Az országban a gyerekeket alig tesztelik, de az alultápláltság és a rossz körülmények miatt itt arányaiban sokkal több kiskorú hal meg a fertőzés miatt, mint máshol.
HIRDETÉSRengeteg csecsemő és gyerek hal meg koronavírus miatt Brazíliában, annak ellenére, hogy szakértők a járvány eleje óta hangsúlyozzák: a legfiatalabbakra nem olyan veszélyes a vírus, mint az idősebb korosztályra. A dél-amerikai országban már 1300 csecsemő halt meg Covid 19-ben- írja aBBC, amely a helyszínen vizsgálódott, mi lehet az oka ennek a jelenségnek. Ráadásul helyi orvosok azt nyilatkozták a brit közszolgálati televíziónak, hogy a szám ennél akár jóval magasabb is lehet, mivel sokkal több gyerek halt meg a járvány hónapjaiban egy titokzatos, légutakat támadó betegségben, mint az elmúlt években.
A BBC cikke megrendítő történettel kezdődik, amely jellemző a mostani brazil helyzetre: egy Lucas nevű kisfiú édesanyja észrevette, hogy gyermeke elvesztette az étvágyát. Orvoshoz vitte, ahol még a véroxigén-szintjét is megmérték, ami 86 százalékos volt, ennek ellenére nem voltak hajlandóak rajta Covid-tesztet végrehajtani, csupán antibiotikumot kapott. Akkoriban pedig még nem lehetett privát úton Covid-tesztet végeztetni Brazíliában. 10 nap után a kisfiú állapota valamennyit javult, de az édesanya érezte, hogy valami nincs rendben Lucas-szal. A környezete elbagatellizálta félelmeit, mondván: paranoiás. Férje pedig azon aggódott, hogy ha még egyszer bemennek a kórházba, tényleg megfertőződhetnek koronavírussal. Néhány hét múlva sem lett jobban azonban a kisfiú, ekkor végre tesztelték, és kiderült, hogy valóban megfertőződött, ráadásul kialakult nála egy MIS-nek nevezett szindróma - ez az immunrendszer gyulladásos reakciója a vírus jelenlétére. Lucast ezután intenzív osztályon kezelték, ahol egyszer újra is kellett éleszteni. Ez akkor még sikerült, de nem sokkal később a gyermek elhunyt. Szülei azóta a közösségi médiában tettek közzé számos posztot történetükkel, így próbálják a többi szülőt megkímélni attól, hogy hasonlót kelljen átélniük. Az édesanya, Jessica meg van róla győződve, hogy ha anno tesztelték volna fiát, sokkal jobb esélyei lettek volna a túlélésre, hiszen hamarabb és megfelelő kezelést kapott volna.
Brazíliában éppen csütörtökön lépte át a járvány halottainak száma a 360 ezret. Jelenleg az ország a világjárvány globális góca: a ragály miatt már egy hete naponta több mint négyezren halnak meg, a kórházakban nincs elég intenzív kezelést biztosító hely.
2020 februárja és 2021 márciusa között legalább 852, kilenc évnél fiatalabb brazil gyerek halt meg Covidban, köztük 518 olyan csecsemő, aki még nem érte el az egyéves kort a brazil egészségügyi minisztérium adatai szerint.
Fatima Marinho, az Életbevágó Stratégiák egészségügyi civil szervezet (Vital Strategies) szakértőjének becslése szerint valójában ennél kétszer több gyerek hunyt el Covidban. Ő úgy vélekedik, hogy a számok azért nem mutatnak több koronavírus miatt meghalt gyereket, mert ezt a korosztályt általában nem tesztelik Brazíliában. Számításai alapján azok a gyerekek, akik egy meghatározatlan légzőszervi betegségben haltak meg a járvány ideje alatt, tízszer annyian voltak, mint az előző években. Mindezt összesítve úgy véli, hogy a vírus legalább 2060, kliencévesnél fiatalabb gyereket ölt meg, köztük 1302 egyévesnél is fiatalabb csecsemőt.
Mi lehet ennek az oka?
Önmagában az, hogy Brazíliában rengeteg a fertőzött - a legújabb adatok szerint azok száma, akikről bebizonyosodott, hogy elkapták a koronavírust, keddről szerdára 73 ezer 513 volt - , a második legtöbb a világon, megnöveli a valószínűségét annak, hogy a fiatalabb korosztályt is érintett.
"Természetesen minél több esetünk van, és ebből következően minél több a kórházi ellátásra szorulók száma, annál nagyobb a halálesetek száma is minden korcsoportban. De ha kontrollálnák a járványt, ennek az esélyét minimalizálni lehetne" - mondja Renato Kfouri, az Immunizáció a Brazil Társadalomban szervezet tudományos részlegének elnöke.
