Eddig négy és félmillióan szálltak be az EU-ról szóló vitába

Access to the comments Kommentek
Írta: Gregoire Lory
Eddig négy és félmillióan szálltak be az EU-ról szóló vitába
Szerzői jogok  euronews   -  

Az Európai Bizottság alelnöke szeretné beépíteni az uniós döntéshozatali mechanizmusba az állampolgárok véleményét. Ezt is célozza az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, melynek eddigi eredményei alapján az állampolgárok többnyire azt hiányolják, hogy több információt kapjanak az Európai Unió működéséről.

Egyedülálló gyakorlat a részvételi demokráciában: május óta minden uniós állampolgár számára adott a lehetőség, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretein belül elmondja véleményét az európai projektről. A cél a következő évtizedek Uniójának felépítése. A harmadik plenáris ülést a múlt héten tartották az Európai Parlament strasbourgi épületében, amit az állampolgárok képviselői hasznosnak találtak.

Annak érdekében, hogy bemutassuk az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot, az Euronews interjút készített az Európai Bizottság demokráciáért és demográfiáért felelős alelnökével, a horvát Dubravka Šuicával.

Grégoire Lory, Euronews:Elégedett a konferencián részt vett állampolgárok számával?

Dubravka Šuica: El kell ismernem, elégedett vagyok, mert így, a pandémia kellős közepén nem könnyű meggyőzni az állampolgárokat a személyes megjelenésről. De mivel minden eseményt megtartottunk, fizikailag és hibrid formátumban is, azt mondhatom, elégedett vagyok, különösen azért, hogy létrehoztunk egy digitális platformot 24 különböző európai nyelven, így az emberek ezen keresztül tudtak velünk kommunikálni. Mivel digitális korban élünk, és mivel az Európai Bizottság számára a digitális Európa prioritás, ez is nagyon fontos. Így sok állampolgár tud kommunikálni, megosztani az ötleteiket, kommentálni, vagy akár eseményeket szervezni.

Ebben a pillanatban több mint 4 és félmillió állampolgár lépett velünk kapcsolatba,

ami bizonyos szempontból elég, de persze, nem az összes. Szeretnénk jobban népszerűsíteni az Európa jövőjéről szóló konferenciánkat, hogy az állampolgárok minél többen ellátogassanak a többnyelvű digitális felületünkre, és kifejezzék az aggályaikat, reményüket, félelmüket, ötleteiket, bármit is gondolnak Európáról, az ő Európájukról, a mi Európánkról, ahol élni és dolgozni akarnak.

Euronews: Mely tagállamok vesznek részt leginkább, és kik lehetnének még aktívabbak?

Dubravka Šuica: Szerintem a legaktívabb tagállam Németország, Franciaország, Belgium, és talán Olaszország. Úgy vélem, Európa keleti része lehetne aktívabb. Lehet, hogy ők nem annyira tájékozottak. De kisebbek is, szóval arányaiban nézve ők is jól teljesítenek. Szerintem nagyon fontos, hogy mindannyian kommunikáljanak velünk, mert

az Európa jövőjéről szóló konferenciát azért szerveztük, hogy meghallgassuk az állampolgárokat, mert nem elég csak négy-öt évente, a választások alkalmával kapcsolatba lépni velük.

Ez a szándékunk, és az, hogy lássuk, mit gondolnak.

Euronews:Az eddigi beszámolók alapján, mit őrzött meg, mire emlékszik az állampolgárok által megfogalmazott aggályokból, ötletekből és szándékokból?

Dubravka Šuica: Amire rájöttem, az az, hogy a többség azt mondja, nem tudnak sokat Európáról, az európai intézményekről. Hiányolják az iskolai tantervekből, hogy a gyerekek, a diákok többet tanulhassanak Európáról és az európai intézményekről. Hiányolják az európai identitást, és szerintem - nem akarok előre következtetéseket levonni - de szerintem ez lehet az egyik konklúziója ennek a programsorozatnak. Több tudás Európáról, és valahogy kitölteni ezt az űrt, ami a tudás és aközött van, amit Európa tesz értük. Tehát ha lehetséges, szeretnénk csökkenteni a távolságot a döntéshozók és az állampolgárok között.

Euronews:Azt lehet tudni, hogy jellemzően kik azok, akik részt vesznek a párbeszédben, akik csatlakoznak a konferenciához?

