőségét.