Egy magyar áldozat beszámolója bántalmazásáról, amit a karantén alatt élt át. Áldozatvédő szervezetek szerint szabályok ugyan vannak a nők védelmére, de a hatóságok nem, vagy rosszul alkalmazzák azokat.
HIRDETÉS**az élet a rendes kerékvágásban halad, minden harmadik nőt bántalmaz a partnere, volt partnere vagy családtagja. Átlagosan naponta száz nőt gyilkol meg ismerőse. A karantén azonban robbanásszerűen fokozta az erőszakot. Egyes európai országokban a bántalmazás harmadával növekedett. Ez nem volt másként Magyarországon sem - riporterünk, Shenouda Nóra beszélt egy áldozattal, akit a karantén ideje alatt kezdett fizikailag is bántalmazni férje. Monica Pinna, az Euronews lyoni riportere Franciaországban találkozott bántalmazott nőkkel és segítőikkel. **
“A volt partnerem megtámadott" - meséli riporterünknek, Monica Pinnának Evelin, akinek a nevét megváltoztattuk. "Bejött a munkahelyemre, és azt mondta, hogy meg akar ölni. Egy fejsze nyelével megütötte a fejemet. Mindenfelé vér volt. Eltört a homlokcsontom. Szerintem csak azért vagyok még életben, mert a kollégám még a parkolóban volt, amikor ez történt. Meghallotta a sikításomat. Feljött, és valószínűleg ez állította meg az egészet. A volt partnerem azt mondta, hogy bevisz a kórházba. Meg voltam rémülve, őszintén: azt gondoltam, hogy az autóban végez velem.”
Evelin - akinek nem ez az igazi neve - története csak egyike annak a több ezernek, ami a járvány idején zajlott. Amikor az élet a rendes kerékvágásban halad, minden harmadik nőt bántalmaz a partnere, volt partnere vagy családtagja. Átlagosan naponta száz nőt gyilkol meg ismerőse. A karantén azonban robbanásszerűen fokozta az erőszakot.
Magyar nőjogi szervezetek nyugat-európai társaikhoz hasonlóan arról számoltak be, hogy növekedett a családon belüli erőszak mértéke a karantén ideje alatt.
Magyarország egyik leghosszabb ideje létező nőjogi szervezete, a NANE szakértőjét, Tóth Györgyit kérdeztük a helyzetről, aki elmagyarázta, hogy az erőszak fokozódása jellemző karanténhelyzetben. Ha esetleg korábban nem volt jelen fizikai erőszak, ilyenkor megjelenhet, ha pedig jelen volt, intenzívebbé válhat. Ráadásul az áldozat sérüléseit senki nem veszi észre, hiszen nem jár közösségbe, munkahelyre a kijárási korlátozások alatt.
"A karanténhelyzet nagyon sokaknak a kiszolgáltatottságát is növelte. Bántalmazó helyzetben ugye elvesztették emberek a munkájukat, vagy átmenetileg nem tudnak pénzt keresni - az anyagi kiszolgáltatottság mindig tudja fokozni a bántalmazást. Minden, ami kiszolgáltatottá tesz egy áldozatot, az további felhatalmazást ad a bántalmazónak arra, hogy durvább erőszakot alkalmazzon" - magyarázta Tóth Györgyi.
Évát - adatait megváltoztattuk - éppen a karantén időszaka alatt kezdte fizikailag is bántalmazni férje. A 35 éves asszony válik, de a házaspár még mindig egy fedél alatt kényszerül élni, mert a vagyonmegosztás egyelőre nincs rendezve. Közös házuk különböző részeiben, elszeparálva laknak. Elmondta riporterünknek, hogy férje március végén kezdte el őt fizikailag bántalmazni, és kétszer is megtámadta a karantén hetei alatt.
Egyszer megpróbálta fejbevágni, egyszer pedig úgy megszorongatta őt, hogy csúnya sérülések keletkeztek a karján. Azt állítja, férje ellenőrzi, hová megy, kivel találkozik, emiatt nem is mer a házból túl gyakran eljönni. Saját bevallása szerint azért mesélte el nekünk történetét, hátha ezzel tud segíteni más áldozatoknak.
"Ő pszichiátriai kezelés alatt áll" - meséli Éva. "Érezhetően ittas állapotban rám rontott a kertben ahol nem vagyok védve, hiszen nem vagyok bezárva a lakásba, a lakrészembe. Megütött valamilyen tárggyal, a fejemet próbálta meg megütni. Ezt mindenféle szitokszó előzte meg. (...) Arra törekedtem, hogy védjem magam és a fejemet, tehát a kezem sérült, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedtem."
