A becslések szerint 5-10 milliárd dollárt vágtak zsebre Marcosék a hatvanas-nyolcvanas években. Csak a töredéke került vissza a Fülöp-szigetek kincstárába. A diktátor, Ferdinand Marcos hadiállapot bevezetésével hosszabbította meg uralkodását, miközben a felesége cipőgyűjteményét gyarapította.
HIRDETÉSA világ legnagyobb kormányzati rablása címszó alatt került be a Marcos házaspár, Ferdinand és Imelda Marcos a Guinness rekordok könyvébe. Már az első elnökválasztás utáni években, 1968-ban William Saunders, illetve Jane Ryan néven nyitottak számlát a Credit Suisse zürichi fiókjában, ahol az elnöki fizetéshez képest aránytalanul magas betéttel rendelkeztek. Ferdinand Marcos foggal-körömmel ragaszkodott a hatalomhoz. Amikor második ciklusa után az alkotmány tiltotta megbízatásának meghosszabbítását, egyszerűen hadiállapotot hirdetett, és egyszemélyben kormányozta 6700 törvényével és rendeletével az országot. Politikai riválisai börtönben végezték, egyikük egy kétes merénylet áldozata lett. A népharag 1986-ban száműzte őket az országból. A zsarnok a Hawaii-szigeteken halt meg, a család azonban később visszatérhetett a Fülöp-szigetekre, ahol politikai ambícióikat sem kellett mellőzniük. Ferdinand Marcos fiát, Marcos juniort a napokban választották meg elnöknek, de apja példájából okulva csak egy ciklusban töltheti be a tisztséget.
Bongbong Marcos elnökjelöltként a Toni Gonzagának adott interjújában, a népszerű Fülöp-szigeteki énekesnő kérdésére, hogy kiket bálványoz a zenészek közül, mintegy mellékesen megemlítette: jó barátságban van a Beatles tagjaival.
Marcos junior arról beszélt: milyen karriert futhatott volna be, ha nem foglalkozik politikával.
„Zenész lettem volna” – árulta el. „Gyerekkoromban két álmom volt: rocksztár vagy űrhajós szerettem volna lenni.”
„És melyik rocksztár volt a példaképed?” – faggatta Gonzaga.
„A Rolling Stones” – válaszolta Marcos. „Mick Jagger. Meg a Beatles, mind a négyen.”
„Végül mindannyiukkal találkoztam. Nakilala ko silang lahat" – mondta filippínó nyelven. "Előttük persze szóhoz sem jutottam” - mondta Marcos.
Huszonöt évvel korábban a Beatles szólógitárosa korántsem hasonlóan kedves szavakkal emlékezett vissza a Marcos családra.
– mondta George Harrison, az NBC Today showjában 1986-ban, amelyben az elnököt „vén hülyének” nevezte.
Az illusztris liverpooli négyesnek 1966. július 4-én két nagy, telt házas élő koncertje volt Manilában. Ennek a fáradalmait pihenték ki szállodai szobájukban, amikor másnap reggel bekopogtattak hozzájuk: „Gyertek, már a palotában kellene lennetek”.
„Nem, nem, nincs ilyen kötelezettségünk” – tiltakoztak Harrison szerint, majd bekapcsolták a tévét, ahol élőben közvetítették, amint a Beatlesek még mindig nem érkeznek meg az elnöki palotába.
Az már csak utólag derült ki, hogy a First Lady, Imelda Marcos egy reggeli fogadást szervezett a tiszteletükre, amelyre helyi közjogi és katonai elöljárók – gyermekeikkel együtt mintegy háromszázan – voltak hivatalosak. Meg persze a népszerű együttes. A partit a tévé is közvetítette.
A Fab Four, a mesés négyek az ágyban heverészve nézték a műsort.
„Még mindig nem érkeztek meg a Beatlesek” – közölte a televíziós kommentátor.
A Beatles menedzsere, Brian Epstein már korábban udvariasan visszautasította a meghívást az együttes nevében, mivel soha nem volt szokásuk elfogadni a „hivatalos” megkereséseket. Az együttes rövidesen rájött, hogy a Marcos-rezsim nem békél meg az elutasító válasszal.
