Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megszavazta a magyar parlament, hogy egyazon napon tartsák az EP-választást az önkormányzatival

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Euronews
Az Alaptörvény 11. módosításáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn az Országgyűlésben
Az Alaptörvény 11. módosításáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn az Országgyűlésben   -   Szerzői jogok  MTI/Koszticsák Szilárd   -  

140 igen, 36 nem szavazattal elfogadta a magyar parlament az Alaptörvény tizenegyedik módosítását, mely szerint az EP-választást és az önkormányzati választást egy napon fogják tartani 2024-től, a megyék pedig vármegyék lesznek. A szavazás előtt ellenzéki képviselők átadták a kata-törvény ellen tüntetők petícióját a kormány tagjainak.

Délelőtt kilenc órától ülésezett kedden az Országgyűlés, amely a napirend előtti felszólalások után összesen 15 előterjesztésről tartott zárószavazást.

130 igen, 50 nem szavazat és 7 tartózkodás mellett elfogadta a parlament azt a javaslatot, mely az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szól. Ebben egyebek mellett azt kezdeményezik, hogy az európai parlamenti (EP-) képviselőket a nemzeti parlamentek delegálják.

Azt, hogy ne közvetlen, listás választásokkal dőljön el, hogy az egyes tagállamokat kik képviselik az EP-ben, Orbán Viktor miniszterelnök javasolta tavaly nyáron. A magyar kormányfő akkor beszélt erről Budapesten, mikor Strasbourgban az első plenáris ülését tartották a francia kezdeményezésre indított Európai jövőjéről szóló konferenciának.

Orbán szerint az EP "zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét". Ezért javasolta azt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára a nemzeti parlament delegáljon képviselőket az EP-be. Az Európai Parlament azóta elhunyt olasz elnöke, David Sassoli a Twitteren reagált Orbán felvetésére.

Azt írta, hogy  "csak azok gondolkoznak parlament leépítésén, akik nem szeretik a demokráciát”. Az olasz szociáldemokrata politikus úgy vélte, hogy Orbán azért korlátozná az EP jogait, mert a képviselők "kellemetlenek" számára, miközben szerinte az EP a különböző érzékenységeivel nagyszerű védőbástyája mindegyik állampolgárnak". Guy Verhofstadt, a Konferencia Európa jövőjéről európai parlamenti felelőse pedig azt írta: "Orbán Viktor meg akarja kötni az Európai Parlament kezét, ahogy ezt már megtette a magyarral, és a szabad médiával, a bíróságokkal, a civil szervezetekkel, az egyetemekkel, és... Van itt egy séma, ami egészen egy putyini diktatúrához vezet".

Elfogadták a költségvetést is

Kétharmados többséggel (135 igen és 54 nem szavazattal) elfogadták a képviselők a 2023-as költségvetést, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatot is, ebben szerepelt az is, hogy a kormánymegbízottak ezután főispánok lesznek.

Egy nap lesz az önkormányzati- és az EP-választás 2024-től, visszatér a vármegye elnevezés

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó téma Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása volt, ami kétharmados többséget igényelt. 

A parlament elfogadta a módosítást, mely alapján 2024-től ugyanazon a napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások.

Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a megyéket átnevezik vármegyékre. A javaslatot nem egészen egy hónapja vezette elő Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Érdekesség, hogy Lázár János 2011-ben, a Fidesz frakcióvezetőjeként még tiltakozott 'vármegyézés' ellen. Sajtófőnöke nemrég még azt közölte, hogy az építési és beruházási miniszter várhatóan nem fogja megszavazni, hogy vármegyék legyenek a megyékből. Majd nem sokkal a szavazás előtt a Facebookon jelentette be, hogy a kormánymegbízott átnevezését nem támogatja, de az Alaptörvény módosítását ( a vármegye elnevezéssel együtt - a szerk.) "kötelessége megszavazni":

Katás tüntetők petíciója a parlamentben

A napirend előtti felszólalások után, a szavazás előtt ellenzéki képviselők átadták a katás tüntetők petícióját a kormánypárti képviselőknek, minisztereknek.  Orbán Viktor miniszterelnöknek Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője nyújtotta át a dokumentumot, melyben többek közt arra kérik a kormányt, hogy "tolják el a kata módosításának bevezetését januárra", illetve hogy "tervezzék újra a rezsicsökkentés-csökkentést".

Videó: Jámbor András országgyűlési képviselő élő közvetítése a petíció átadásáról

Átadjuk a tüntetők peticióit a kormánytagoknak!

Posted by Jámbor András on Tuesday, July 19, 2022

Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn aláírta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szigorító törvényt. Facebook-posztjában annyi kritikát fogalmazott meg, hogy "helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés."

A módosítás a számítások szerint körülbelül 400 000 embert érint. A múlt hétfőn benyújtott javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta és fogadta el a parlament kedden. Azóta szinte minden nap tartanak demonstrációt ellene.  A tüntetők több hidat is lezártak.