NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Családtagjaival zsarolnak egy Belaruszból elmenekült újságírót

Arina Malinovskaya
Arina Malinovskaya Szerzői jogok Euronews/Stefan Weichert
Szerzői jogok Euronews/Stefan Weichert
Írta: Emil Filenborg és Stefan Weichert
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A Lukasenka-rezsim egyre keményebben lép fel a független sajtó ellen.

HIRDETÉS

Azokban a percekben, amikor Roman Protaszevics Athénban felszállt a Ryanair Vilniuszba tartó járatára, a belarusz hatóságok egy másik, Lukasenka rezsimjével szemben kritikus újságírót is megpróbáltak elkapni.

Arina Malinovszkaja a Belsat nevű lengyel televíziónak dolgozott Belaruszban. A 23 éves riporter legutóbbi anyaga, amelyben két belarusz rendőrtiszt mesélt arról, miként utasították őket, hogy az Aljakszandr Lukasenka elnök elleni tüntetések résztvevőit üldözzék, a minszki vezetés figyelmét is felkeltette.

Néhány nappal a riport sugárzása után a rendőrség dörömbölt Arina Malinovszkaja lakásának ajtaján. Nem sokkal később az áramot is lekapcsolták nála. A belarusz újságíró ekkor úgy érezte, ideje elhagyni az országot.

Útlevelével, némi készpénzzel és egy táskával a kezében elindult, és Kijevbe szökött. Az ukrán fővárosba május 23-án érkezett meg, azon a napon, amelyen eléggé vitatható módon terelték Minszkbe a Ryanair Athén és Vilniusz közötti járatát, majd a leszállás után őrizetbe vették a gépen utazó, szintén újságíró Roman Protaszevicset, a belarusz ellenzék egyik tagját, a Nexta volt főszerkesztőjét.

A szökés ugyan megmenthette Arina Malinovszkaját, de veszélybe sodorta a családját. Nem sokkal Kijevbe érkezése után sógora hívta telefonon. Egy belarusz börtönből beszélt, mert nem sokkal azelőtt letartóztatták. A férfi azt mondta neki, hogy addig nem engedik szabadon, amíg Malinovszkaja vissza nem tér Belaruszba, ahol vád alá helyezik.

Ezután egy magát a Leninszki Körzet belügyi osztályának munkatársaként bemutatkozó férfi vette át a telefont, aki arra utasította, hogy térjen vissza Belaruszba, mert ha nem, akkor a nagyszülei következnek.

- Ilyen módszereket alkalmaznak, hogy visszacsaljanak, hogy valahogy nyomást gyakoroljanak, hogy manipuláljanak. De nem nem megyek vissza, csak remélem, hogy mindez hamarosan véget ér, és minden jóra fordul – mondta az Euronewsnak Arina Malinovszkaja.

Eközben Belarusz tovább szigorította a határátlépést saját állampolgárai számára. Hétfő óta a szárazföldi határokon gyakorlatilag senkit sem engednek át, pedig már eddig is szigorúak voltak a kilépés feltételei.

Az egészségügyi- és IT-szakemberek kivándorlását megnehezítendő, tavaly december óta csak azok mehettek külföldre, akiknek hosszú távú tartózkodási engedélyük volt egy másik országban. Mostantól azonban már ez sem elég a határátlépéshez: csak azok hagyhatják el Belaruszt, akiknek állandó lakcímük van másik országban.

Vitatott elnökválasztás Belaruszban

Belaruszban tavaly augusztus óta van politikai válság, miután az országot 27 éve vezető Aljakszandr Lukasenka kihirdette győzelmét az elnökválasztáson. A választás tisztaságát a helyi ellenzék mellett az Európai Unió is vitatta.

Az eredmény kihirdetése után országszerte több tízezres tüntetések kezdődtek. A hatóság keményen lépett fel a demonstrálókkal szemben, több mint 30 ezer embert őrizetbe vettek. Bár a tüntetések mostanra alábbhagytak, az ellenzéki aktivistákra és független újságírókra továbbra is vadásznak a hatóságok.

Egyikük Roman Protaszevics, akit május 23-án fogtak el, miután Minszkben földre kényszerítették a Ryanair Athénból Vilniuszba tartó járatát. Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki, európai államok zárták le légterüket a belarusz légitársaság előtt, és nevezték az akciót állami szintű terrorizmusnak. Több európai parlamenti képviselő azt kezdeményezte, hogy az eset miatt Lukasenkát állítsák nemzetközi bíróság elé.

