Három nap alatt egész Közép-Ázsiát felforgató politikai válság lett egy nyugat-kazahsztáni békés tüntetésből. A kormányellenes megmozdulások a 30 éve tartó Nazarbajev érának akarnak véget vetni, de magukkal ránthatják a környék autoriter rezsimjeit is.
HIRDETÉSKazahsztánban az elmúlt egy napban több tucat tüntető és 13 rendőr halt meg az utcai harcokban, leálltak a bankok és a repterek, Oroszország pedig már ejtőernyős csapatokat telepít az ország északi határához. És nem csak Moszkva ajánlotta fel segítségét a kazah kormánynak, hogy mielőbb véget vessenek a napok óta tartó zavargásnak.
De honnan indult az elmúlt 30 év legnagyobb tiltakozássorozata és miért figyelik aggodalommal a szomszédos nagyhatalmak a kazah eseményeket. Ezeknek néztünk utána.
Mi okozta a felháborodást?
A Szovjetunió felbomlása után függetlenné vált öt közép-ázsiai köztársaság közül messze Kazahsztán a legnagyobb és a leggazdagabb. Területe egész Nyugat-Európáéhoz mérhető és hatalmas kőolaj-, földgáz-, urán- és nemesfémkészletekkel rendelkezik.
De miközben az ásványkincsvagyon segített abban, hogy kialakuljon egy középosztály, elviselhetetlenre nyílt az olló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Az országot 28 éven át elnökként irányító, volt kommunista vezető Nurszultán Nazarbajev mesésen gazdaggá tette rokonait és barátait. Tekintélyelvű rezsimje még a látszatot sem próbálta meg fenntartani. Az államfő utasítására Asztanába költöztették a fővárost, egy modern metropoliszt hozva létre néhány lakótelepből. Az építkezés Nazarbajev álma volt, ezért a világ legnevesebb tervezőirodái húztak fel olyan felhőkarcolókat, amelyeket később nem használt senki se. A várost később átkeresztelték Nurszultánra a ,,bölcs vezető" után. A régi parlament épületében pedig létrehoztak egy Nazarbajev emlékmúzeumot úgy, hogy a 2019-ben leköszönt elnök még ma is él, sőt komoly befolyást gyakorol a napi politikára. Ezek a példák jól mutatják, hogy a kazah vezetés inkább a magamutogatásra költött, mint a szociális egyenjogúságra és a reformokra.
Kazahsztánban az átlag fizetés körülbelül 200 ezer forintnak felel meg, de a legtöbb állampolgárnak hitele van, és a tenge folyamatos elértéktelenedése miatt bére nagy részét törlesztésre költi. A kormány eddig meg sem kísérelte megállítani a pénzromlást vagy kisegíteni a hiteleseket.
Mivel több olajmező is található a közép-ázsiai országban, az üzemanyag ára rendkívül alacsony. Egy liter 95-ös benzinért körülbelül 150 forintot kell adni, és vannak alacsonyabb oktánszámú benzinek is, amelyek sokkal olcsóbbak. A vidékiek azonban sokszor ezt sem tudják megfizetni, ezért autóikat úgynevezett LPG autógázzal működtetik. És mint tudjuk, a gáz gyúlékony. Ebben az esetben egy egész forradalmat robbantott be.
A tüntetéshullám ugyanis egy poros nyugati olajkitermelő városból, Zsanaozenből indult ki. A kazah kormány év elején felszabadította a kontroll alól az LPG árát, ami azonnal csaknem a duplájára, 120 tengére (100 forintra) ugrott literenként. A helyieknek ez volt az utolsó csepp a pohárban, azonnal a kormányzat épülete elé vonultak, és azt követelték, hogy a politikusok osszanak vissza többet az energiahordozók eladásából származó milliárdos vagyonból. A zsanaozeni emberek amúgy is szívósak: 2011-ben napokig tüntettek az olajipari munkások elbocsátása ellen. Akkor a rendőrök 15 tiltakozót lőttek le.
Hogyan terjedtek át a tüntetések Almatiba és ki vezeti őket?
Mivel a Nazarbajev rendszer évtizedeken keresztül elnyomta a kritikus hangokat, még a többezres kormányellenes tüntetések után sem tudtak kialakulni erős ellenzéki szervezetek, valamint a mozgalmaknak sem lettek ismert vezetőik. Ez most sincsen máshogy. A tüntetés híre a közösségi médiában terjedt el, az emberek pedig teljesen spontán verődtek össze. Almati két okból is logikus választás volt. Egyrészt a régi fővárosban még számos fontos kormányzati intézmény található, másrészt az új közigazgatási központban, Nurszultánban a rendszer barátai vannak többségben. Nem csoda, hiszen régebben ingyen lakás és jó munka ígéretével csábították a későbbi lakosokat a zord pusztaságba. Szóval a megmozdulásoknak nincsenek vezetőik, és éppen ez a legnagyobb baj.
Röviden mi is történt az elmúlt napokban?
