Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Joe Biden egy évvel a győzelem után, leszálló ágban - 2. rész

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Egy év után több a belső baj, mint a külső
Egy év után több a belső baj, mint a külső   -   Szerzői jogok  AP Photo   -  

Joe Biden elnök politikájának jelenlegi legfőbb akadálya nem az ellenzék vagy Donald Trump, hanem saját pártjának mélyülő megosztottsága. A választási győzelem utáni évről szóló összefoglaló folytatásában a pénzügyi tervek megakadásáról, a koronavírus elleni hadjárat lankadásáról is szó lesz, valamint hogy az oltásellenesség ereje már a terrorizmust súroló szintre jutott.

Meg kell nyomni a pánikgombot, vagy még ráér?

Európai útja előtt Biden azt jósolta a képviselőházi demokratáknak, hogy „nem túlzás állítani, hogy a kongresszusi többséget és az én elnöki tisztemet is a következő hét történései határozzák meg.” Vagyis az október 28. – november 3. közti napok. A jövendölés részben megvalósulni látszik, mert végül nem tudott forrásokat, húzóerőt felmutatni Európa és a világ felé. Rá három nappal pedig a kormánypárt elveszítette Virginiát, ami önmagában még nem volna katasztrófa, megesett ez régebben is, de lélektanilag most nagyon rosszkor jött.

Tapasz a sebekre, hogy 95%-os feldolgozottság után a demokrata kormányzó megőrizni látszik posztját New Jerseyben, ami utoljára 50 éve fordult elő. Bár csak 1,5 pont előnnyel, ami tavaly novemberben még 16 volt, de legalább zsákban van.

Mégis, a legmagasabb demokrata körökben megkondultak a vészharangok. Pedig New Jersey is van olyan fontos állam, mint Virginia, sőt népesebb és gazdagabb is, 3. az USA-ban. A pánik természete viszont az, hogy nehéz megfékezni.

FRISSÍTÉS: 5-én éjjel a Ház megszavazta a csomag 1 ezermilliárdos részét. Ehhez republikánus segítésre volt szükség (9), mert a demokratáktól végül hatan ellenszegültek. A csomag többi része még megerősítésre vár, de Biden elnök ezzel elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet. 

Nagypályás foci helyett lábtengó?

A liberális Newsweek elemzője azt a kérdést feszegeti, hogy meg tudja-e őrizni Joe Biden az elnökségét. Alkotmányos értelemben persze az elnök addig maradhat hivatalában, amíg a megbízatása le nem jár vagy alkalmatlanná nem válik, ezért a kérdés inkább a politikai cselekvőképesség megőrzése vagy visszaszerzése.

Az év során az derült ki, hogy az Egyesült Államok

  • nem értette meg az afganisztáni helyzetet és annak következményeit,
  • még mindig nem tud mit kezdeni déli határainak biztonságával,
  • kiszorult a koronavírus-járvány elleni küzdelem élvonalából (a teljes beoltottságban Törökország szintjén áll),
  • és súlyos infláció is fenyegeti.

A világháború óta egyetlen elnök elfogadottsága sem zuhant ilyen rövid idő alatt ilyen nagyot, még Jimmy Carteré és Donald Trumpé sem. Ha az adatok nem változnak, akkor 2024-ben az elnök saját szülőállamát, Delaware-t is csúnyán elveszítené, ahol tavaly 20 pontot vert Donald Trumpra.

Biden rövid időn belül olyan helyzetbe kerülhet, mint amilyenbe Bill Clinton szorult be második mandátuma idején, vagyis csak apróbb ügyekre marad ereje (small ball politics). Nem tud nagy témákat átvinni és bele kell törődnie, hogy az ellenoldal kezdeményez. Kérdés, hogy a közel 80 esztendős elnöknek lesz-e ehhez annyi állóképessége, mint az akkor 50 éves Clintonnak volt.

