Miért nem mindegy az oltottaknak, hogy mások kérik-e az oltást? A leggyakoribb hét kérdés és válasz a nyájimmunitásról.
Csökken az oltási kedv Magyarországon, ami veszélyezteti a nyájimmunitás kialakulását, a koronavírusjárvány hatékony megfékezését, és fokozza a mutációk kialakulásának lehetőségét. Összeszedtük az ezzel kapcsolatos leggyakoribb hét kérdést és választ.
Hazánkban a teljes lakosság alig több mint fele (54%) kapta meg a koronavírus elleni védőoltást, és hamarosan mindenkit beoltanak, aki kéri az oltást, így szakemberek attól tartanak, hogy elértük az "oltási plafont". Ha ez 70 százalék alatt marad, akkor veszélybe kerülhet a nyájimmunitás kialakulása, az eddigi nemzetközi publikációk szerint ekkora átoltottság lenne szükséges hozzá.
Miért közügy, hogy valaki kéri-e az oltást?
Az eddigi mutánsoknál fertőzőképesebb indiai variáns már Magyarországon is jelen van. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint a védőoltás hatékony az indiai mutánssal szemben is, így az oltás fékezi a terjedését és megelőzi, hogy az egészségügyi intézményekben ismét megnövekedjen az ellátandó covidos esetek száma.
Valamennyi vakcinára igaz, hogy megvédik a beoltottakat a súlyos tünetek kialakulásától és a halálos lefolyás kockázatától. A családok tehát biztonságban tudhatják beoltott szeretteiket.
Az egészségügyben a Covidon kívüli összes ellátás javulni kezdhet, ha a járványt sikerül teljesen megfékezni, hiszen a koronavírusos esetek akkor már nem foglalnak le túlzó mértékben kapacitást. Ehhez azonban szükséges a társadalom átoltottsága.
Miért alakulhatnak ki mutációk oltás hiányában?
A védőoltás nem csak a súlyos tünetek kialakulását előzi meg, de fékezi a vírus terjedését is. Minél több ember kapta meg a vakcinát, a vírus annál szűkebb körben lehet jelen.
A mutációk kialakulása azokban a közösségekben történik, ahol a vírus még terjedni tud. Erre jó példa az indiai variáns megjelenése.
Miért baj, ha megjelennek mutánsok?
A brit, a brazil és az indiai variáns észlelése egyaránt aggodalmat keltett, nem lehetett tudni, hogy a már létező vakcinák védelmet nyújtanak-e a mutánsok ellen. Az első tapasztalatok alapján szerencsére az derült ki, hogy hatékonyak.
Azonban az esetlegesen kialakuló új mutánsokat illetően előre nem tudjuk, hogy hatékonyan védenek-e minket az oltások, ezért kell megakadályozni, hogy kialakuljanak a már oltottakra is veszélyes variációk. Ennek módja a népesség teljes átoltása. Ezért nem mindegy, hogy valaki kéri-e a védőoltást vagy sem.
Miért fontos, hogy a 18 év alatti fiatalokat is oltsák?
Számos országban, így az Európai Unióban is, már oltják a 16-18 éveseket, több országban elkezdték a 12-16 éves korosztály oltását is.
Magyarországon a még be nem oltott 16-18 évesek is automatikusan tudnak foglalni Pfizer-oltást, csupán előtte regisztrálniuk kell. Bővebben: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/folyamatosan-nyitva-van-az-online-idopontfoglalo
A kamaszok oltását megkezdő országok célja, hogy a következő, szeptembertől kezdődő tanévre már beoltsák a (12 évesnél idősebb) teljes diákságot, így előzve meg, hogy az iskolákban terjedjen a vírus. Ezzel védik a tanárokat az iskolai dolgozókat is.
Mi a "magyar laborként" emlegetett szomszédunk, Ausztria stratégiája?
Ausztria kiterjeszti oltási tervét a 12 éven felüli gyerekekre, mivel az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye után az osztrák Nemzeti Oltási Grémium (NIG) is szabad utat adott a Pfizer/Biontech vakcinájának a 12-15 évesek körében.
Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter hangsúlyozta: tanulmányok igazolják, hogy a Pfizer/Biontech vakcinája rendkívül hatékony a fiatalabb korcsoportok körében is.
Az említett vakcinából az elmúlt hetekben ebben a korosztályban 600 ezer adagot oltottak el az Egyesült Államokban és Kanadában anélkül, hogy aggályok merültek volna fel biztonságosságát illetően.
Hogyan számolhatnánk fel a magyar közönyt?
Tavasszal még a vakcinairigység jellemezte a magyarokat, kevesebb oltóanyag érkezett, mint ahányan oltást szerettek volna. Nyárra fordult a helyzet, már öt féle szérum közül választhatunk, mégis úgy tűnik, közönyössé váltak az oltás iránt azok, akik még nem regisztráltak.
Az Egyesült Államokban mobil oltópontokkal próbálják növelni az oltási arányt. A Szövetségi Válságkezelési Ügynökség (FEMA) csak Nevada államban 28 olyan kistelepülésre küldte el mobil egységeit, ahol az emberek nagy része még nem vette fel a koronavírus elleni oltását.
Az oltóbuszok olyanokat is elérnek, akik nem oltásellenesek, csupán nem áldoznak fáradtságot és időt az utazásra, de ha helybe viszik nekik a vakcinát, kérik.
A mobil oltópontokon a bizonytalanok szakemberektől kaphatnak választ kérdéseikre. A hiteles információkat megtudva olyanok is kérni szokták az oltást, akik előtte nem kérték volna, mivel az előnyöket nem ismerték.
A nehezebb feladat azok meggyőzése, akik következetesen oltásellenesek. A magyar kormány kommunikációja az egyén felelősségét emeli ki.
Hány magyarnak kell még kérnie az oltást a nyájimmunitás kialakulásához?
Magyarország népessége 9,7 millió fő, a szombati adatok alapján 5,3 millióan kaptak eddig oltást, közülük 4 millióan már a második oltást is megkapták.
A legfrissebb adatokból nem nehéz kiszámolni, hogy még 1,5 millió olyan magyarnak kell kérnie a vakcinát, aki életkora alapján oltható, vagyis elmúlt 16 éves.
Hazánkban gondot jelenthet, hogy egyelőre nem tervezik a 12-16 éves korosztály oltását, miközben a gyerekek közösségeiben a nagy számú és intenzív találkozások révén könnyen terjednek a mikróbák.