Különösen a sarkvidéki területek, és azok a helyek vannak veszélyben, amelyekre korábban nem voltak jellemzők az ilyen természeti katasztrófák.
HIRDETÉSAz évszázad végére 50 százalékkal több futótűz alakulhat ki, figyelmeztet az ENSZ legújabb környezetvédelmi jelentése. Különösen a sarkvidéki területek, és azok a helyek vannak veszélyben, amelyekre korábban nem voltak jellemzők az ilyen természeti katasztrófák.
Az utóbbi években világszerte megnőtt a természetben a tűzesetek száma, melyek többnyire villámcsapások vagy emberi mulasztás miatt törtek ki. A nemrég megjelent ENSZ-beszámoló is arra a következtetésre jut, hogy lassan "meg kell tanulnunk együttélni az erdőtüzekkel", amely emberéleteket sodorhat veszélybe és az országok gazdaságának is árthat.
A jelentés szerint 2030-ra 14 százalékkal, míg 2050-re 30 százalékkal nőhet a tűzkatasztrófák kialakulásának veszélye. Kitértek arra is, hogy a megelőzés érdekében gyökeres változásra van szükség: nem a tűzoltó tevékenységekhez kell pénzügyi segítséget nyújtani, hanem a katasztrófák megelőzéséhez.
Irányított tüzek kellenek
Vissza kell térni szerintük ahhoz a módszerhez, amelyet évszázadokkal korábban alkalmaztak az őslakosok: irányított tüzekkel megelőzhetők lennének a nagyobb katasztrófák. Jelenleg a világ kormányai a költségvetésük alig 1 százalékát fordítják a tüzek kialkulásának megelőzésére, míg több mint felét a tűzoltás megsegítésére. Az Egyesült Államokban 2020-ban a tűzoltásra költött összeg közel 2 milliárd dollár volt, amely 170 százalékos növekedést jelent egy évtized alatt.
A tanulmányban rendkívüli futótűzzel számolnak, de a kutatók arra is következetnek, hogy a kisebb erejű tüzek száma is lényegesen megnövekszik majd a környezetszennyezés miatt. Ez szerintük tovább mélyítheti a klímaválságot, mert a tűzesetekkel emelkedik a levegőben található széndioxid szintje.
A tüzeket befolyásolják a területi adottságok: az északi sarkkörön, ahol egyébként is súlyos károkat okoz a klímaváltozás, egyre több tűz keletkezhet, ám Afrikában, ahol eddig megszokott jelenségnek számított a bozóttűz, csökkenni látszik az esetek száma. A kutatók úgy vélik, hogy Ausztráliában a 2019-2020-as tűzvész is az emberiség által okozott klímaváltozás eredménye.
Tűzbiztos forgatókönyvek
Ezek a tűzesetek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az egészségügyre is. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint a vizsgálatban résztvevő 43 országban nagyjából 30 ezer ember haláláért volt felelős a tűzesetekből származó füst, ahogy hozzájárult ahhoz is, hogy Oregon, Washington és Kalifornia államokban kiugróan magas volt a koronavírussal megfertőződöttek száma.
Az ENSZ környezetvédelmi jelentésének szerzői azt javasolják a világ kormányainak, hogy alkalmazzanak "tűzbiztos forgatókönyveket". Ennek alapján a környezetvédelemre szánt költségvetés kétharmadát a tűzesetek megelőzésére, felkészülésre és helyreállításra különíthetnék el, és csak egy kisebb részt különítenének el a károk enyhítésére. Ezt azonban finomítani kell a különböző régiók esetében, mondta az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője, Tim Christophersen.
A tanulmányban elismerik, hogy az ENSZ-nek is tanulnia kell még a komoly tűzesetekre adott válaszreakciókról. Ezt olyan kezdeményezéseken keresztül szeretnék megtenni, hogy azzal segítsenek az országoknak. Az egyik ilyen javaslat, hogy a kérdésben jártasabb országok megoszthatják tapasztalataikat azokkal a kormányokkal, amelyek kevesebb rutinnal rendelkeznek a problémát illetően.