Carolyn Kaster/AP
Az elnököt a politikai magányosság is fenyegetiCarolyn Kaster/AP

Jack Horwitt demokrata közvéleménykutató a kiutat abban látja, ha az elnök visszatér ahhoz, amit a kampányban ígért. Sokkal többet kellene törődni a tanárokkal, az ápolókkal, a rendőrökkel, a nagyvárosi bűnözés fenyegetéseivel, a fegyvertartással, a migrációs nyomással, és el lehetne engedni a futurisztikus társadalommérnöki terveket, amik a deficitet növelik.

Érdekes viszont, hogy a pénzpiacok vezérhangja, a konzervatív The Wall Street Journal szerint egyáltalán nem kell izgulni az újabb államadóssági csúcsok miatt, mert megfelelő kamatpolitikával az Egyesült Államok annyi pénzt vehet kölcsön a világpiacon, amennyi csak belé fér. Az USA államadóssága jelenleg 29 ezer milliárd dollár, és percenként másfél millióval nő. Nincs elnök, aki ne figyelné rettegéssel ennek a real time mutatónak a pörgését, de az is igaz, hogy 2008 óta nem volt jelentős pénzügyi válsághelyzet Amerikában.

A pozitív (reménykedő) oldalt erősíti az is, hogy októberben 540 000 új munkahely született, vagyis a világjárvány előtti szintre sikerült visszaállni.

US TREASURY
A mutató állása 2021 november 4. 0.27.US TREASURY

Lehet-e a vezetési bajokat pénzzel elfedni?

Az elnököt korábban támogató független (pártközömbös) szavazótábor zsugorodása figyelmeztető változás, mert Joe Biden sok protest-szavazatot szedett be olyanoktól is, akik nem feltétlenül rá voksoltak, hanem a személyi váltásra. Hasonlatosan ahhoz, ami Izraelben is történt Netanjahu esetében. Ez abból is kiolvasható, hogy a demokrata esés nem növelte meg jelentősen a Republikánus Párt támogatottságát (+3%), vagyis egyre többen ragadnak a Senki Földjén.

A hatalmas pénzügyi csomagok (a COVID-stimulus, az újjáépítési és az infrastruktúra-törvény) nem hatják meg könnyekig az amerikaiak nagyobb részét. Sokan nem látják ezek közvetlen előnyeit a saját életükre nézve, viszont naponta hallják a tévében a pénzügyi elemzők aggódó nyilatkozatait az inflációról, ami már mindenkit érintő fenyegetés. Sok közgazdász figyelmeztet arra, hogy az osztogatás nem biztos, hogy enyhíti a társadalom problémáit, mert a pénzromlás felzabálhatja a juttatásokat és a megtakarításokat. Ez az aggály olyan népszerűnek remélt intézkedéseket is övez, mint az elnök újabb családtámogatási javaslata.

Az elemzők előtt feldereng az országra 1972-ben rárontó és a nyolcvanas évekig elnyúló inflációs korszak, amikor a pénzromlás súlyos csapásokat mért a KKV-szektorra és a családokra is. Még az elnökkel nem barátságtalan CNN is úgy értékeli, hogy szakadék látszik kialakulni Biden témái és a választókat igazán érdeklő ügyek között. A CBS közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 60 százaléka az infláció kezelése miatt aggódik leginkább, és más ügyekben engedékenyebb, sőt felejteni is hajlandó.

'Ezt az egyet tegyétek meg nekem...' - a pénzügyi szörny vesszőfutása

Az elnök a szemembe nézett, és azt mondta, hogy égető szüksége van a pénzügyi megerősítésre Róma és Glasgow előtt, mert ezzel tudja bemutatni a világnak az Egyesült Államok elkötelezettségét a klímacélok szolgálatában.
Ro Khanna
demokrata képviselő, Kalifornia

De nem kapta meg... és az Egyesült Államok nem tudott pénzügyi motivációkkal élni Glasgowban.

Fontos tényező eközben, hogy közben az amerikaiaknak csak 35%-a gondolja úgy, hogy a klímavédelem elsődleges a számukra, és többségük inkább a fogyasztók védelmére költene.

