Húszéves távollét után a tálibok hatalmas vagyonba ültek bele: az ország rendkívül gazdag feltáratlan természeti kincsekben.
HIRDETÉSHúszéves távollét után az ország vezetését átvevő tálib szélsőségesek hatalmas vagyont örököltek, igaz, a vagyon nagy része a föld alatt van. Szakértők 3 ezer milliárd dollárra becsülik Afganisztán nagyrészt érintetlen természeti kincseinek összértékét.
Ez 2010-es becslés, ám a vagyon most még többet érhet, miután a koronavírus okozta sokkból való gazdasági kilábalás idén a réz és a lítium árát is világszerte az egekbe repítette - írja a Reuters elemzése.
Afganisztán olyan nyersanyagokban gazdag, mint a réz, az arany, kőolaj, földgáz, urán, bauxit, szén, vasérc, lítium (ez a mobiltelefonok elemeihez elengedhetetlen), króm, ólom, cink, drágakövek, vagy a márvány.
Kína időben lépett
Az afganisztáni bánya- és kőolajipari minisztérium 2019-es jelentése szerint közel 30 millió tonnára tehető az ország rézkészlete. A minisztérium által ugyanebben az évben közzétett bányászati ágazati terv szerint további 28,5 millió tonna réz található feltáratlan porfír lelőhelyeken.
A teljes mennyiség tehát megközelíti a 60 millió tonnát, ami a jelenlegi áron több százmilliárd dollárt érhet, mivel a fém iránti kereslet növekszik. Nem véletlen, hogy két kínai cég, a Metallurgical Corp. of China (MCC) és a Jiangxi Copper konzorciuma 2008-ban 30 évre bérbe vette az ország legnagyobb rézprojektjét, Mes Aynakot (képünkön).
A 2019-es jelentés szerint Afganisztán ezenkívül több mint 2,2 milliárd tonna vasérccel rendelkezik, ami az acélgyártás alapja, és a jelenlegi piaci áron több mint 350 milliárd dollárt ér.
Az ország aranykészletei már jóval szerényebbek, becslések szerint 2700 kilogramm, értékük közel 170 millió dollár. Az afgán minisztérium szerint a nem nemesfémek közül az alumínium, az ón, az ólom és a cink "az ország több területén is megtalálható".
A kulcsfontosságú lítium
Az amerikai védelmi minisztérium egyik 2010-es, belső feljegyzése szerint Afganisztán "a lítium Szaúd-Arábiája", értve ezalatt, hogy az ország ugyanolyan fontos lehet a világ akkumulátorokkal való ellátása szempontjából, mint a közel-keleti ország a nyersolaj szempontjából.
Tíz éve a lítiumot már széles körben használták az elektronikai eszközök elemeiben, de még azelőtt, hogy nyilvánvalóvá vált volna, mennyi lítiumra lesz szükség az elektromos járművek akkumulátoraihoz és ahhoz, hogy a világ átállhasson az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra.
A bányászati minisztérium 2019. évi jelentése szerint ugyanakkor Afganisztán 1,4 millió tonna ritkaföldfémmel rendelkezik. Ez 17 elemet tartalmaz, és főként a szórakoztató elektronikában és a katonai felszerelésekben való alkalmazásuk miatt tartják számon.
Nem lényegtelen szempont az sem, hogy Afganisztán földje mintegy 1,6 milliárd hordó nyersolajat, 16 ezer milliárd köbméter földgázt és 500 millió hordónyi folyékony földgázt rejt magában. A nyersolaj értéke a két évvel ezelőtti jelentés szerint 107 ezer milliárd dollár.