A brazil államfő mindeközben továbbra is ellenzi a járvány kezelésének módjaként a karantént és lezárásokat. A Brazil Intenzív Terápiás Orvosok szövetségének jelentése szerint egyre inkább a 40 évesnél fiatalabbakat támadja meg Brazíliában a koronavírus helyileg kialakult variánsa. A brazil kórházak intenzív részlegein már 52 százalékos a 40 év alatti betegek aránya, ami 16,5 százalékos emelkedés decemberhez és februárhoz képest. A jelenségre csak találgatják a magyarázatot a szakértők. Az egyik feltételezett ok a vuhani alapvírustól eltérő, helyileg Manaus városában azonosított vírusvariáns lehet, amely úgy tűnik, hevesebben támadja a fiatalokat. Vizsgálatok szerint a P1-variáns 2,5-szer fertőzőbb, mint az eredeti koronavírus, és ellenállóbb az antitesteknek. És míg az idősebbek körében növekszik a beoltottság, a fiatalok kevésbé szigetelik el magukat, nem tartanak kellően a járványtól.
A magas fertőzési ráta nyilvánvalóan leterheli Brazília egészségügyi rendszerét. Az oxigénkészletek apadnak az országban, hiány van alapvető gyógyszerekből, és elfogytak az intenzív ágyak is. A P1 variáns mutációja a fertőzések gyors ütemét tekintve nem lepte meg Ester Sabinót, a Sao Pauló-i Egyetem tudósát. Ha gyors a fertőződés üteme, mint ahogyan az Brazíliában jelenleg történik, megnövekszik az új mutánsok és variánsok kialakulásának kockázata - mondta a kutató.
A fentebb már említett egészségügyi szakértő, Fatima Marinho azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az is veszélyes, hogy a gyerekeket nem tesztelik: ez sokszor azzal jár, hogy mire azonosítják a fertőzést, sok kiskorú már súlyos tüneteket produkál. "Nincs elég tesztünk a lakosság, nemhogy a gyerekek számára. Mivel későn érkezik a diagnózis, későn indul el a kezelés is." Hozzáteszi: erről nem csak a tesztelés hiányosságai tehetnek, hanem az is, hogy a gyerekeken másképp ütközik ki a vírus, mint a felnőtteken, ezért könnyebb nem észrevenni vagy félrediagonsztizálni azt. De a szegénység és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is veszélybe sodorja a legfiatalabb korosztályt.
Egy tanulmány szerint, amelyet Braian Sousa folytatott a Sao Paolo-i orvosi iskolában, csaknem hatezer covidos brazil gyereket vizsgáltak. Megállapították, hogy számos gyerek szenved krónikus betegségben, és esetükben sok egyéb társadalmi-gazdasági faktor is veszélyezteti őket.
Marinho szerint a legsérülékenyebbek a színesbőrű gyerekek, és azok, akiknek szegény a családjuk, hiszen ők túlzsúfolt lakóhelyeiken nem tudják magukat izolálni, a szegényebb régiókban pedig általában megfelelő ellátás sincs. Ráadásul a járvány miatt rengetegen elszegényedtek a már egyébként is anyagi gondokkal küzdő brazilok közül, ezért sokan alultápláltak, amely szörnyű az immunválasz szempontjából - véli Marinho.
Sousa szerint vannak olyan csoportok a gyerekek között, akiket előre kéne venni az oltásnál, pedig jelenleg nincs elérhető oltás 16 éves kor alatt.
Sok gyerek egyedül hal meg
Az is szívszorító a brazil helyzetben, hogy mivel a járvány miatt leállították a kórházi látogatásokat, sok gyereket nem látnak már szüleik, mielőtt meghalnak. Az Albert Sabin Gyermekkórház egy intenzív osztályon dolgozó orvosa, Dr. Cinara Carneiro azt mondta a BBC-nek: a szülők jelenléte nem csak megnyugtatná a gyerekeket, hanem klinikai értelemben is segíthetné gyógyulásukat, hiszen a hozzátartozók meg tudják mondani, kisfiuk vagy kislányuk mikor él át fájdalmat, és mikor van szüksége csupán megnyugtatásra, gyógyszerekre viszont nem.
A látogatások betiltása természetesen borzalmas hatással van a szülőkre is: amikor azt hallják, hogy a gyerekük állapota rosszabbra fordul, az traumatikus élmény számukra. "Fájdalmas látni, hogy egy gyerek anélkül hal meg, hogy a szülei mellette lennének"- mondja Dr. Carneiro.
Emiatt a kórház személyzete pénzgyűjtésbe kezdett, hogy telefonokat és tableteket vegyenek, ezzel segítve a kis páciensek és szüleik közötti kapcsolattartást. Ez sokat segített Dr. Carneiro szerint: "Több mint 100 videóhívást folytattunk rokonok és a betegek között, ami nagyban csökkentette a stresszt."