A nyilvánosság ellen harcol a Lukasenka-rezsim

Egy második telefonbeszélgetésben Malinovszkaja sógora, még mindig a börtönből, azt kérdezte, hogy az újságíró mikor tér vissza, mert a rendőrök addig nem engedik el, amíg nem tud információt mondani arról, hogy mikor tér vissza az országba.

Az újságíró az Euronewsnak azt mondta, hogy ekkor beszélt utoljára a sógorával, és azóta sem tudja, hogy mi lehet a rokonával.

- Tudtam, hogy veszélyes a Belsat TV-nek dolgozni, számításba vettem a kockázatokat, és azt gondoltam, hogy ha én nem csinálom meg, akkor ki vállalja el ezt a munkát. Az embereknek tudniuk kell arról, ami az országomban folyik – mondta Arina Malinovszkaja.

A nyomás azóta egyre nagyobb, mióta Belsat TV két munkatársát, a 27 éves Katerina Andrejevát és a 23 éves Dária Csutszovát két év börtönbüntetésre ítélték idén februárban, miután tavaly novemberben letartóztatták őket, mert egy nem bejelentett tüntetésről közvetítettek egy közeli lakásból.

Malinovszkaja most azt mondta, hogy ezt a sorsot szerette volna elkerülni szökésével, de borzasztóan érzi magát, amiért mindent maga mögött hagyott.

- A tavaly augusztusi elnökválasztást megelőzően nem volt ilyen nyomás az újságírókon. Most meg vissza sem mehetek a hazámba. Minden sokkal rosszabb – mondta Malinovszkaja.

HIRDETÉS

- A Lukasenka-rezsim több vörös vonalat is átlépett. Sosem volt könnyű helyzetünk Belaruszban, de az újságíróinkat eddig nem tartották fogva 2-3 hétnél hosszabb ideig. Két kollégánkat most két évre börtönbe zárták – mondta Aleksy Dzikawicki, a lengyel Belsat TV egyik vezetője.

Dzikawicki szerint ez volt az első vörös vonal, a második pedig az, hogy egy újságírót a rokonaival fenyegetnek, és úgy akarják arra kényszeríteni, hogy bemenjen a rendőrségre.

- A rendszer a saját állampolgárai ellen alkalmaz terrort. Ilyen nem fordult elő korábban – mondta Dzikawicki.

Totalitárius állam

Roman Protaszevics után Aljakszandr Sotát vették őrizetbe. Ő Belarusz egyik legnagyobb városa,  Hrodna népszerű újságjának, a Hrodna-life-nak a főszerkesztője. Májusban a belarusz kormány irányította hatóságok lerohanták és bezárták az ország egyik legnagyobb független hírportálja, a TUT.BY irodáit.

- A kormány célja először az volt, hogy elfojtsa a tavaly látott nagy létszámú tömegtüntetéseket. Ezt télre el is érték, azóta nem nagyon megy ki senki tüntetni – mondta Kamil Klysinski, a Keleti Tanulmányok Központjának Belarusszal foglalkozó elemzője.

HIRDETÉS

- A kormány most meg akarja találni az ellenzőket és a kormánnyal szemben kritikus hangokat. Attól félek, hogy amit most látunk, az még csak a kezdet – tette hozzá Klysinski, és hozzátette: „A kormány célja, hogy bosszút álljon a fő ellenfelein, legyenek azok külföldön, vagy belföldön. A jelzés egyértelmű, akár börtönbe is zárják őket.”

- Már a családtagok sincsenek biztonságban. Nincs semmilyen határ, és félek, egyre több ilyet tapasztalunk. Lukasenka olyan gépezetet alkot, amely mindent irányít, mindent ellenőriz, és akár mindent el is pusztíthat. Belarusz totalitárius állammá fejlődött – mondta Kamil Klysinski, a Keleti Tanulmányok Központjának Belarusszal foglalkozó elemzője.

Az Euronews megkereste a belarusz külügyminisztériumot, hogy reagáljon a cikkben leírtakra, de a minisztérium a publikálás idejéig nem válaszolt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ismét indul az elnökválasztáson Belaruszban Aljakszandr Lukasenka

Lukasenka mindenkinek üzeni: ne aggódjatok, nem halok meg

Négy éve folyamatosan nő az éhezők száma a Földön