A svéd kormány szándékosan nem hozott szigorú szabályokat, hogy könnyebben elfogadtassák "az új normálist". Sikeres-e ez a stratégia?
HIRDETÉSHónapok óta olyan korlátozások között élnek az európaiak, amelyek megfosztották őket hétköznapi szabadságuktól, belefáradtak a koronavírusba, állítja a Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmánya.
A tagországok által jelzett „covid-fáradtság” egyre terjed a társadalmakban, ezáltal csökken a közegészségügyi rendelkezések támogatottsága is, áll a WHO jelentésében.
Ez pedig megkönnyíti a vírus terjedését.
Svédország különutas hozzáállása szembement a világon, sőt az Európában alkalmazott legtöbb módszerrel. Miközben Franciaországban és Olaszországban országos kijárási korlátozásokat rendeltek el, bezárták az oktatási intézményeket, a svéd kormány semmi ilyesmit nem csinált.
Az óvodák és bölcsődék, általános iskolák és boltok nyitva maradtak, az emberek a kávézókban éltek társas életet és a konditermekben edzettek továbbra is. Nagy kérdés, hogy ez a hozzáállás megvédte-e a svédeket.
Működött a svéd modell?
Sokan a nyájimmunitás éllovasának tartották Svédországot, miközben az ország kormánya többször cáfolta, hogy erre törekedtek volna. A nyájimmunitás lényege, hogy a népesség jelentős része átesik a fertőzésen, így immunissá válik – ezáltal pedig csekéllyé válik a terjedés mértéke.
Az országban azonban heves vitákat váltott ki ez a hozzáállás. Ötven tudós Vetenskapforum covid-19 néven egy olyan platformot alapított, ahol a tagok hevesen vitatták ennek a korlátozásmentes hozzáállásnak a hasznát. Szerintük túl sokan haltak meg emiatt.
Ha az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közölt népességarányos fertőzöttségi arányokat nézzük, az ország a 11. helyen áll. A halálozási arányokat tekintve azonban rosszabb a helyzet, csak az Egyesült Királyság, Olaszország, Belgium és Spanyolország előzi meg.
A legveszélyeztetettebb csoportokat nézve pedig sokat mondó adat, hogy a 14 ezer, idősotthonokban lakó stockholmiak között 7 százalékos volt az elhunytak aránya.
Mit mondanak erről a svédek?
Miközben a legtöbb közintézmény és üzlet nyitva maradt, a svéd kormány néhány korlátozást bevezetett.
A hatóságok 50 főben korlátozták a társas események létszámát, és látogatási tilalmat rendeltek el a gondozási intézményekben. A mobiltelefonok cellainformációi alapján pedig a svédek jelentős része önként otthonmaradt.
Anamaria Dutceac Segesen egyetemi oktató szerint a svédek szabálykövető életmódja az egyik oka annak, hogy nem kellett túl szigorú szabályokat hozni. Álláspontja szerint a svédek bíznak a kormányukban.
A kormányzat egyébként is hosszú távú védekezésre rendezkedett be, amikor nem zárták le teljesen az országot, mondta az Euronewsnak.
Az új szabályokat a legtöbb svéd el tudta fogadni, sokan azt gondolták, hogy ennyit meg tudnak tenni – és a kormány épp ezért hozott enyhe intézkedéseket, hogy a polgárok el tudják fogadni "az új normálist" - fogalmazott.
De Segesten nem hiszi, hogy minden svéd száz százalékban betartja a szabályokat, szerinte az egyetemisták az órákon betartják a szabályokat, de a szabadidejükben kevésbé.
Egy 72 éves építész, Hans Lindberg is ezt figyelte meg a fiatalok között, szerinte a 20-26 éves stockholmiak egyáltalán nem aggódnak a Covid19 miatt. Ezzel együtt úgy látja, a legtöbben megtartják a távolságot egymástól, mert szerinte a svédek hisznek a kormányuknak, és az intézkedéseikben. A svédek nem fáradtak bele a korlátozásokba, és most is betartanák, ha újakat vezetnének be, mondta az Euronewsnak.
Max Faxälv szerint a svéd kormány módszerének köszönhető, hogy az emberek kevesebb negatív pszichés helyzetet szenvedtek el, mint a szigorúbb korlátozásokat hozó államok polgárai. Családja egy része Dániában lakik, ahol hamar korlátozásokat vezettek be, ami „nagyon magányossá tette az embereket”. Faxälv aggódik azokért a „tömegekért”, akik otthonról dolgoznak és egyre kevesebb emberrel találkoznak – a közegészségügyi intézet azt kérte a vállalatoktól, hogy engedjék a munkavállalókat otthonról dolgozni.
HIRDETÉS
Faxälv egyetért azzal a felvetéssel, hogy a fiatalok kevésbé tartják be a szabályokat. „Ö is ebbe a kategóriába tartozik, de nem is él együtt idős emberekkel” - mondta az Euronewsnak.
A többi európai országhoz képest Svédországban egyelőre nem robbant be a járvány második hulláma. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által közölt 100 ezer főre vetített fertőzöttségi arányszám az 6. legalacsonyabb az EU-ban. A halálozási arányszám egyedül Észtországban és Finnországban alacsonyabb az EU-tagállamok közül.
A tél közeledtével azonban Svédországban is a zárt terekbe szorulnak az emberek. Most kiderül, az milyen hatással lesz a vírus terjedésére.