George Harrison visszaemlékezése szerint Ferdinand Marcos elnököt annyira feldühítette a Beatles példátlan viselkedése, hogy rájuk uszította a csőcseléket. Elutazás előtt az érkezéskor rájuk váró rendőri kíséretet visszavonták, így a zenekarnak és kis kíséretének egyedül kellett eljutnia a manilai repülőtérre. Ott az ellenséges hangulatban a tömeg leköpte és lökdöste őket, Mal Evanst, a Beatles utazásszervezőjét pedig megverték.
„Nem engedélyezték, hogy a repülőgép elhagyja Manilát, amíg Brian Epstein, a menedzserünk le nem szállt a gépről, és vissza nem fizette a koncerten keresett pénzt” – idézte fel a történteket Harrison.
Az 1957 szeptemberében született Bongbong Marcos a Beatles manilai koncertje idején még 9 éves sem volt, és a jelek szerint mégsem került meghitt kapcsolatba a Beatlesekkel.
HIRDETÉSAz alma nem esett messze a fájától: a fiú – apjához hasonlóan – hajlamos a költői túlzásokra.
Bongbong Marcos ma a Fülöp-szigetek megválasztott elnöke. A vezetéknév nem véletlenül cseng ismerősen. A távol-keleti szigetországban szinte hagyománnyá vált, hogy családi dinasztiák uralják az országot. Marcosék – némi kényszerű szünettel – 1965 óta.
A hadiállapottal uralkodó Ferdinand Marcos
Bongbong édesapja, Ferdinand Marcos alig egy évvel a Beatles-koncert előtt került hatalomra, de máris kimutatta foga fehérjét. Teljhatalma csúcsán nemes egyszerűséggel diktátornak nevezték.
Politikai sikereit arra hivatkozva aratta, hogy ő volt a „Fülöp-szigetek legtöbbet kitüntetett háborús hőse”. Akkoriban újságírók, kutatók és történészek átfésülték és aprólékosan megvizsgálták a II. világháború Fülöp-szigeteki feljegyzéseit. Nem találtak semmilyen dokumentumot, amely igazolná Marcos állítólagos kitüntetéseit. A Washington Post munkatársa meginterjúvolta a háború Fülöp-szigeteki és amerikai túlélőit, és átvizsgálta Marcos személyes aktáit a Missouri állambeli St. Louisban található amerikai katonai nyilvántartó központban. Nem talált egyetlen bizonyítékot sem Marcos állításainak az alátámasztására. Nem tudott kideríteni „semmilyen független, külső megerősítést” arra vonatkozólag sem, hogy Ferdinand Marcost a Kongresszusi Becsületrendre javasolták.
Az amerikai hadsereg előírásai szerint a kitüntetetteket írásban értesítik az elismerés részleteiről. Ilyeneket azonban az elnök nevével senki sem tudott felmutatni.
HIRDETÉS„A katonai levéltárban pusztító tűz” után elégett az archívum – erre hivatkozott Marcos akkori tájékoztatási minisztere, Gregorio Cendaña, amikor azt kérdezték tőle, hol vannak Marcos kitüntetéseinek bizonyítékai.
„Úgy tűnik, hogy ez a tűz annyira szelektív volt, hogy csak azokat a dokumentumokat semmisítette meg, amelyek alátámasztották volna Marcos állításait” – reagált a béna kifogásra Boni Gillego ezredes, aki maga is alapos kutatást végzett a kérdésben. A St. Louis-i levéltár dokumentumainak nagy részét tudniillik már korábban lemásolták, és eljuttatták más levéltárakba.
Ferdinand Marcos édesapja, az ügyvéd és kongresszusi képviselő Mariano Marcos nem élte túl a II. világháborút. A Fülöp-szigeteki gerillák a japán propaganda terjesztéséért és a megszállókkal folytatott együttműködéséért 1945-ben kivégezték.
Fia is az ügyvédi pályát választotta, majd 1949-től 1959-ig a Fülöp-szigeteki képviselőházban, 1959-től 1965-ig pedig a Fülöp-szigeteki szenátusban szolgált.
Ebben az évben, 1965-ben választották meg először a Fülöp-szigetek elnökének. Az ország gazdasága két évtizedes kormányzásának kezdetén virágzott – külföldi hitelekből. Első ciklusában népszerűsége magabiztosan növekedett, de a begyűrűző infláció második elnök megbízatási időszakában társadalmi zavargásokat váltott ki. Röviddel második ciklusának vége előtt, éppen ötven éve, 1972. szeptemberében Marcos hadiállapotot rendelt el a Fülöp-szigeteken.
