A magyar geotermikus energia nem csodaszer, de érdemes kihasználnunk

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Termálvizet szállító cső az Árpád-Agrár Zrt. telephelyén
Termálvizet szállító cső az Árpád-Agrár Zrt. telephelyén   -   Szerzői jogok  Euronews

Ha valahol, hát az ország turisztikai honlapja szerint csak a termálvizek hazájaként emlegetett Magyarországon aztán tudnánk támaszkodni a geotermikus energiára - gondolhatnánk. Ez azonban csak részben igaz. Kétségtelen, hogy a több ezer méter mélységből feltörő forró vizek kiaknázásában még van hova fejlődnünk, de most úgy tűnik, hogy nem a geotermia lesz a jövő fenntartható energiatermelésének gerince Magyarországon. A bőven adódó lehetőségeket mindenesetre érdemes kihasználni, különösen most, amikor a fosszilis energiahordozók ára az egekben van, és egyre égetőbb szükség van az orosz gázfüggőség csökkentésére. Vizsgálódásunkból kiderült: van olyan ágazat, amelyik már az árrobbanás előtt is gyakorlatilag életképtelen volt termálvízfűtés nélkül.

Importfüggetlen, hazai és olcsó energiával fűtik egy hatalmas szentesi zöldségkertészetnek az óriási üvegházait. A Mátra és az Aradi-hegység térségéből évmilliók alatt leszivárgott, majd a Föld mélyében felforrósodott vizet 21 kúton át hozzák itt a felszínre. Az 1600 és 2800 méter közötti mélységű kutakból átlagosan 86 fokos vizet vételeznek, és ezt aztán több tíz kilométernyi vezetékhálózaton szállítják a növényekhez - elsősorban a paprikához és a paradicsomhoz. 

A hatvanas években kezdődött program komoly beruházásokat igényelt, és mára Európa egyik legnagyobb, tisztán termálvízre építő kertészetévé tette a céget. De erre szükség is volt: a földgázzal olyan drága lenne felfűteni télen az üvegházakat, hogy azt nem tudná kifizetni a vállalat, a téli működés nélkül pedig oda a nyereség.

„Már a mostani fosszilisenergiahordozó-árrobbanás előtt is ez volt az egyetlen lehetősége a cégnek, hogy hazai, jó minőségű zöldséget tudjon előállítani a téli hónapokban is. Ez a helyzet most csak fokozódott. Enélkül életképtelen volna az ágazat” - magyarázta az Euronewsnak Nagygál János, az Árpád-Agrár Zrt. műszaki igazgatója. A szakember a termálvizek felhasználásából doktorizott, és jelenleg is azon dolgozik, hogy a kertészetben működő rendszer minél hatékonyabb legyen. 

Euronews
Paradicsom az Árpád-Agrár Zrt. egyik üvegházábanEuronews

Százötven éves hagyomány, kisebb bukkanókkal

Nem véletlen, hogy a kertészetben már a hatvanas években nekiálltak kutakat fúrni: a geotermikus energia monderkori felhasználása is éppen Szentesen kezdődött, ahol az ötvenes évek végén a kórház fűtésére létesítettek termálkutat. A gyökerek pedig még korábbra nyúlnak vissza. Az úttörő Zsigmondy Vilmos volt, aki 1868-ban 970 méter mély termálkutat furatott a budapesti Városligetben. Ez abban az időben Európa legmélyebb kútjának számított. A magyar szakemberek aztán számos országban indították el a geotermikus energia hasznosítását Líbiától Kambodzsáig.

Az elmúlt évtizedekben kisebb-nagyobb sebességgel, de folyamatosan bővül a rendszer. A Magyar Geotermális Egyesület elnöke szerint azonban az utóbbi évtized nem tartozott a legjobb időszakok közé.

„2005-től 2011-ig tartott egy igazán demokratikus, mindenki számára hozzáférhető, és nagyon pozitív eredményeket, sikertörténeteket tartalmazó ciklus. A következő tíz évre ugyanezt nem mondhatom el. Vannak fejlesztések, de ezeket jellemzően olyan cégek kapják meg, amelyek kevésbé értenek hozzá. Így aztán az utóbbi tíz év beruházásai sok esetben félresiklottak. Nem fejeződnek be, vagy pedig gyenge minőségűek” - magyarázta a szakember. Példaként a kiskunhalasi beruházást hozta fel, ahol hiába végezték el a fúrást, végül nem találtak vizet.

„Én 36 éve foglalkozom ezzel az iparággal, és nagyon-nagyon kevés olyan eset volt, ahol nem találtak volna vizet. Egy jobb előkészítéssel ott biztosan neki sem állnak, mert tudják, hogy nem lesz víz" - magyarázta Szitás.

Euronews
Termálvizet szállító cső az Áprád-Agrár Zrt. telephelyénEuronews

A magas gázár ösztönzi a beruházásokat

A megújuló energiaforrásokra irányuló fejlesztésének pedig épp itt lenne az ideje, és nemcsak azért, mert az Európai Unió az orosz energiahordozóktól való függetlenedést szorgalmazza.

„Nincs az a támogatási politika, ami egy alacsony árszinttel szembe tudna menni. Ha alacsony a földgázár, akkor hiába adunk uniós támogatásokat vagy különböző kedvezményeket, akár adókedvezményeket ezekre a rendszerekre, nem fognak tömegesen elterjedni. Ezért én úgy gondolom, hogy most jött el ezeknek a technológiáknak az ideje, amikor beköszöntött Európában a magas földgázárak és a magas villanyárak időszaka” - mondta Deák András energiapolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. 