A kezdetén még három és félezer milliárdra kalibrált és több részelemből álló csomagterv elfogadtatása Joe Biden kimagasló belpolitikai célja volt. A szédítően bonyolult pakk szövege 2 400 oldalt tesz ki, és Gábor Zsazsát túlszárnyaló kozmetikázásokon esett át úgy, hogy már talán maga Biden sem ismer rá.

Az elnök az elmúlt hónapokban folyamatosan hátrált és engedményekre kényszerült, mert nem csak a republikánusok, de saját pártja sem állt mögé egyöntetűen, noha nagyon vágyott egy kétpárti diadalmenetre. Felajánlotta, hogy tovább darabolja a törvényt, csak történjen már valami. Visszavonni totális politikai kapituláció lenne, viszont a kitűzött szeptember 15-i határidő már réges-rég lejárt.

AP
Manchin és Sinema - a két legvastagabb bot a küllők közöttAP

Hallani jó dolog, de harapni és látni már kevésbé fontos

Az elnöki pártban leginkább Joe Manchin nyugat-virginiai és Kyrsten Sinema arizonai szenátor álltak a Nagy Terv útjába. Rendre a Fehér Ház stratégái előtt jártak, gyorsaságban és tényismeretben is. Manchin óva int a párt további balratolódásától, és azt mondja, hogy lassan már idegen közegben érzi magát a saját táborában. Olykor túl is lő a célon, mert például megszavazta a MediCare támogatást a fülészeti kezelésekre, de fogászatra és szemészetre már nem.

Sinema (45) azért érdemel külön bemutatót, mert várhatóan ott lesz a 2024-es elnökválasztás demokrata aspiránsai között. Portréjának egyik ecsetvonása az is, hogy ő az amerikai Kongresszus első vállaltan biszexuális tagja. (Korábban férjnél volt.)

Viselkedése hasonlít arra, amit régebben a földije művelt (akit ő váltott Arizona szenátori székében). A néhai John McCain módszere volt a saját párt kereteinek tesztelése, olykor provokálása, hogy váljon nyitottabbá az ellentétes véleményekre. Ez nem pártütés, hanem a felismerése annak, hogy egy nagy politikai tömbnek be kell fogadni többféle nézetet és érdeket is.

Sinema szenátor üzeneteinek java a beruházási törvény támogatásáról szólt, de nem ész nélkül. Örült a glasgow-i metán-önfegyelemnek, de rákérdezett ennek költségeire, és nem kapott választ John Kerrytől. Örömmel látja viszont, hogy szűkebb hazájában is jutna pénz a Colorado folyó kiszáradásának megállítására, vagy az arizonai indián törzsek maradékának védelmére is.

SInema a kisebbségeknek is adna pénzt

A szenátornő dinamizmusa jelzés arra is, hogy a demokrata elit netán fiatalításra, vérfrissítésre szorul. Ténykérdés, hogy a párt vezérkarának átlagos életkora 74 év. (A Kínai Kommunista Párt központi bizottságánál ez 56 évet mutat, és a pártkongresszuson még ezt is sokallták.)

A 78 esztendős elnök mellett Pelosi házelnök (81), Chuck Schumer szenátusi többségi vezető (70), Jim Clyburn frakcióigazgató (81), Janet Yellen pénzügyminiszter (75), Marrick Garland legfőbb ügyész (70), John Kerry klímaügyi megbízott, aki Obama külügyminisztere volt (77), valamint a nyugdíjból visszahívott Lloyd Austin védelmi miniszter (69) számítanak ebbe a csoportba.

AP
Biden, Pelosi, Clyburn, Schumer, Kerry, Yellen, Austin és GarlandAP

A legújabb fenyegetés az, hogy sorra jelentik be demokrata képviselők, hogy nem indulnak 2022-ben, tehát sürgősen új káderek után kellene nézni. Azért is, mert a történelmi statisztikák szerint a hivatalban lévő kormányok pozíciókat szoktak veszíteni az időközi választásokon. Barack Obama például 63 széket bukott el 2010-ben. Azért, mert két elnökválasztás között a nép számára az időközi a legerősebb eszköz a kormányzattal szembeni kritikák és igények bemutatására, valamint a választás óta beállt csalódások kifejezésére.

