Vizsgálni kell, hogy telepítettek-e aknákat az orosz megszállók a csernobili radioaktív talajba, mert egy-egy esetleges robbanás megbecsülhetetlen sugárszennyezést okozna.
HIRDETÉS"Súlyos radioaktív problémaként" említi a csernobili nukleáris katasztrófa miatt lezárt terület vezetője, hogy a sugárszennyezett zónából távozó orosz megszállók széthordják járműveikkel és felszereléseikkel a radioaktív talajt, akár Kijevig is eljuttatva a veszélyes mértékű nukleáris szennyezőanyagokat.
Az ukrajnai orosz megszállás idején a radioaktív zónába vezényelt orosz katonák lövészárkokat ástak, felkavarták a leülepedett sugárzó port. Járműveikre és felszereléseikre annyi radioaktív sár tapadt, ami még akkor is veszélyes mennyiségnek számít, ha elvonulásuk után széthordják Ukrajnában.
A nemzetközi sajtó is élénk figyelemmel kíséri a bejelentést. A SkyNews arról ír, hogy a csernobili zóna vezetőjének tájékoztatása szerint az orosz katonák hetven éves berendezéseket kaptak a sugárzás észlelésére, így nem voltak teljesen tisztában a kockázattal.
A csernobili erőműben 1986-ban történt robbanás, a világ legsúlyosabb nukleáris baleseteként tartják számon a katasztrófát. A sérült blokkot védő betonszarkofág akadályozza meg, hogy a külvilágba jusson a még most is intenzív sugárzás.
A csernobili baleset veszélyességét mutatja, hogy ha megsérülne a felrobbant épületet borító betonszarkofág, száz ezer évben mérhető, hogy milyen hosszan tenne alkalmatlanná emberi életre nagy területet a folyamatos és intenzív radioaktivitás.
Az orosz katonák nagy létszámban és sok járművel szállták meg a csernobili radioaktív zónát, így már az is jelentős és mérhető szennyezésnek számít, hogy megbolygatták a nukleárisan fertőzött talajt, nagy mennyiségben került radioaktív por a levegőbe.
Elvonulásuk után még nagyobb veszély, hogy ruházatukon, felszereléseiken és főleg járműveikkel széthordják a radioaktív talajt. A kerekekre és lánctalpakra annyi sugárzó sár tapadt, hogy messzire elvihetik.
A Kijevbe vezető utakon is mérhető és veszélyes szennyeződéstől tartanak a szakemberek, mivel a csernobili tiltott zónából az ukrán főváros felé indult az orosz megszállók konvoja.
Magáról a csernobili atomerőműről egyelőre nem érkeztek komoly veszélyre utaló jelentések, de a világ közvéleménye várja, hogy a pontos és folyamatos sugárzásmérés adatai ismét hozzáférhetők legyenek a nemzetközi közösség számára.
Elemzők figyelmeztetnek, hogy mind orosz, mind ukrán közlés részéről túlzó állítások is elhangozhatnak a témában, mivel nagyon érzékeny ügyről van szó.
Félő például, hogy az orosz katonák nem csak árkokat ástak a csernobili nukleáris zónában, hanem aknákat is elhelyeztek. Egyelőre erről nincs biztos információ, de ha valóban robbanószerkezetek kerültek a sugárszennyezett területre, az esetleges detonációk megbecsülhetetlen mértékű és hatású nukleáris szennyezést okoznának.