"Éva" azt is elmesélte, hogy hosszú ideig csak írásban és telefonhívásokkal zaklatta őt válófélben lévő férje, de miután feljelentést tett ellene - amit a rendőrség visszautasított, mondván, ez csupán egy elfajult házastársi vita - a férje már kétszer is bántalmazta fizikailag.
Nőjogi szervezetek kifogásolják, hogy a kormány álláspontja miatt a parlament visszautasította az Isztambuli Egyezmény ratifikációját. A Fidesz-KDNP szerint ugyanis nincs szükség az Egyezmény magyar jogrendbe emelésére, mert a nők és gyermekek védelme a családi erőszak ellen már biztosított a magyar törvények szerint, és a konvenció csak a "destruktív genderideológiát" és a migrációt segítené elő.
A NANE szakértője azonban úgy véli: hiba volt elutasítani a ratifikációt, mert habár valóban léteznek törvények és intézmények a nők és gyermekek jogainak védelmére Magyarországon, azok nem kellően átfogóak, és az intézmények között nem létezik kellő kooperáció. Ráadásul a rendőrség nagy része sem kellően képzett a hasonló bűncselekmények felismerésében.
"Az Isztambuli Egyezmény átfogó megközelítést jelentene a párkapcsolati erőszakkal és a szexuális erőszakkal szemben"- mondta. "A nagy veszteség az az, hogy ehelyett ilyen ad hoc, alkalmi, elszigetelt próbálkozások vannak a jelenség kezelésére. Ráadásul ezek nagyon gyakran nem a modern szakmai felismeréseken, már bevett nemzetközi gyakorlaton alapszanak. A NANE Egyesület vitatja egyébként, hogy igaz lenne, hogy létezik egy átfogó rendszer. Az Isztambuli Egyezményben pont ez a lényeg, hogy nem egyedül próbál egy-egy intézmény intézkedni. (...) Az egyik nagy baj most az gyakran, hogy a gyermekvédelem, a rendőrség és más intézmények egymástól elszigetelten dolgoznak, illetve hogy nincsen egységes protokoll, ami alapján kezelnék ezeket az ügyeket. Az egyik intézmény tudja, hogy erőszak zajlik, a másik intézmény szerint ez csak egy rossz párkapcsolat, ahol "végre össze kéne szedniük magukat a szülőknek". Tehát félrekezelés történik - állítja a szakértő, ami egybecseng azzal, amit Éva mondott az Euronewsnak, nevezetesen, hogy az ügyével foglalkozó rendőrök nem ismerték fel, hogy házastársi erőszak áldozata lett.
"Az írásbeli és szóbeli bántalmazásokra tett panaszomat ejtették, mondván, hogy ez csak egy elvadult házastársi vita. Ezt követte a fizikai bántalmazás. Ez több mint egy hónapja történt, és semmilyen megkeresés nem érkezett a rendőrség részéről azóta. Azt gondolom, hogy ő vérszemet kapott azzal, hogy ő bármit megtehet, hiszen nem véd meg senki" - összegezte a helyzetet. "Én érdeklődtem természetesen az ügyszámra hivatkozva, hogy mi történik, és hogy mire számíthatok. Azt mondták, hogy nyugodjak meg, folyamatban van a kivizsgálás, de pillanatnyilag online a munkavégzés, és annyira elfoglalt az ügyintéző, hogy nem tud ezzel foglalkozni, emiatt kicsit lassabban, de foglalkoznak az ügyemmel. Én attól félek, hogy telik az idő, és nem vagyunk biztonságban, mert magamra hagynak ezzel az ezzel a problémával is."
A NANE szakértője szerint éppen ez a magyar hatóságok legnagyobb hibája, hogy újra és újra úgy tesznek, mintha nem tudnák, hová vezetnek a hasonló helyzetek.
"Magyarországon az elmúlt időben tragédiák sora bizonyította, hogy újra és újra nem veszik komolyan a hatóságok a figyelmeztető jeleket. Azok a tragédiák, gyilkosságok, amelyekről hírt kaptunk az elmúlt hónapokban, nem egyik napról a másikra történtek, ezek mind hónapok vagy évek alatt kialakuló helyzetek, amelyeknek nyoma van az intézményrendszerben, a hatóságoknál, az ellátórendszerben.
Az áldozatok sokszor magukra maradnak, és egyedül kell kiutat találniuk szorult helyzetükből, magukat és gyermekeiket mentve...
Az Unreported Europe péntek estétől látható adásában a magyar és nyugat-európai áldozatok helyzetéről is szó esik.