HIRDETÉSAz 1081. számú kiáltvány, a hadiállapot kihirdetésének keltezése 21. volt. A végzetes dátum az elnök héttel osztható szerencseszáma – összhangban a számmisztika iránti köztudott megszállottságával.
Azt megelőzően, március és szeptember között húsz terrorista merényletet követtek el Manilában. A katonai hatóságok az összes robbantást kivétel nélkül a „városi gerilláknak” tulajdonították, aki radikális módszerrel tiltakoztak az elnöki uralom ellen.
Szeptember 11-én, születésnapján jelent meg Marcos könyve a Napjaink forradalma: a demokrácia címmel, amelyben azt elemezte, hogy mi a baj az országgal. Egy hősies elnök képét rajzolta meg, aki a kommunisták, az „oligarchacsaládok” és az elitista politikusok által támasztott nehézségek ellenére megpróbált egy életképes gazdaságot létrehozni. A könyv megjelenését a hadiállapot indoklásának tekintették.
Két nappal később, szeptember 13-án Benigno Aquino szenátor felsőházi beszédében leleplezte a Nyilas hadműveleti tervet, amellyel az elnök magához akarta ragadni a hatalmat. Azt is megjegyezte, hogy a robbantások gyanúsítottjának egyike a Fülöp-szigeteki rendőrség őrmestere volt, aki a tűzfegyverekkel és robbanóanyagokkal foglalkozó részlegben dolgozott.
Válaszul Marcos nyilvánosságra hozatta Juan Ponce Enrile védelmi miniszterrel, hogy Aquino titokban találkozott egy kommunista vezetővel.
HIRDETÉSNéhány nappal később, este 9 óra előtt Enrile konvoját „kommunista terroristák” támadták meg", akik a konvoj egyik autóját szórták meg a golyózáporban. Enrile sértetlenül megúszta a merényletet. Tizennégy évvel később sajtótájékoztatón elismerte: a rajtaütést megrendezték, hogy előkészítsék a statárium kihirdetését.
– így érvelt Marcos az Enrile elleni álmerénylet után, majd aláírta a 1081-es kiáltványt, amellyel összhangban átvette a törvényhozás jogkörét, és rendeletekkel uralkodott.
Első intézkedéseként politikai riválisait, mindenekelőtt Aquinót vetette börtönbe. A szenátor fő bűne az volt, hogy szembeszegült Marcosszal, aki számára a hadiállapot kihirdetése volt az egyetlen lehetőség arra, hogy az alkotmányba foglalt két elnöki ciklus után is hivatalban maradhasson.
Marcos bezáratta az iskolákat, a kommunikációs és közműszolgáltató vállalatokat pedig kormányzati ellenőrzés alá helyezte. A katonaság figyelmeztetés nélkül foglalta el, és zárta be a média intézményeit.
Hajnali 4 óráig egy négyszázas listából száz embert vettek őrizetbe. Reggel 6-ra a rádiók elhallgattak, a televíziók nem sugároztak, a lapok pedig nem jelentek meg. Összesen 8 nagy, angol nyelvű hetilap, 18 filippínó, spanyol és angol nyelvű napilap, 60 közösségi újság, 66 TV-csatorna, húsz országos és 292 helyi rádióállomás zárt be nem sokkal a hadiállapot bevezetése után.
HIRDETÉSA légitársaságok járatait határozatlan időre felfüggesztették, és a tengerentúli telefonszolgáltatók bejövő hívásait nem fogadták.
Marcos később bezáratta magát a Kongresszust is, és átvette a törvényhozás hatáskörét. Csaknem hat éven át, 1972 szeptemberétől 1978 májusáig Marcos volt az egyszemélyes Kongresszus. Minden törvényt gyakorlatilag ő hozott egyes-egyedül.
Törvényhozási illetékességét később is megtartotta: 1978-tól 1986-ig az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a Batasang Pambansa, a Nemzetgyűlés és az elnök egyaránt rendelkezett törvényhozási jogkörrel. Mivel a Batasant, a parlamentet – amit az elnök bírálói „gumibélyegzőnek” csúfoltak – Marcos szövetségesei irányították, szinte semmilyen nézeteltérés nem volt tapasztalható.
Ferdinand Marcos 1972 szeptembere és 1986 februárja között több mint 6700 törvényt hozott. Ezek közül 2036 elnöki rendelet, 1525 utasítás, 61 általános rendelet, 690 végrehajtási utasítás, 1409 pedig proklamáció volt.
