Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a tüntetések elfojtására.
HIRDETÉSAz Egyesült Államok szankciókat vezetett be a kubai rendőrséggel és annak két magas rangú vezetőjével szemben, válaszul a havannai kormány tiltakozókkal szembeni fellépésére - jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.
A tárca közleményében úgy fogalmazott: a szankciók válaszként szolgálnak a Kubában "július 11-én kezdődött békés, demokratikus tüntetések elfojtására irányuló akciókra".
Az elmúlt hetekben évtizedek óta példátlan tiltakozások voltak a karibi országban. Több ezren vonultak utcára az elnyomás és a nélkülözés ellen tiltakozva. Kuba gazdasága erősen kitett a turizmusnak, amely a koronavírus-járvány miatt összeomlott.
Biden nem hagyja annyiban
Az országot emellett évtizedek óta amerikai szankciók sújtják. Nem elsősorban a szankciók, hanem a kommunista rezsim gazdaságpolitikája miatt hiány van élelmiszerből és gyógyszerből egyaránt, a járvány pedig súlyosbodik. A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyet Havanna szerint az Egyesült Államok szít, hogy megossza a kubaiakat.
Az intézkedések bevezetésével egy időben Joe Biden amerikai elnök pénteken délután kubai-amerikai vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban. Az elnök a találkozón azt mondta: újabb szankciókat vezetnek be a havannai kormány tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Biden arról is beszélt, hogy utasította a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tegyék lehetővé, hogy az amerikaiak utalásokat küldhessenek a kubaiaknak.
Washington az elmúlt héten is büntetőintézkedéseket szabott ki. Akkor a kubai védelmi minisztert és egy belügyminisztériumi különleges egység tagjait sújtották szankciókkal a júliusi kormányellenes tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépés miatt. A szankciók elsősorban beutazási tilalmat és az érintettek amerikai pénzügyi eszközeinek befagyasztását foglalták magukban.
Brüsszel is aggódik
Joe Biden akkor azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok térségbeli partnereivel együttműködve fog nyomást gyakorolni Kubára, hogy szabadon engedje az őrizetbe vett politikai foglyokat, helyreállítsa az internetszolgáltatást, és lehetővé tegye, hogy a kubaiak élhessenek alapvető emberi jogaikkal. Az elnök hangsúlyozta, hogy a tüntetőkkel szembeni jogsértések miatt kivetett szankciók csak az első lépést jelentik. Washington megerősíti havannai nagykövetségének állományát, hogy folytassa a konzuli segítségnyújtást és támogatást nyújtson a kubai civil szervezeteknek.
Mint arról beszámoltunk, a havannai rezsim brutális fellépése miatt az Európai Unió és Kuba között is egyre nő a feszültség. Az európai diplomácia vezetője, Josep Borrell kemény nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Brüsszel aggódik a július 11 -én országszerte tartott tüntetéseken elfojtása miatt.
Felszólítják továbbá a kubai kormányt, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, engedjék szabadon az összes önkényesen őrizetbe vett tüntetőt, és folytassanak párbeszédet.