Eközben a republikánus oldalon jóval több a fiatalabb vagy középkorú trónkövetelő, akik kevésbé érzékenyek a részletkérdésekre, hanem inkább a nagy jelszavakban gondolkodnak.

Lassú, de legalább makacs

Az elemzések rendre megemlítik, hogy az elnök döntéshozatali szisztémája nehézkes. Ennek nem feltétlenül életkori okai vannak, hanem az, hogy a legapróbb részletekig meg akar ismerni minden ügyet és különvéleményt, ami hosszadalmas értekezletekkel és sok szereplő bevonásával jár. Ezzel a módszerrel szerzi meg magának az érzetet, hogy helyesen és széleslátóan döntött. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó közlése szerint az elnök kedvenc szólása az, hogy 'nem tudsz annyi részletet mondani, ami nekem elég lenne'.

Vannak ügyek, amiket szinte csak bottal piszkál, pedig gyors stratégiai döntésekre lenne szükség, kivált Glasgow után. Tipikusan ilyen a nukleáris energia további szerepéről való nyílt állásfoglalás. A mandátum kezdetén Biden a klímavédelmet nevezte meg egyik fő napirendi pontjának, de a nukleáris opciót csak óvatosan emlegeti. Eddig csak annyit lehetett kicsikarni a kormányból, hogy „nem fogjuk elérni a klímacélokat, ha az atomerőműveink leállnak. Meg kell találnunk a módját, hogy tovább működhessenek.” – mondta Jennifer Granholm energiaügyi államtitkár. Ez a megfogalmazás még fényévnyire van attól, hogy újakat és jobbakat kellene építeni.

Az Egyesült Államokban már csak 94 nukleáris reaktor működik és csak 28 államban. A berendezések átlagéletkora 40 év, és legtöbbjük a keleti part körzetében található. Nukleáris tekintetben az ország kettészakadt, ezért hatalmas fejlesztésekre volna szükség és lehetőség.

öregednek és romlanak az amerikai atomerőművek

Különösen sürgető ez annak a hírnek a fényében, hogy Kína a következő 15 évben 150 reaktort kíván üzembe helyezni, ami több, mint amit a világ többi része 30 év alatt épített.

Ez a döntéshozatali módszer ellentétes egy világhatalom sürgősségi igényeivel. Viszont amikor az elnök elhatározza magát, utána jottányit sem hajlandó engedni a végeredményből, magyarán kissé makacs és rugalmatlan. A hibákat nehezen korrigálja.

Biden szemére vetik azt is, hogy nem sáfárkodik jól a kormányzat humán erőforrásaival. Például elcsaklizott a Kongresszusból több megválasztott képviselőt a Fehér Házba, de nem használja őket semmire. Felhánytorgatják, hogy a fél kormányt és azok stábjait is magával vitte Glasgow-ba, miközben otthon a migrációs krízis, az ellátási lánc megtörése vagy az infláció fenyeget. Ez elsőre kötekedésnek látszik, de jelzi a kabinet-ellenes hangulatot.

Humánpolitikai szemrehányások

Fizessenek a gazdagok! Már ha hagyják őket

Megosztotta a demokratákat a 'milliárdos-törvény' terve is, ami a legmagasabb vagyonokat és befektetéseket sarcolná meg, ezzel is finanszírozva a csomagtervet. A javaslat azonnali ellenállásba ütközött, de nem is a szupergazdagok, hanem a Kongresszus több tagjának részéről, akik szerint a vállalati adókulcs emelése elegendő forrást nyújthat.

Jelen állás szerint ez a törvény (legalábbis eredeti formájában) nem fog átmenni és Elon Musk egy időre mentesül attól, hogy Tesla-befektetései után mintegy 28 milliárd dollár különadót fizessen be. Jeff Bezos Amazon-tulaj esetében a tétel még Musknál is magasabb lenne.