A Benigno Aquino elleni merénylet
A jobbára magánzárkában sínylődő Benigno Aquino 1980 márciusában szívszélhűdést kapott, majd kórházba szállítása után volt még egy infarktusa.
HIRDETÉSAz orvosok nem kockáztatták meg Marcos legkeményebb riválisának műtétjét: azt javasolták, hogy szállítsák egy amerikai kórházba. Ezt végül azok után engedélyezték, hogy a First Lady, Imelda Marcos személyesen látogatta meg, és megígértette vele, hogy a műtét után Aquino egyrészt visszatér a Fülöp-szigetekre, másrészt amerikai látogatása alatt nem bírálja férjét. Aquinót végül a családja is elkísérhette az Egyesült Államokba.
Ezer fős biztonsági különítmény várt rá a manilai reptéren 1983. augusztus 21-én, amikor hazatért az USA-ból. Az volt a feladatuk, hogy visszakísérjék a Fort Bonifacio börtönben levő cellájába. A népes biztonsági csapat sem tudta/szándékozta meghiúsítani az Aquino elleni merényletet, ami után a kifutópályán holtan találtak még egy férfit, Rolando Galmant. Utóbb Marcosék őt nevezték meg a szenátor gyilkosaként, de az sosem bizonyosodott be.
Aquino halálának napja azóta nemzeti gyásznap a Fülöp-szigeteken, Manila repülőterét pedig róla nevezték el Ninoy Aquinónak.
Marcos harmadik ciklusában, az 1983 elején kezdődő gazdasági összeomlás idején népszerűsége meredeken csökkent, amit csak tetézett Aquino szenátor meggyilkolása miatti közfelháborodás. Az elégedetlenség, az ellenzék megerősödése, és pénzügyeinek leleplezése kényszerítette Marcost, hogy 1986-ban előrehozott választásokat írjon ki.
A népharag már februárban elűzte a hatalomból. Marcos a családjával Hawaiira menekült, utóda pedig az elnöki poszton Corazon Aquino, a meggyilkolt szenátor özvegye lett.
HIRDETÉSHárom évvel később, 1989. szeptemberében Fülöp-szigetek több mint két évtizeden át uralkodó zsarnoka, Ferdinand Marcos Honoluluban, hazájától több mint 8500 kilométerre, de tekintélyelvű önkénye és galádsága miatt sokak által el nem feledve, száműzetésben halt meg.
Imelda Marcos nem vetette meg a fényűzést
Ferdinand és Imelda William Saunders, illetve Jane Ryan néven nyitott bankszámlát a Credit Suisse zürichi fiókjában még 1968-ban. Az elnök bére akkoriban 5600 dollár volt, közös számlájukon mégis 950 ezer dolláros megtakarítást jegyeztek.
A házaspár a Guinness rekordok könyvébe is bekerült a nem túl hízelgő, A világ legnagyobb kormányzati rablása címszó alatt.
„A Fülöp-szigeteki kormány 1986. április 23-án jelentette be, hogy Ferdinand Edralin Marcos (1917-1989) volt elnök és felesége, Imelda 860,8 millió dollárt sikkasztott el. Az 1965 novembere óta keletkezett teljes nemzeti veszteséget 5-10 milliárd dollárra becsülték” – írta indoklásában a Guinness.
Ebből, az egy kisebb, fejletlenebb ország éves GDP-jének megfelelő, elképesztő összegből csupán 3,6 milliárd dollárnyi Fülöp-szigeteki pesót sikerült visszaszerezni az évek során.
HIRDETÉSA Guinness-bejegyzés 2022. március 9-én volt utoljára olvasható – erre figyelt fel az a Rappler tényfeltáró portál, amelynek irányításáért tavaly Nobel-békedíjat kapott Maria Ressa főszerkesztő. A rekord történetesen akkor tűnt el a webes felületről, amikor megkezdődött az elnökválasztási kampány hajrája a Fülöp-szigeteken, és amelynek főszereplője a korrupt elnöki pár egyik gyermeke, Bongong Marcos volt.
