A szélsőséges Baradar molla mellett Afganisztán talán legismertebb, mérsékelt arca is vezető szerepet vállalhat a tálib uralomban.
HIRDETÉSKabulba érkezett Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok második számú vezetője, hogy a mozgalom más tagjaival és politikai vezetőkkel tárgyaljon az új afgán kormány létrehozásáról. Ugyanerről tárgyalt nemrég az a volt államelnök is, aki korábban Amerika barátja volt.
"Kabulban lesz (Baradar), hogy találkozzon a dzsihadista vezetőkkel és politikusokkal egy inkluzív kormány létrehozása érdekében" - mondta a francia hírügynökségnek egy magas rangú tálib tisztviselő.
Az AFP jelentése szerint az elmúlt napokban más tálib vezetőket is láttak az afgán fővárosban, köztük Halil Hakkanit, a világ egyik legkeresettebb terroristáját, akinek kézrekerítéséért az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki.
Jönnek a terroristák
Tálibbarát közösségi hálózatokon közzétett képek szerint Hakkani találkozott Gulbuddin Hekmatjarral (volt afgán kormányfő, az afgánközi béketárgyalások résztvevője), akit az ország egyik legkegyetlenebb haduraként tartanak számon, és aki az 1992-96-os polgárháború idején Kabult bombázta. Hekmatjár a tálibok riválisa volt, mielőtt utóbbiak 1996-ban átvették a hatalmat.
Baradar molla 20 év után kedden tért vissza Katarból a dél-afganisztáni Kandahárba, a tálibok 1996 és 2001 közötti fővárosába, két nappal azután, hogy az iszalmista lázadók ismét átvették az ország irányítását.
Katarból, a tálib mozgalom politikai irodájának vezetőjeként irányította az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat, amelyek értelmében a külföldi erők Afganisztánból való kivonásának ígéretéért cserébe béketárgyalásokba kezdtek az afgán kormánnyal, ez utóbbiak azonban nem vezettek eredményre.
Jön a volt elnök is
Baradar molla visszatérésénél kicsit kevesebb figyelmet kapott az, hogy a napokban a "békés átmenetről" és új kormány létrehozásáról tárgyalt a tálibokkal az ország volt Amerika-barát államelnöke is. Hamid Karzai 2004-től tíz évig volt az ország elnöke, azután pedig egyre inkább kezdte kritizálni az amerikaiakat.
Breaking news egy indiai híradóban:
Az izraeli hírszerzéshez közel álló források szerint a tálibok most azzal számolnak, hogy a tekintélyes politikus nemzetközileg elfogadhatóbbá teheti az új tálib kormánynak a nemzetközi közvélemény előtt. Ez különösen fontos más kormányokkal folytatott tárgyalások vezetésénél.
Karzai legalább két hírhedt iszlamista terrorista csoporttal is tárgyalt szerdán: a Hakkani-hálózattal, amelynek a pakisztáni határon van a központja, és a Lashkar e-Taibával is, mintkettő résztvevője lehet az új kabuli kormánynak. Ez a szervezet az indiai parlament elleni 2001-es támadással és a 2008-as mumbai bombamerényletekkel vált ismertté, amelynek során több mint kétezren haltak meg. Nagyon valószínű, hogy a nemzetközi közösséggel nehéz lenne elfogadtatni egy ilyen vezetést.
Demokrácia kizárva
A tálibok egyik szóvivője, Vahedullah Hasimi mindenesetre egyértelműen kizárta bármiféle demokrácia létrejöttét Afganisztánban,
"Nem lesz semmiféle demokratikus rendszer, mert annak nincs bázisa az országunkban" - állította Hasimi a Reutersnek adott interjújában. "Nem fogjuk megvitatni, milyen típusú politikai rendszert alkalmazzunk, mert ez egyértelmű. A saríát, és kész."
Ugyanakkor a tálibok néhány órával Baradar molla afgán földre érkezése után bejelentették, hogy mostani uralmuk "más" lesz, mint az előző. Többször is azt mondták, hogy "inkluzív" kormányt akarnak alakítani, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoztak volna.