Még tart a fejlődés, de lassul – mondja a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója – miközben az emberek többre számítanak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) új ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva az első, aki feltörekvő piacról került a Valutaalap élére. Bolgár, célja pedig a Valutaalap megerősítése. Néhány nappal a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank találkozója előtt Krisztalina Georgieva volt a Global Conversation vendége az Euronewson.
– Akkor veszi át a Valutaalap irányítását, amikor a kereskedelmi feszültségek fokozódnak, a globális gazdaság pedig lassulóban. Mindenekelőtt: mennyire jelentős a lassulás? – kérdezte tőle Szása Vakulina, az Euronews gazdasági szerkesztője.
A világ két év alatt a szinkronizált fellendülésből – más szóval a gyorsuló növekedésből – az összehangolt lassulásba, vagyis a lassuló növekedésbe fordult át – mondta Georgieva. Az idei évre és a következő évre vonatkozó előrejelzés igazolja, hogy a lassulás a világ túlnyomó többségére befolyást gyakorol. A növekedési pálya még mindig felfelé ívelő, de nem olyan sebességgel, ami megfelel az emberek elvárásainak.
A lassulás okai után kutatva megállapítható, hogy a kereskedelmi feszültségek befolyásoló tényezők. A Valutaalap szakértői kiszámították a kereskedelmi feszültségek összesített hatását. Az eredmény tekintélyes szám: 2020-ban a világ GDP-je 0,8%-kal lesz kisebb, más szóval 700 milliárd dollárt veszítünk el a vámok bevezetésének és a bizalom megrendülésének kombinált hatása következtében. Ez sokkal jelentősebb hatás, mint amit önmagában a vámok alkalmazása jelent – a globális növekedés lassulásának tekintetében.
A Valutaalap ügyvezető igazgatója szerint a vámok már belengetett vagy alkalmazott emelése csapást mért a növekedésre mindenütt. Ugyanakkor nem csak az az aggasztó, hogy a vámok már belengetett vagy alkalmazott emelése rossz a növekedésre nézve, hanem a teljes gazdasági környezet bizonytalansága is. Bizonytalansággal jár a brexit, bizonytalansággal járnak a geopolitikai feszültségek a világ számos részén.
Georgieva hozzátette, hogy a kereskedelem jó a növekedésnek, jó a munkahelyeknek, és – ami a legfontosabb – jó a szegénység mérséklésére. Tény, hogy nem beszélünk sokat azokról az emberekről, akiknek az életét drámaian befolyásolja az alacsony családi bevétel. Az általuk vásárolt javak ugyanis drágulnak a szabad nemzetközi kereskedelem nélkül.
Európában jobbára ugyanazt tapasztaljuk, amit a fejlett gazdaságoknál – mondta Georgieva. Lassul a növekedés, az infláció a cél alatt marad, ugyanakkor a fiskális politika eszközeit fokozottan alkalmazzák. Ilyen környezetben nem sok tér marad az alkalmazkodó politika intézkedéseire, noha egyes elemeit már alkalmazták.
– Mi a következő ketyegő bomba? – kérdezte a riporter.
– Ha ki kellene emelnem, hogy mire kell odafigyelni, akkor az mindenképpen a klímaváltozás kockázata. Szemtanúi vagyunk, hogy a gazdaságok mennyire vannak kitéve a természeti csapások befolyásának. Fel kell készülnünk arra, hogy ilyen sokkok érnek bennünket. Ráadásul sérülékenyek vagyunk a terrorizmussal szemben is – nyilatkozta az Euronewsnak adott interjúban Krisztalina Georgieva, a Valutaalap ügyvezető igazgatója.