Az amerikai milliárdosok száma mintegy 600, és összvagyonuk 4,6 ezermilliárd dollárt tett ki április végén. Ez 35%-kal magasabb, mint a Koronavírus Évének kezdetén. Az éves vagyonnövekedés egyértelműen a világjárvány terjedéséhez kapcsolódik, és mértéke pont akkora, amennyit az elnök a víruskezelésre összesen szánt az év során. Egyben hatszorosa a védelmi kiadásoknak.

AP
Bezos, Zuckerberg, Musk, Gates - fizetnének, csak mondják meg, hogy mennyitAP

Elizabeth Warren massachusettsi szenátor még kísérletezik egy 3%-os különadó kivetésével. Követeli azt is – amúgy megalapozottan –, hogy az Adóhivatal (IRS) is járuljon hozzá a bevételnöveléshez, szigorúbb vizsgálatokkal és az adóelkerülési trükkök határozottabb leleplezésével. A jelen jogrend szerint 5 nagy, de államonként több száz kisebb módja van az adófizetés kikerülésének vagy eltolásának, és ezekkel jórészt a magasabb jövedelmű fehérek élnek. (A feketék körében az adóelkerülés ritkább, már azért is, mert a fekete családok csak 2%-ának a vagyona van 1 millió dollár felett, míg a fehéreknél ez az arány 15%.)

'Isten kegyelmével sikerülhet' - de azért Pelosi is kell hozzá

Biden azt reméli, hogy „Isten kegyelmével és a felebarátok jóindulatával” a tervek előbb-utóbb révbe jutnak, ami politikai győzelem lenne a számára. „Az egész cirkusz csak arra volt jó, hogy erősítse a nézetet, hogy a demokraták kormányzóképtelenek, mert folyton csak azt látni, hogy legismertebb figuráik egymást marják" – mondja erről Stephen Farnsworth, a Mary Washington Egyetem professzora.

Mások szerint viszont egyáltalán nem ártott alaposan a körmére nézni egy ekkora költekezésnek. E cikk megkelenésének estéjére harangozták be a végszavazást, amiről az Euronews majd beszámol.

Pelosi is megkapta a kérdést, hogy frusztrált-e a belső ellenzéktől

A demokraták balszélső csoportjára az elnök eleve kevésbé számíthatott, és igyekezett is leghűbb párbajsegédjére, Nancy Pelosi házelnökre bízni a velük való iszapbirkózást. Ez kemény és hosszú menet volt. A rutinos házelnökről egyöntetű vélemény, hogy ütésálló, nagyon bírja a strapát, és nem idegenek tőle az erőteljesebb eszközök sem, de ebben a belháborúban olykor ő is mértéket vesztett. Pramila Jayapal radikális képviselőt a folyosón is hallható ordibálással próbálta a megfelelő irányba taszigálni, de sikertelenül.

Az osztozkodási versenyfutásban a fekete képviselőcsoport (caucus) volt a legfürgébb. Ők már korábban megkapták a politikai garanciát az elnöktől, hogy lesz forrás fekete főiskolák és egyetemek alapítására, a gyermekek utáni adókedvezmények szélesítésére, lakásépítési támogatásokra és a gyermekgyógyászati szolgáltatások bővítésére.

John McLaughlin jobboldali elemző szerint (aki nem azonos a gitárművésszel) a Demokrata Párt radikális balszárnya túszul ejtette a többieket, ami ellenszenvet gerjesztett a párt iránt és ez visszaköszön a népszerűségben. A következő évben több ilyen átmeneti frontvonal is nyílik majd, például egyes kormányzói helyekért vagy a Kongresszus időközben megüresedő székeiért. A Nagy Tét 435 képviselőházi és 34 szenátori poszt lesz jövő novemberben. Ehhez jön még 39 kormányzói poszt és temérdek polgármesteri hely, köztük Los Angeles, Washington D.C., Austin vagy Oakland. Tehát földindulás.

