Moszkva stratégiai fontosságúnak tartja a jelenlétet az Északi-sarkon.
HIRDETÉSNéhány éven belül hajózásra alkalmassá válhat a jeges-tengeri útvonal a globális felmelegedés miatt. Az év folyamán képződő jégtakaró nagy része nyáron gyorsan olvad, míg korábban jóval több idő alatt vastagodott meg, így a sótartalma is csökkent. Dmitrij Lobuszov, a Murmanszkból az Északi-sarkra tartó orosz jégtörő kapitánya szerint szemmel látható a változás:
- A kilencvenes években és a kétezres évek elején a jég sokkal összetettebb, vastagabb volt, sok évig megmaradt. Most gyakorlatilag nem találunk ilyen jeget, a páratartalom viszont megnőtt. Mi, tengerészek, figyeljük a ciklontevékenységet és azt látjuk, hogy a ciklonok máshogy kezdtek mozogni. Éppen ma beszéltünk arról, hogy régen lehetetlen volt nyáron napszemüveg nélkül eljutni a sarkhoz, most pedig még a nap helyét sem lehet látni.
Moszkva stratégiai fontosságúnak tartja a jelenlétet az Északi-sarkon és nagy reményeket fűz az Északi-tengeri útvonal egész éves használatához, amivel kiválthatnák a Szuezi-csatornát.
- Oroszország legfontosabb előnye jégtörőflottája mellett a jeges-tengeri útvonal. Mivel ez a terület kellően fejlett infrastruktúrával rendelkezik, komoly igény lehet rá a polgári hajózásban - mondja a Szergej Kondratyev, az Energetikai és Pénzügyi Intézet vezető szakértője.
Az jeges-tengeri útvonal a Csendes- és az Atlanti-óceánt köti össze az orosz sarkvidéken keresztül. Az út Kelet-Ázsia és Európa között így lényegesen rövidebb, mint a Szuezi-csatornán át.