EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

HIV-vírussal indították be az immunrendszert gyerekeknél, akik anélkül születtek

Buborékbaba-kóros csecsemő kezelése, UCLA, 2013 (illusztráció)
Buborékbaba-kóros csecsemő kezelése, UCLA, 2013 (illusztráció) Szerzői jogok Kim Carter/Family photo/AP
Szerzői jogok Kim Carter/Family photo/AP
Írta: Gábor ÁcsEuronews/MTI/AP
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Eredményesen használtak hatástalanított HIV-vírust immunhiánnyal született gyerekek kezeléséhez, génterápia segítségével.

HIRDETÉS

Sikerült működő immunrendszert létrehozni olyan gyermekeknél, akik anélkül születtek. A rendkívüli eredményt egy génterápiával érték el, amelyhez hatástalanított HIV-vírust használtak a kutatók.

A kísérleti terápiát 50 csecsemőnél és kisgyermeknél alkalmazták, és az eredmények szerint kettő kivételével minden gyermeknek kialakult az egészséges immunrendszere, jelentették be a héten Los Angeles-i orvosok.

"Vettünk valamit, ami egyébként halálos betegséget okozna, és a gyermekek többségénél egyetlen kezelés hatékonynak bizonyult.
Donald Kohn
orvoskutató (UCLA)

Donald Kohn, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Mattel Gyermekkórházának orvosa, a kutatás vezetője hozzátette: a kezelésen átesett gyerekek már iskolába járhatnak, és normális életet élhetnek, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy egy fertőzés életveszélyes lehet számukra.

A két gyermeken is segítettek

Azon a két gyermeken, akinél nem vált be a génterápia, később sikeres csontvelő-átültetéssel tudtak segíteni.

Az orvosok szerint hosszabb idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, meggyógyultak-e a gyerekek, eddig azonban úgy tűnik, hogy jól vannak.

A "buborékbaba-kór" súlyos betegség

A gyermekek súlyos kombinált immunhiányos szindrómában (SCID) szenvedtek. A betegséget egy öröklött genetikai hiba okozza, emiatt a csontvelő nem képes egészséges vérsejteket előállítani, amelyek az immunrendszert alkotják. Kezelés nélkül a gyermekek gyakran csak egy-két évet élnek.

A betegség a "buborékfiú-kór" néven vált ismertté egy texasi fiú miatt, aki 12 éven át élt egy műanyag buborékburokban, hogy elszigeteljék a baktériumoktól. 

Ma már "buborékbaba-kórként" emlegetik, mert a nagyjából 20 különböző génhiba, amely ehhez a betegséghez vezet, fiúkat és lányokat is érinthet.

A legtöbb gyermeknek nincs megfelelő donorja

Egy genetikailag megfelelő testvértől származó csontvelőátültetéssel gyógyítható a betegség, de a legtöbb gyermeknek nincs megfelelő donorja és a kezelés kockázattal is jár. A texasi kisfiú egy ilyen átültetés után halt meg.

A betegeket jelenleg hetente kétszer antibiotikummal és baktériumellenes antitestekkel kezelik, de ez nem jelent tartós megoldást. 

Az orvosok szerint a génterápia lehet az: eltávolítják a beteg vérsejtjeinek egy részét, egy hatástalanított HIV-vírus segítségével beillesztik a gyerekeknek szükséges gén egészséges változatát, és a sejteket infúzión keresztül visszaadják.

Az UCLA kutatói által vezetett kutatás eredményeit a New England Journal of Medicine folyóiratban publikálták kedden, és az Amerikai Gén- és Sejtterápia Társaság online konferenciáján is bemutatták.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A floridai abortusztörvény szigorításával az igénylők utolsó mentsvára is ledőlt az USA déli részén

Összecsaptak a palesztinpárti és az Izrael-párti tüntetők a Los Angeles-i egyetemen

Négy rendőr halt meg egy lövöldözésben Észak-Karolinában