A vírusválság kezelése sem javított a népszerűségen, pedig Biden ezt várta

Amikor Biden hivatalba lépett, a védőoltások hétnapos mozgó átlaga napi 777 000 volt, és ez a szám igen gyorsan napi 3 millióra emelkedett. A századik elnökségi napra az Egyesült Államok 16 éves és idősebb lakosságának mintegy fele kapott legalább egy adag vakcinát. A 100 milliós ígéret tehát teljesült.

A válságra adott elnöki válasz támogatottságot szerzett a Kongresszusban. Az 1,3 ezermilliárd dolláros csomag főbb elemei közé tartozott a személyenként 1400 dollárig terjedő kifizetés, ami a háztartások 90%-ának juttatott azonnali pénzt. Sor került a heti munkanélküli segélyek 300 dolláros támogatására, a gyerekek utáni adókedvezmények 3 600 dolláros növelésére, és sok más döntésre (élelmiszerbélyeg-kedvezmények, lakbértámogatás, vidéki kórházak és egészségügyi szolgáltatók megsegítése).

Biden és Harris a COVID védelmi csomag elnöki aláírása után, Washington, 2021 március 11.

A lendület nyár elejéig ki is tartott, de az Egyesült Államok vírusvédettsége nem lett teljes vagy kellően megnyugtató. Jelenleg leginkább a fiatalkorúak és a gyerekek beoltása, illetve a szövetségi intézmények oltáskötelezettsége okoz konfliktusokat. Több állam kormányzója nem fogadja el kötelezőnek a központi rendelkezéseket, köztük Arkansas, Georgia, Florida és Texas.

A vírusszkeptikusok és az oltásnak ellenállók aránya szemernyit csökkent, de a hangjuk megerősödött, tehát radikalizálódtak. A szkepticizmus nyomulásának példája, hogy a CNN vezérriportere, Jake Tapper saját műsorában tisztelgett a konkurens Fox News műsorvezetője előtt, aki az oltások mellett szólalt fel és emiatt halálos fenyegetések sorozatát kapta.

A kolléga súlyos beteg, sclerosis multiplexben szenved, több szívműtéten esett át, és most a koronavírus is megtámadta. Neil Cavuto egy gentleman, aki nem ezt érdemli. Hosszú életet kívánok neked, Neil!
Jake Tapper, CNN
The State of The Union műsorvezetője

Aggasztó jel, hogy New Yorkban a múlt héten 2 000 tűzoltó jegyzett be betegszabadságot, rosszullétre hivatkozva, pont akkor, amikor a városi oltáskötelezettség hatályba lépett. Ez több tucat rohamosztag teljes kiesését jelenti. A NYFD vezetői szerint ez esküszegés és a lakosság biztonságának felelőtlen veszélyeztetése. Nagy a veszélye annak, hogy a példa országosan is elterjed, mondja a rendvédelmi szakszervezet vezetősége is.

Az oltásellenesség már a terrorizmus határát súrolja

Az FBI egyik kutatócsoportja már másfél éve jelezte, hogy az oltásokkal szembeni kétkedés idővel veszélyes méretű mozgalommá erősödhet. A jövendölés beteljesült. San Diegóban például idén augusztusban egy rendőrtiszt ellen kérték a szövetségi nyomozóhivatal vizsgálatát, miután az illető arra próbálta beszervezni társait, hogy együtt lépjenek fel a kötelező maszkviselés és az oltások népszerűsítése ellen.

A vakcinákhoz eleve kötődő szkepticizmus magasabb szintjét, vagyis az aktív oltásellenesség erejét jelzi, hogy a SITE nevű terrorelhárítási szaklap szerint a mozgalom már felveti a bioterrorizmus kérdését. Az egészségügyi tisztviselők vagy az oltást támogató tanárok, újságírók, polgármesterek elleni fenyegetések és fizikai támadások az ország nemzetbiztonsági próbatételei lettek. Egyes konzervatívabb államokban, például Floridában már a hagyományos oltások is támadás alá kerülnek (himlő, TBC), ami rendkívül aggasztó. Marcus Plescia tiszti főorvos szerint „ha ezekből a fertőző gyermekbetegségekből néhány visszatér, az szörnyű lesz."

