A nagy francia forradalom és a felszabadításért küzdők előtti tisztelgés az egyik oka a döntésnek. Tulajdonképpen ez az igazi francia lobogó, csak 1976-ban az EU-hoz "igazította" az akkori elnök.
HIRDETÉS**Emmanuel Macron a francia forradalom és a felszabadításért küzdők előtti főhajtásként visszaállította az ország trikolór zászlajának kék színét az 1976 előtti tengerészkékre színre az EU-kék helyett. Bár a döntés több mint egy éves, most okozott kisebb botrányt Franciaországban. Bírálóinak az a problémája, hogy a szimbolikus változtatás szinte titokban és egy szimpla elnöki döntés alapján történt. Viszont nem kötelező érvényű, azaz az elnökséghez tartozó épületeken, a Belügyminisztérium és a Nemzetgyűlés épületén, valamint az államfő szereplésein a tengerészkék lobogó látható, de az önkormányzatok és intézmények megtarthatják az EU-s kéket.
**
A francia köztársasági elnök tavaly nyáron úgy döntött, hogy megváltoztatja az Elysée-palotát díszítő zászlók kék színét. Akkor ez nagyrészt észrevétlenül maradt. Az új zászló kékje sötétebb, ami tulajdonképpen visszatérést jelent a francia zászló 1976 előtti változatához. Valéry Giscard d'Estaing akkori elnök az EU zászlajának kékjéhez igazította a francia lobogóét (egyébként szintén ő döntött arról, hogy lassítsák le az ország himnuszát, a Marseillaise-t).
Az elnök környezete a változtatásról hangsúlyozta, hogy "nem a kékek háborújáról" van szó.
"A köztársasági elnök (Emmanuel Macron) az Élysée-palotát díszítő trikolór zászlókhoz a tengerészkéket választotta, amely a II. év önkénteseinek, az első világháború alatt lövészárkokban szolgáló bakák és a Felszabadítási Érdemrendnek az eszmeiségét idézi" - közölte az elnöki hivatal. "Ez annak a zászlónak a kékje is, amely a Diadalív alatt lobogott minden november 11-én (az első világháborút lezáró fegyverszünet ünnepén - a szerk.)" - tették hozzá.
A II. év önkéntesei azokra a férfiakra utalnak, akik 1791-ben önként jelentkeztek a hadseregbe, a forradalom utáni zűrzavaros években, hogy megvédjék a területet a Habsburg-porosz szövetségtől. A Felszabadítási Érdemrendet Charles de Gaulle alapította 1940-ben ezzel (is) ösztönözve az ország felszabadításáért való küzdelemre a franciákat. A Becsületrend utáni második legfontosabb érdemrend 1038 tagja közül már senki nincs életben. Utolsóként Hubert Germain hunyt el idén októberben 101 éves korában. November 11-én helyezték végső nyugalomra a Mémorial de la France combattante-ban (a második világháború francia harcosainak legfontosabb emlékműve) a Suresnes-i Mont-Valérien erőd alatt.
Egy idén szeptemberben kiadott könyvben, az "Elysée Confidentiel"-ben beszélt a kezdeményezés hátteréről Arnaud Jolens, az Elsyée, azaz elnöki hivatal igazgatója. 2020. július 13-án a francia forradalom ünnepének előestéjén Macron a két különböző árnyalatú zászlóval a kezében találta irodájában. Ekkor osztotta meg vele az államfő a döntését, hogy az elnökséghez tartozó épületeken kicserélik a zászlókat.
Macron szerint "Giscard esztétikai okokból változtatta meg a kéket az Európához való közeledés során", de a világosabb kékkel a trikolór "nem az igazi francia zászló'" - derül ki a két újságíró által jegyzett könyvből, hogy mivel érvelt Jolens-nek Macron. A szimbolikus csere a Nemzetgyűlés és a Belügyminisztérium mellett az elnökséghez tartozó épületeket és Macron nyilvános szerepléseit érinti, költsége Jolens szerint 5000 euró volt. Ha az ország összes zászlaját lecserélnék, az természetesen többe kerülne. Az önkormányzatok és az állami intézmények azonban nem kötelesek lecserélni a zászlót, csak bátorítják őket erre. Érdekesség, hogy a francia haditengerészet nem követte az 1976-as változtatást, az ő zászlajuk kékje nem változott.
De nem tavaly jutott Macron eszébe először a tengerészkék zászló. Már jóval korábban megjelent az Elysée-ben, ez volt látható az elnök mögött a 2018. december 31-i televíziós beszédé alatt, azóta is minden ilyen szereplésén.
Mit jelent a francia zászló?
A francia zászlóval 1794 február 15-én készült el Jacques-Louis David klasszicista festő. A fehér szín a monarchiát jelképezi benne, míg a kék és a piros Párizst. Annak oka, hogy függőleges oszlopok alkotják pedig egyszerű: így kívánták megkülönböztetni a már létező holland zászlótól. A színek sorrendje pedig a Nemzeti Konvent döntése alapján az, hogy a zászlórúd oldalán kell lennie a kéknek, a fehérnek középen, és a "piros szín úszik a levegőben".
A francia zászló ma a nemzet jelképe, melyet az Ötödik Köztársaság alkotmányának második cikkelye határoz meg. Ebben nincs külön meghatározva egyik szín árnyalata sem. Ezzel indokolja a Voix Du Nord is az olvasóinak, hogy miért dönthetett erről a kérdésről ilyen egyszerűen és egyedül Macron. A Franceinfonak nyilatkozó Jean Garrigues történész pedig azt mondta, hogy ezzel egy elnöki kiváltsággal élt Macron, melyet "fait du prince"-nek (hercegi jognak) neveznek. " Nem szabad elfelejtenünk, hogy Franciaország bizonyos értelemben köztársasági monarchia" - magyarázta.
Egyes kommentátorok és a közösségi média felhasználói ugyanis azért kritizálták az elnököt, hogy szimbolikus változtatás szinte titokban történt, és egyeztetés nélkül.
Macron egyébként 2018-ban egy lotaringiai kereszttel is kiegészítette az elnöki hivatal logóját, ami minden bizonnyal Charles de Gaulle tábornokra utalás, akinek örökségét két évfordulón is felidézte 2020-ban: halálának 50. évfordulója és a június 18-i felhívás 80. évfordulója alkalmából.