Dubravka Šuica: Eddig azt látjuk a többnyelvű digitális platform eredményei alapján - de ez csak egy időközi beszámoló, nem akarjuk előre levonni a következtetéseket, és nem akarok végeredményről beszélni, mert nem akarom befolyásolni az állampolgárokat, hanem meghallgatni akarjuk őket - de amit látunk a weboldal és a digitális felület alapján, az a következő:

több a férfi, mint a nő, többnyire magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, 19 és 40 év közöttiek, vagyis akik digitálisan képzettebbek.

Ez azt jelenti, hogy fejlesztenünk kell, és ezért jobb mindig a fizikai kontaktus. De mivel - mint tudja - most éppen az omikron által teremtett speciális körülmények között élünk, ez nem mindig könnyű. Szóval ezt látjuk most, de ez nem jelenti azt, hogy ez lesz a végeredmény is.

Euronews:Hogyan zajlanak a viták? Néhány egy kicsit, hogy úgy mondjam, viharos volt. Néhány résztvevő úgy érzi, nincs elég idejük, túl sok a téma, és nem tudnak mindent elmondani, amit akarnak.

Dubravka Šuica: Talán néhányan panaszkodnak, de nagyon jól szervezett, nagyon fair és korrekt. Mindenkinek ugyanannyi ideje van beszélni, ez is nagyon fontos. Minden téma nyitott, bárki bármiről beszélhet. Szóval teljesen nyitottak vagyunk, bár különböző panelekre bontva, de mindenkinek elég teret adunk. Természetesen ez egy gyakorlat, és mi is most gondolkodunk, hogyan tegyük - ha mondhatom ezt - állandóvá ezt a gyakorlatot, de erről még nincs döntés, mert úgy gondoljuk, hogy a megvitató és részvételi demokráciát be kell ágyaznunk az Európai Unió politikai döntéshozatalának folyamatába.

Euronews: M_egvannak ehhez az eszközök. De van rá idő is?_

Dubravka Šuica: Eredetileg két évig tartó programnak szerveztük, de mint tudja, nem tudtuk elkezdeni a lezárások miatt. Aztán a tavalyi Európa Napon kezdtük el, lassan egy éve. Sokan kérdezik, hogy miért állítjuk le idén május 9-én. Azért, mert a mandátumunk második felét arra kell használnunk, hogy beépítsük az állampolgárok akaratát és a végső konklúziókat. Máskülönben már a mandátumunk végén fejeznénk be, és nem lenne idő a feldolgozásra. Ez az oka, nekünk, politikusoknak május 9-én kezdődik a valódi munka, miután megvan az állampolgároktól a konklúzió, a javaslatok, akkor kell elkezdenünk dolgozni, mindhárom intézményben, és ez az első alkalom az Európai Unió történetében, hogy a három intézmény együtt fog dolgozni, van egy közös megközelítés, és most nincs szavazás, mindent konszenzussal kell megtennünk.

Hol tartanak most az európai állampolgárok javaslataik kialakításával?

Múlt pénteken (január 21-én) és szombaton (január 22-én) az Európa jövőjéről szóló konferencia harmadik plenáris ülésének résztvevői áttekintették azokat az ajánlásokat, melyeket két európai polgári vitacsoport és a nemzeti polgári vitacsoportok tagjai fogalmaztak meg találkozóikon. Az „Európai demokrácia / Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” vitacsoport és az „Éghajlatváltozás és környezetvédelem / Egészségügy” vitacsoport összesen 90 ajánlást terjesztett az ülés résztvevői elé, akik ezeken túlmenően a nemzeti polgári vitacsoportok hasonló témákban született ajánlásait is megvitatták.

A plenáris ülés tárgyát képező ajánlásokat kidolgozó két európai polgári vitacsoport már lezárta a munkát. Ezekben a vitacsoportokban 200-200 – különböző korú és hátterű – uniós polgár vett részt és folytatott megbeszéléseket (személyesen és online) azzal a céllal, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az Európa előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére. Az „Európai demokrácia / Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” vitacsoport 39 ajánlást fogadott el utolsó, 2021. decemberi ülésén, az „Éghajlatváltozás és környezetvédelem / Egészségügy” vitacsoport pedig 51 ajánlást véglegesített a hatáskörébe tartozó témákban.

A másik két európai polgári vitacsoport („EU a világban / Migráció” és „Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás / Oktatás, kultúra, ifjúság és sport / Digitális átállás”) még nem állította össze az ajánlásait. Ők várhatóan februárban fognak elkészülni a munkájukkal. Ajánlásaik a konferencia következő plenáris ülésén kerülnek majd megvitatásra.

További források • Európai Bizottság Magyarországi Képviselete