Damian Dovarganes/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Oltásellenes megmozdulás, Los Angeles, augusztus 14.Damian Dovarganes/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.

A Fehér Házat is érintő mozzanat, hogy Jen Psaki sajtófőnök is pozitív vírustesztet produkált, noha maszkban dolgozott az épületben és igyekezett távolságot tartani. Emiatt nem is kísérhette el az elnököt európai útjára.

Az amerikai oltottsági mutatók megmagyarázhatatlanul eltérő képet mutatnak, még államokon belül és olykor két megye között is. Ez arra utal, hogy a szövetségi kormány nem képes akaratát az egész országban egységesen érvényesíteni. Idaho megyében például az egyszer oltottak aránya is még csak 27%, míg a kaliforniai Marin megye 78%-os teljes oltottságot mutat fel. Legjobb az arány a 65+ népességnél, akiket már a kampány legelején kezeltek (97-85).

EURONEWS
A helyzet nem rossz, de nem elég jóEURONEWS

A Fehér Ház folyamatosan bombázza a helyi hatóságokat, újabb utazási rendelkezéseket hoz, mint legutóbb október végén, de messze még a pont, amikor kimondhatja, hogy teljesen kézben tartja a kérdést. Jelenleg 28 millió kisgyerek beoltására elegendő vakcina áll rendelkezésre, kifizetve a Pfizer/BioNTech-nek, viszont kérdéses, hogy az államok átveszik-e a készleteket. Miként az is, hogy maguk a szülők hajlandók lesznek-e alávetni gyermekeiket az oltásnak.

Kemény időszak köszönt be január 4-én

A Fehér Ház január elején kívánja kötelezővé tenni 100 millió munkavállalót érintő új rendelkezését. Ennek értelmében a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok és állami intézmények dolgozóit teljesen be kell oltani, vagy heti tesztelésre kell kötelezni. Az intézkedés kiterjed az egészségügyi dolgozókra is, vagyis az Államokban működő 76 000 kórházra és magánklinikára.

Nagy lesz az ellenállás, mert tizenkilenc állam már előzetes pert indított, hogy elejét vegyék a rendelet végrehajtásának. A beadványok főként azt támadják, hogy a szövetségi alkalmazottakat be kelljen oltani, mivel ezt a központi hatalom túlzott kiterjesztésének tekintik. A Bloomberg szerint a tiltakozó államok ki fogják használni a 30 napos törvényes lehetőséget, hogy saját verzióikat bevezessék, bár még csak találgatni lehet, hogy ezek mik lesznek.

Hogy áll eközben az ellenzék?

A legtöbb hangadó szerint az ellenzéknek most elég hátra dőlnie és figyelni a demokraták vergődését. A republikánusok (GOP) számára a fő kérdés továbbra is Donald Trump, illetve a trumpisták befolyása, ami kétségtelenül létezik, sőt erősödik. Az ismét aktivizálódó exelnök csupán október 25-én hét közleményt jelentetett meg, melyeknek stílusa és módszertana más, mint amit hivatali idején láttunk tőle a Twitteren vagy a Facebookon. Újabban rövid kijelentéseket tesz, és megjelöli a Biden-kormány hibapontjait. Nincs minősítgetés és durvaság, hanem csak figyelemfelkeltés, olykor közhely-szinten.

Bidennek nincsenek válaszai a nemzet legnagyobb problémáira, csupán üres ígéretei.
Donald J. Trump
az USA 45. elnöke

Október 29-én mindössze annyit tudatott olvasóival, hogy „INFLÁCIÓ!”.

Ennél most nem is kell több, mert az indulatosság újra előhívhatná a Trump-ellenes érzületeket. Kellemetlenül érintette legutóbb, hogy egy szövetségi bíró nem engedélyezte, hogy pert indítson Floridában a Twitter ellen és aktiválhassa januárban zárolt fiókját. Az indoklás szerint az Egyesült Államok korábbi elnökének nincs több kiváltsága a közösségi felületen, mint egy átlagos felhasználónak. A pert áthelyezik Kaliforniába, ahol hasonló döntés várható.

