Kétféle statisztikát összevetve az látszik, hogy tényleg sokan halnak meg Magyarországon, de a hivatalos COVID-statisztika Magyarország hátrányára torzít.
HIRDETÉSA járvány kezdete óta sok vita van arról, hogy a magyar halálozási adatok alapján jól vagy rosszul kezeli-e a válságot a kormány.
Ennek egyik oka épp a magyar kormányfő, aki ezt jelölte ki a sikeres járványügyi politika mértékének. Orbán Viktor szeptember elején a Kossuth Rádióban beszélt erről, mikor kijelentette azt is, hogy "az első csatát megnyertük".
Ha a kérdést a hivatalos koronavírus-halálozás alapján vizsgáljuk, Magyarország adatai meglehetősen rosszak: az egész járványidőszakra vetítve a törpeállamokat nem számítva népességarányosan a hatodik legtöbb koronavírus miatti halálozást jelentette az ország a világon. Az EU-tagállamok közül egyedül Csehországot, Belgiumot és Szlovéniát sújtotta jobban a járvány a népességarányos adatok alapján. A március eleji adatok mozgóátlaga szerint jelenleg az EU-ban a harmadik legrosszabb a helyzet Magyarországon Csehország és Szlovákia után.
GRAFIKON: a hat ország, ahol a lakosságarányosan legrosszabbak a halálozási adatok és az EU-s átlag
Ugyanakkor a grafikon és az összehasonlítás is lehet csalóka, mert országonként más minősül koronavírus miatti halálozásnak.
"Nincsen standard, ami szerint össze tudjuk hasonlítani különböző országok halálozási arányát. Hozzájárul a kérdés bonyolultságához az is, hogy mi nem teszteltünk, vagy nagyon keveset teszteltünk más országokhoz képest" - mondta Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő az Euronewsnak.
Példaként a cseheket említette, ahol körülbelül 3-4-szerannyi tesztet végeztek a járvány kezdete óta, mint Magyarországon. Kunetz szerint ez is bonyolítja a helyzetet, "hiszen ha valaki meghal az otthonában, nem tesztelik le, nem tudni, hogy esetleg Covid-fertőzésben halt meg".
Így csak az kerül be a rendszerbe, aki igazoltan Covid-fertőzött. Csak azokról tudjuk megállapítani, akik kórházban hunytak el - tette hozzá.
Belgiumban pedig a járvány első hullámában tesztelés nélkül a járvány áldozatainak minősítettek minden idősotthonban elhunyt embert. Így elképzelhető, hogy ott a valós áldozatszámnál magasabbak a hivatalos adatok.
Hol volt a legkevesebb áldozata lakosságarányosan a járványnak az EU-ban?
Csak az egymillió főre vetített halálozási adatokat összehasonlítva Finnországot (141,86) sújtotta a legkevésbé a járvány, ezt követi Ciprus, majd Dánia. Összehasonlításként Magyarországon ez a mutató több mint tízszerese a finnek (1768,36), derül ki az Our World in Data grafikonjából.
A többlethalálozás reálisabb mutató?
Sokan amellett érvelnek, hogy a megelőző évek átlagához viszonyított többlethalálozás jobban mutatja a járvány és a védekezés összesített hatásait. Magyarország esetében a két grafikon egymásra fektetése azt mutatja, hogy a koronavírus miatti hivatalos halálozások és a többlethalálozás együtt mozog, vagyis a magyar statisztika, ha nem is a pontos számokat, de a trendet helyesen mutatja.
Ha pedig más, súlyosan érintett EU-s tagállamokkal vetjük össze a magyar többlethalálozást, az derül ki, hogy az első hullám elején a halálozás az előző évek átlagánál alacsonyabb volt, és a legrosszabbnak minősülő áprilisban sem ugrott meg jelentősen.
A novemberi második hullám kevésbé volt kiugró, mint a legsúlyosabban érintett országokban. Azonban mind a novemberi, mind a decemberi többlethalálozás magasabb arányú volt Magyarországon az EU-s átlagnál. Novemberben a magyar többlethalálozás a hetedik legmagasabb arányú volt az EU-ban, decemberben pedig a kilencedik. Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában mindkét hónapban rosszabb volt a helyzet, miközben a hivatalos halálozási adatok szerint ezeket az országokat kevésbé súlyosan érintette a járvány mint Magyarországot.
Az összes EU-tagállam adatait nézve azt látjuk, hogy Európában a második hullám halálosabb volt mint az első. Ráadásul az első hullám alatt több olyan ország is volt, főleg az EU keleti részén, melyeket nem érintett súlyosan a pandémia, míg a második hullám szinte mindenkit érintett.
A hivatalos halálozási adatok alapján a járvány által legkevésbé érintett Dániában és Finnországban a többlethalálozás is azt mutatja, hogy sikerült jól védekezniük: Dániában a legmagasabb többlethalálozás 10,6 illetve 10,7 százalékos volt idén januárban és tavaly decemberben. Finnországban még ennél is alacsonyabb: 8,1 még tavaly áprilisban. Cipruson a többlethalálozási mutatók alapján jobban megnőtt a halálozás. Tavaly májusban 27,9 százalékkal haladta meg az előző évek átlagát, decemberben pedig 24,3 százalékkal.
Ugyanakkor a többlethalálozási adatoknak is megvan a gyengéjük. A többlethalálozást nagyban csökkentik a lezárások, ami látható ott is, hogy amikor a koronavírusjárványban éppen nincsen hullám, akkor a többlethalálozás értéke gyakran negatívba fordul - jó kérdés, hogy ezt a járványkezelés eredményének vagy mellékhatásának érdemes tekinteni. De ugyanez fordítva is igaz, a romló többlethalálozás lehet a járvány közvetett hatása is, például azzal, hogy nem koronavírusos betegek nem jutnak időben megfelelő ellátáshoz az egészségügy extrém terhelése miatt. Amellett is lehet érvelni, hogy a többlethalálozás éppen azért jó mutató, mert minden direkt és indirekt hatást egyetlen számba sűrít össze. Óriási gyengéje viszont, hogy az átfutási ideje sokkal nagyobb. Mindaz, amit erről leírtunk, a második hullámra vonatkozik: a most elérhető számok még nem mutatják a jelenleg zajló és rekordokat döntögető harmadik hullám hatását.