„Minden olyan rekordot, amit nem a közelmúltban kutattunk és ellenőriztünk független forrásokból, újra megvizsgálunk, hogy szavatoljuk az adatok hitelességét, valamint a GWR és közönsége értékeivel való összeegyeztethetőségét” – ezzel magyarázta a Rapplernek küldött válaszában Amber-Georgina Gill, a Guinness World Record kommunikációs igazgatója a bejegyzés visszavonását.
A Fülöp-szigeteki portál ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy egy korrupcióellenes bíróság 2018-ban hét rendbeli vesztegetés miatt ítélte el Imelda Marcost, aki óvadék ellenében maradt szabadlábon. Két évvel később egy különbizottság arról számolt be, hogy további 174 millió, 2021-ben meg 1 milliárd pesót szereztek vissza a Marcos család jogtalanul szerzett vagyonából.
Imelda Marcos nem vetette meg a fényűzést. Ékszergyűjteménye világhírű volt. Ezek közül néhányat akkor is viselt, amikor képviselőházi jelölése előtt egy csókot hintett szeretett férje üvegkoporsójára.
A hölgy azonban cipőkollekciójáról híresült el. Több mint 3000 pár lábbelije volt, legalábbis ennyit számolt össze a Fülöp-szigeteki kormány azok után, hogy Marcosék a Hawaiira távoztak. Ha csak naponta egyet viselt volna, akkor is több mint nyolc évbe telt volna, hogy ugyanazt a cipőt még egyszer felvegye.
HIRDETÉSA család száműzetése után a volt First Lady cipőgyűjteménye múzeumba került, ahol Bonifacio Santos gondoskodott arról, hogy mindig takarosan fényesek maradjanak.
A múzeumi cipőpucoló édesanyjának egyidejűleg legfeljebb egy pár cipője volt. Santos átszámítva 115 dollárt keresett havonta, és tisztában volt azzal, hogy ebből a pénzből még egyetlen olyan pár lábbelit sem engedhetett volna meg, amelynek a pucolásával megbízták.
Ferdinand Marcos halála után, 1989-ben elnöki engedéllyel a család Imelda Marcos vezetésével visszatért a Fülöp-szigetekre. Az ország elnöke Corazon Aquino volt, Beningno Aquino özvegye, akinek a férjét évekkel korábban Imelda Marcos jóváhagyásával az Egyesült Államokban kezelték.
A hazatérés után Imelda Marcos ellen több pert indítottak különböző visszaélések ügyében, több évtizedes börtönbüntetésre ítélték, de ezeket nem csak hogy megúszta – ha kellett, óvadékkal – hanem fényes politikai karriert futott be. Kilenc évig volt parlamenti képviselő, 2010 és 2019 között. Mandátumától 90 éves korában vált meg, helyét pedig fia, Bongbong Marcos vette át.
Bongbong Marcos tisztára próbálta mosni a családi szennyest
A Bongbongnak becézett Ferdinand Marcos junior már 23 éves korában, az apja által kihirdetett hadiállapot idején, 1980-ban egy északi tartomány alkormányzója lett, persze ellenjelölt nélkül. Három évvel később már ő volt a kormányzó, és ezt a tisztséget addig töltötte be, amíg családját a népharag el nem űzte az országból.
HIRDETÉSBongbongra és édesanyjára, Imeldára érvényes letartóztatási parancs vár az Egyesült Államokban, mert egy bírósági ítélet ellenére nem fizettek 353 millió dollár kártérítést a Marcos-diktatúra idején elkövetett emberi jogi visszaélések áldozatainak.
Ez a tény azonban nem zavarta Bongbong Marcost abban, hogy tavaly bejelentse: indul az elnökválasztáson. Kampányát tényekkel alátámasztva vádolta a Washington Post azzal, hogy tisztára mosta az apja idején elkövetett jogsértéseket és fosztogatásokat, a New York Times pedig arra emlékeztetett, hogy Marcos juniort adócsalásért ítélték el, az Oxfordi Egyetemen szerzett képesítését pedig elferdítette.
Ennek ellenére Ferdinand Bongbong Marcos 2022. május 9-én megnyerte az elnökválasztást.
A Fülöp-szigeteki szabályozással összhangban az államfőtől függetlenül választanak alelnököt, az idén Sara Dutertet, az eddigi elnök, Rodrigo Duterte lányát.
A Fülöp-szigeteken a dinasztiák nem halnak ki.
HIRDETÉSAz ország alkotmányával összhangban – Ferdinand Marcos példájából okulva – az elnök azonban csak egy ciklusra jogosult.