A GOP koronázatlan vezére beéri azzal, hogy jelzi királycsináló szerepét, vagyis hogy kiket támogat az egyes helyi választásokon, vagy milyen kedvező felméréseket lát saját további esélyeit illetően, bár utóbbiról még nem nyilatkozott egyértelműen.

„Kettő kilőve, de még nyolc maradt!”

Így kommentálta kajánul Donald Trump a bejelentést, amiben Adam Kinzinger illinois-i képviselő azt közölte, hogy nem jelölteti magát újra a 2022-es időközi választásokon. Trump arra utalt ezzel, hogy 2022-ben távol kell tartani a jelöltségtől azokat, akik az ő leváltási kísérletére szavaztak januárban, köztük Kinzinger is. Ezeket a személyeket továbbra is a RINO jelzővel illeti (csak nevükben republikánusok) és szabad vadászatot engedélyez rájuk a párt vadászmezőin. A másik kilőtt rinó Anthony Gonzalez Ohióból, aki már korábban közölte visszalépését.

Két rinó-hajsza között Trump könyveket ajánl követői figyelmébe, mint például 'A haldokló polgár' című művet, amiben a bestseller szerző azt vezeti le, hogy a progresszív elit hogyan zabálta fel az amerikai polgárság eszményét.

Ahogy az 1848-as, 1917-es és 1968-as forradalmi évek, úgy 2020 is megtépázta a jövőképet, de mi, amerikaiak újjáépíthetjük és visszaszerezhetjük, amit elveszítettünk. A választás a miénk.
Victor Davis Hanson író, hadtörténész

Az ex-elnök idejébe belefér még egy három év előtti sérelem felmelegítése is, amikor a The Washington Post és a The New York Times nyerte el a Pulitzer-díjat a Trump-kampány és az orosz kapcsolatok vizsgálatáért. Erről most azt mondja, hogy „ezek a díjak a hibás értékelés folytán értelmetlenné váltak, és vissza kellene őket vonni”.

Persze a figyelme kiterjed arra is, hogy egyes kényes dokumentumok vagy adatok lehetőleg ne jussanak a capitoliumi lázadást vizsgálók kezébe. Még mindig blokkolja 770 oldal irat kiadását a Nemzeti Archívumból, főként tanácsadói jelentéseket, híváslistákat és az elnöki naplót. A bizottságnak különösen három feljegyzés fúrja az oldalát, amiket Mark Meadows elnöki tanácsadó készített a január 6-i beszéd előtt, és érdeklődnének az elnök és Pence alelnök aznapi telefonbeszélgetései után is.

Az Archívum birtokolja azt a több mint 100 millió emailt is, amit a Fehér Ház küldött vagy kapott Donald Trump elnöki időszakában. Ezek feldolgozása még messze nem ért véget, és nem fejezték be a kézzel írt feljegyzések rendszerezését sem.

Trump dilemmája az, hogy a Nemzeti Archívum közvagyonnak számít. Nem képezi a volt elnökök privát tulajdonát, amiket a saját könyvtárukban tárolhatnak. Biden elnök már engedélyezte az iratok kiadását, és ennek kivédésére szolgál az október végén indított per, amiben Donald Trump több ezer dokumentum visszatartását követeli.

Júniusi nagygyűlés Ohióban

A választási csalás konok ismételgetése immár rutinfeladat. Ráadásul több államban még jelenleg is folynak kísérletek a választási eredmény megváltoztatására, de az aprómunkát természetesen nem Trump végzi.

Hivatali búcsúja óta sokat utazott, nyolc államban tartott nagygyűlést, és a virginiai győzelmet is sajátjának tekinti. A közönséghangulat mindenütt a korábbi éveket idézte, rendre felemlegetve a demokrácia történetének 'legnagyobb csalását'. Ezek a szereplések jövőre nyilván sűrűsödni fognak.