Szita Gábor úgy látja, hogy az utóbbi időben valamelyest nőtt az érdeklődés a geotermikus rendszerek iránt. Egyelőre azonban szinte csak azok az ipari üzemek érdeklődnek, amelyek félnek, hogy egy esetleges gázhiány esetén az elsők között kapcsolnák le őket a hálózatról. A termeléskiesést nem akarják megkockáztatni, ezért most alternatívákat keresnek. Akik számára nem ilyen égető a talaj, azok közül viszont sokan még mindig nem kezdték el feltérképezni a lehetőségeiket Szita szerint.

Hőtermelésre jó, áramtermelésre nem a magyar készlet

A geotermikus energia felhasználását illetően Izland a világ vezető országa. A lakások majdnem 90 százalékát így fűtik, és az áramellátásban is 25 százalék a geotermia aránya. Magyarországon azonban a technológiának inkább kiegészítő szerepe lehet, már csak a vulkanikus tevékenység hiánya miatt is.

„Annak ellenére, hogy el szoktuk mondani, hogy Magyarországnak nagyon jó a geotermikus gradiense, tehát viszonylag alacsony mélységben nagyon magas hőfokokat érünk el, az innen feljövő vizek jellemzően termálhőmérsékletű vizek, és nem érik el azt a 200-300 fokot, amivel elektromos áramot tudnánk előállítani. Ez az opció nincs, nagyon örülnénk, ha lenne, de nem tudunk áramot előállítani geotermiából. Tehát ami marad, az a hőfelhasználás. Feljön egy 70-80-90 fokos víz, és ezt be tudjuk táplálni egy hálózatba. Ezzel az a gond, hogy ehhez egy külön infrastruktúra szükséges, távhőhálózatra van szükségünk, hogyha használni akarjuk. Ez vagy van, vagy nincs. Ha nincs, akkor ki kell építeni. Ráadásul a távfűtés nem túl népszerű Magyarországon” - vázolta fel a helyzetet Deák András.

A geoztermikus energia kihasználásához komoly beruhására van szükség. Egyrészt le kell fúrni a kutat több ezer méter mélyre, másrészt ki kell építeni a távhőhálózatot, ha még nincsen. Szerencsésebb esetben a kútból érkező vizet egy már létező, korábban földgázt használó hálózatba tudják bevezetni. Aztán, ha már üzemel a rendszer, a forró víz ingyen van. De azt keringetni is kell, és ennek viszont van költsége, adott esetben a hagyományos földgázfűtés energiaigényének harmadát-negyedét is bele kell tenni a rendszerbe villamos energia formájában. A beruházás azonban így is sok helyen jövedelmező lehet, és a bővítésre komoly lehetőségek vannak.

„A hőtermelésre felhasznált energiánkból szerintem olyan 10 százalékot mindenképpen geotermikusan kellene megtermelni. Ez most olyan 1,5 százalék lehet. Tehát van még hová fejlődni, és ennek a földtani alapja megvan” - mondta Szita Gábor.

„Az ördögök még nem kértek pénzt a vízért"

A legjelentősebb magyarországi fejlesztés jelenleg Szegeden zajlik. A városban a kontinentális Európa legnagyobb geotermikus távfűtőrendszere épül, 28 ezer lakás és 500 intézmény fűtését oldják majd meg termálvízzel. A kisebb települések között pedig Veresegyház az egyik legjobb példa. Itt is vannak geotermikus energiával fűtött lakások, melyek tulajdonosai szinte semmilyen különbséget nem érzékelnek a hagyományos távfűtéshez képest.

„Mindegyik radiátoron van egy tekerős termosztát. Mi ezt digitálisra cseréltük, de hagyományos, mechanikus termosztátként az átfolyó víz mennyiségével arányosan melegszik a radiátor” - mesélte egy férfi, aki azt mondta, hogy egyetlen alkalommal érezte csak azt, hogy a termálfűtés nem korlátok nélküli: amikor kint majdnem -20 fok volt, akkor nem tudták 25 fokra felfűteni a lakást.

Euronews
Szivattyúk az egyik veresegyházi kútház belsejébenEuronews

A veresegyházi rendszerre elsősorban a különböző városi intézmények vannak rákötve. A polgármester szerint a geotermikus energia nagy szabadságot ad a településnek különböző világgazdasági anomáliák esetén.

„A termálvezetékünk 18 kilométer. A fűtési helyek száma olyan 94 körül van, de mindig emelkedik. A különböző intézményeinket fűtjük. Minket, mikor gázhiány volt, vagy bármi más, nem érintett, mert termálvízzel fűtöttünk. És fűtünk is” - magyarázta Pásztor Béla, majd hozzátette, hogy őket sok más településsel ellentétben nem érinti negatívan a gázár emelkedése, az ördögök pedig még nem kértek pénzt a mélyből feltörő forró vízért. Egyedül a villamos energia árára kell figyelniük, mert az szükséges a hálózat üzemeltetéséhez.

Veresegyházon a bővítés folyamatos. Jelenleg is épül új termálkút, de már a következőket tervezik. A rendszer ráadásul abszolút fenntartható módon működik, a felhasznált vizet visszasajtolják a mélybe - ez alól csak a termálfürdőbe engedett víz a kivétel. 

A városban ráadásul nemcsak iskolákat, közintézményeket és lakásokat fűtenek a termálvízzel, hanem a rendszerre rákötöttek igazi nagyfogyasztókat is. Több gyár is átállt a megújuló energiaforrásra, például a Sanofi vagy a General Electric, de a Veresi Paradicsom üvegházait is a termálvíz tartja melegen.