Botokkal és fémrudakkal felfegyverkezett tüntetők szerdán megrohamozták Kazahsztán legnagyobb városa, Almati polgármesteri hivatalát, és behatoltak az épületbe. A rendőrök könnygázgránátokkal igyekeztek útján állni a mintegy ezer embernek, akik áttörték a biztonsági erők kordonját. Ezt követően a demonstrálók elfoglalták Almati repülőterét is. Az összes járatot törölni kellett.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök ezután ,,terroristáknak" bélyegezte a tiltakozókat, és elrendelte a katonaság bevetését. Csütörtök reggel több tucat katona vonult páncélozott harci járművekkel Almati főterére. A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület "megtisztítását" a zavargásokat szítóktól - ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében.
A cikk szerint mintegy 300, zöld egyenruhát és maszkot viselő katona elkezdte bekeríteni a teret, és a civileket a kordon mögé szorították. Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül. Több tucatnyi támadót "likvidáltak", személyazonosságuk megállapítása folyamatban van - közölte csütörtökön Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője.
Hogyan reagált az elnök és mi a helyzet most?
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán menesztette a kormányt, és kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban. Ez azt jelenti, hogy korlátozta a mozgás- és szólásszabadságot, betiltotta a gyülekezést, és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Ezzel még tovább tüzelte az embereket.
Kazahsztánban a legtöbb szolgáltatás leállt. A nagyvárosokban kifosztották a boltokat, Almatiban egy fegyverkereskedést is. A Nemzeti Bank úgy döntött, hogy felfüggeszti az összes pénzintézet működését. A hatóságok azért, hogy a tiltakozók ne tudjanak szervezkedni, az ország nagyobbik részén leállították az internetet. Az egyetlen békülékeny lépés az volt, hogy 180 napra befagyasztották az üzemanyagárakat. Az LPG literje a legtöbb kútnál újra 50 forintra esett vissza.
Miért avatkoztak be a környező országok?
Tokajev elnök elsőként a volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (KBSZSZ) kért segítséget. Oroszország eleinte csak párbeszédre bíztatta a feleket, és úgy vélekedett, hogy Kazahsztán meg tudja oldani egyedül a problémáit, ezért fontos, hogy senki ne avatkozzon közbe. Csütörtökön azonban a Moszkva vezette KBSZSZ már arról döntött, hogy az országba vezényli békefenntartóit.
Az orosz külügyminisztérium weblapján megjelent egy közlemény, amely lényegében elismétli a kazah elnök szavait, miszerint a ,,közelmúltban történt eseményeket kívülről szították, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását".
Ezen túl Moszkva katonai segítséget ajánlott fel arra az esetre, ha a kazah állampolgárok vagy létfontosságú intézmények veszélybe kerülnének. A bejelentéssel szinte egy időben egy orosz katonai gép is megindult délnek, hogy légideszant csapatokat ,,dobjon át a Kazah Köztársaság területére". Persze ezt is szigorúan békés szándékkal.
Politikai elemzők egyértelműen a belarusz példa megismétlődését látják Közép-Ázsiában. Nazarbajev elnök és garnitúrája jó viszonyt ápolt Moszkvával és sok szempontból a kommunista gyökerekre alapozta politikáját. A két ország 7600 kilométernyi határszakaszon osztozik, így az autoriter rendszer megbukása nem csak menekültválsággal fenyegetne, de újra ráirányítaná a figyelmet a Putyin-rendszer gyengeségeire. Elvégre papíron mind a két államban többpárti választások vannak, de a valóságban mind a két elit megdönthetetlen. Legalábbis eddig annak tűnt. Egy biztos: Vlagyimir Putyin mindent meg fog tenni, hogy Tokajevet és pártját hatalomban tartsa, éppen úgy ahogy Lukasenkával tett.
Hasonló a helyzet a többi környező országgal is. Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és főként Kínában napi szinten lábbal tiporják a demokratikus értékeket, így számukra nem jönne kapóra, ha Kazahsztánban a demokrácia-párti tüntetők győzedelmeskednének.
HIRDETÉSA gazdasági okoról sem szabad megfeledkezni, hiszen majdnem minden csepp kazah olajat Kínába vagy Oroszországba exportálnak, így az ellátás hosszú távú akadozása komoly gazdasági nehézségeket okozna ezekben az országokban. Arról nem is beszélve, hogy a leggrandiózusabb kínai beruházás az Új Selyemút (Egy Övezet Egy Út) egyik leghosszabb szakasza is Kazahsztánon vezet keresztül.
Egyedül a kirgiz vezetés nem biztosította azonnali támogatásáról az asztanai kormányt. Erbol Szultanbajev államfő sajtótitkára leszögezte: csak a stratégiai létesítmények védelmére hajlandóak katonákat küldeni, harcolni nem. Ennek is két oka van. Egyrészt a csapatok külföldre küldéséről kizárólag a kirgiz parlament dönthet kétharmados többséggel. A rendkívüli ülésen pedig nem jött össze a megfelelő mennyiségű szavazat. Másrészt 2020 októberében egy hasonló kormányellenes tüntetéshullám söpört végig Kazahsztánon, elsodorva az akkori elnököt és megtisztítva a politikát. Így a kirgizek többsége most szolidarít a demonstrálókkal.
Végezetül pedig áttételesen Magyarország is kiállt Tokajev elnök mellett, hiszen a Türk Államok Szervezete - melynek hazánk is tagja - egy közleményben üzente meg, hogy kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.