A legnagyobb szennyezők közül Kína, Oroszország és Brazília is hajlandó határozottabban fellépni a globális felmelegedéssel szemben.
HIRDETÉSEredményesen zárult a virtuális klímacsúcs első napja. Joe Biden amerikai elnök vállalta, hogy 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.
Angela Merkel szerint ez hatalmas előrelépés.
- Nagyon örülök, hogy az Egyesült Államok újra foglalkozik a környezetvédelemmel, ugyanis a párizsi klímaegyezményben lefektetett célokat nem lehet nélküle elérni - mondta a német kancellár.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a zöld átmenet csak a legnagyobb szennyezők megadóztatásával és az innovációk támogatásával elképzelhető.
Az olasz kormányfő szerint pedig a helyreállítási alapból a klímavédelemre is kell költeni.
- Az Európai Unió 750 milliárd eurót ad a járványból való kilábalásra. Ez hozzájárul a környezeti megújuláshoz, és ahhoz is, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon - fejezte ki reményét Mario Draghi.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel a tanácskozáson azt ígérte, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani a globális felmelegedés elleni küzdelemre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az ipar mellett az épületekre és a közlekedésre is ki fogja terjeszteni az Európai Unió a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét.
A világhírű aktivista, Greta Thunberg szerint viszont még ez is kevés.
- 2021-et írunk. Az, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelését és használatát még mindig közvetve vagy közvetlenül államilag támogatják, teljesen felháborító - üzente videójában.
Most először a kelti nagyhatalmak is komoly vállalásokat tettek. Japán a felére csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását 10 éven belül, Kína visszafogná a szénfelhasználást, míg Oroszország támogatást ígért a tiszta technológiákba befektető külföldi vállalatok számára.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban.
Az Amazonas felégetéséről elhíresült Jair Bolsonaro elnök pedig kijelentette: Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként.