A franciák többsége szerint csak rövid távon szenvednek majd a kilépés miatt az Egyesült Királyságban, hosszú távon jól járnak vele.
HIRDETÉSA nagy négyes közül Olaszország a legvalószínűbb, hogy elhagyná az Európai Uniót, ha az Egyesült Királyság jól jár a brexittel - derül ki egy, az Euronews megbízásából készített közvélemény-kutatásból.
Vigyázó szemek Londonra vetve
A Redfield and Wilton Strategies felmérésének adatai szerint az olasz válaszadók csaknem fele (45 %) támogatná azt, hogy hazája kilépjen az EU-ból, ha az Egyesült Királyság és gazdasága jó állapotban lesz öt év múlva.
Franciaországban és Spanyolországban kisebb mértékben, 38 illetve 37 százalékban támogatnának hasonló lépést. A németek ez az arány mindössze 30 százalék.
Mind a négy országban a legtöbben a "nem támogatná, de nem is ellenezné" választ adták meg. A válaszadók körülbelül negyede van ezen a semleges véleményen.
A franciák szerint hosszú távon bejön a briteknek a kilépés
Arra a kérdésre, hogy hosszú távon jól járnak-e a britek a brexittel a franciák válaszoltak a legnagyobb arányban igennel. Összesen 45 százalék értett egyet az állítással, míg az olaszoknak 43 százaléka.
Rosszabbul ítélik meg a brit kilátásokat a spanyolok, a válaszadók majdnem ugyanakkora arányban gondolja úgy, hogy rövid távon szenvedés lesz, de hosszabb távon sikertörténet a brexit.
A németek 33 százaléka látja így, 43 százalékuk viszont nem hisz abban, hogy akár hosszú távon is jól jönnének ki a britek a távozásból.
Növekvő euroszkeptikusság
Hajszálnyi többségben vannak az olasz válaszadók közt azok, akik szerint inkább negatív hatással van az országra az EU-tagság. Nagyon pozitívnak 9 százalék, pozitívnak pedig 23 százalék ítélte az EU-tagságot. Nagyon negatívnak ezzel szemben 11 százalék, illetve negatívnak 23 százalék. A legnagyobb tábor ebben az esetben is a semleges volt (26 %).
Ebben a légkörben talán nem meglepő, hogy egy új, Nigel Farage Brexit Pártjának a mintájára Italexit névre keresztelt euroszkeptikus pártot alapítottak Olaszországban idén júliusban, pár nappal azután, hogy az EU-s vezetők megállapodtak a rendkívüli 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról.
Egyelőre még túl korai lenne megmondani, hogy mekkora szavazótábora lehet az új pártnak, mondta Dr. Mattia Zulianello, a Birminghami Egyetem politológusa. Hozzátette, hogy az olasz politikában már így is számos EU-kritikus párt van, Salvini Ligája, a Meloni Olaszország Fivérei és az Öt Csillag Mozgalom.
"Ezeknek a pártoknak számottevő szavazótáboruk van, az új Italexit választási kilátásai azon múlnak, hogy mennyire lesz képes szavazókat 'lopni' tőlük" - hangsúlyozta a szakértő.
Zulianello szerint a legtöbb olasz nem az európai integráció gondolatát utasítja el, csak az EU konkrét működésével elégedetlen, és az iránnyal, amerre tart. Sok árnyalata van az euroszkepticizmusnak, és nem feltétlenül jelenti mindegyik az Italexit támogását - mondta a politológus, aki attól tart, hogy ősszel tovább nő majd az elégedetlenség, mikor nyilvánvalóvá válik a gazdasági válság valódi mértéke.
A felmérés adatai alapján a másik három országban a többség szerint az országra pozitív hatással van az, hogy tagja az EU-nak.
Az Eurobarométer tavaly őszi felmérése szerint a franciák még az olaszoknál is kevésbé bíznak az Európai Unióban, és Spanyolországban sem jobb a helyzet. Németország a középmezőnyben van ebből a szempontból, a válaszadók csaknem (49 %) fele bízik az unióban.
A szintén az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Eurofound ügynökség frissebb, idén áprilisban készített felmérésben már érezhető a járványhelyzet hatása is. Az EU-ba vetett bizalom az olasz válaszadók körében egy 10-es skálán kicsit van a 4 felett, Spanyolországban 4, Franciaországban pedig a négyet sem éri el. Németországban 5 pont feletti az átlagérték.
Remény az EU-nak
Ha a közeljövőben lenne a kilépésről referendum az országban, mind a négy tagállamban a maradás mellett döntenének.
Németországban a válaszadók 67, Spanyolországban 63 százaléka szavazna a maradásra. Franciaországban és Olaszországban a válaszadók kevesebb mint fele (47 illetve 43 százalék) voksolna ekként, de így is jelentősen nagyon arányban választották a maradást, mint a kilépést. Franciaországban a válaszadók csaknem harmada (31% ) százalék bizonytalan.
"Összességében negatívan látom Olaszország hosszútávú kilátásait az EU-ban" - mondta Dr Eoin Drea, a brüsszeli Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának rangidős kutatója az Euronewsnak.
HIRDETÉSA szakértő szerint a növekvő EU-ellenes érzelmek a gazdasági stagnáláson alapulnak, ami még a kilencvenes években kezdődött, és a 2008-as válsággal, majd idén a koronavírus-válsággal romlott tovább romlott a helyzet.
Ezt támasztja alá az is, hogy a fiatalabb olaszok csoportosulnak az anti-establishment pártok köré (mint például az Öt Csillag Mozgalom). Az Y generációhoz tartozók azok Olaszországban, akiknek az érdekeit valóban feláldozták az egymást követő kormányok azért, hogy megőrizzék az idősebb generációk kiváltságait - fogalmazott Eoin Drea.
A francia helyzet is nagyon érdekes a felmérés alapján.
"Szerintem az adatok azt mutatják, hogy Macron elnök brüsszeli hatalma és elért sikere ellenére veszélyes terepen van Franciaországban a következő (2022-es) elnökválasztás előtt " - mondta a kutató. " Ez azért ironikus, mert a francia elnöknek valóban sikerült Németországot a francia vízió, a szorosabb integráció, a nagyobb Európa felé tolni. De otthon az a felfogás róla, hogy az elit érdekeit képviseli" - tette hozzá a szakértő. Szerinte ahogy 2021-ben remélhetőleg visszatér a normalitás, a szélsőjobboldali Marine Le Penről is újra többet fogunk hallani.