Hazájában, Romániában gyűlölik a politikusok az új európai főügyészt, mert több társukat börtönbe juttatta. És nem kedvelik az európai tekintélyelvű kormányzatok sem a korrupcióellenes háború élharcosát.
HIRDETÉSMinden bizonnyal Laura Codruța Kövesi lesz az Európai Ügyészség új főügyésze.
Vetélytársa a tisztségre a francia Jean-François Bohnert volt, aki Kövesinek a meghallgatásokon tapasztalt néha habozó angolja mellett nyelveket beszél, kiválóan ismeri az uniós intézményeket, miközben a román jelölt inkább csak hazája igazságszolgáltatási rendszerében jártas. Bohnert ráadásul élvezte országa bizalmát. Párizs messzemenően támogatta kinevezését, miközben Románia saját jelöltje ellen szavazott.
Kövesi európai elkötelezettsége azonban tagadhatatlan a Le Monde szerint. Ráadásul a korrupcióval átitatott országban politikusok százait küldte a börtönbe – az alsóbb szintektől a miniszterelnökig. A párizsi napilap emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészség az uniós alapok felhasználását fogja ellenőrizni, és a csalásokat kiszűrni az ügyészség létrejöttét kezdeményező 22 országban.
A Le Monde egy másik, március 2-án megjelentetett szerkesztőségi cikkében azt írta, hogy legalább három európai vezető neve köthető az uniós alapokkal történő visszaélésekhez. Ők: Andrej Babiš, cseh miniszterelnök; Orbán Viktor, magyar miniszterelnök (miközben Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez) és Liviu Dragnea, a román szociáldemokrata párt, illetve a román parlamenti alsóház elnöke.
Dragnea nem sokkal később, 2019 májusában három és fél évre a rácsok mögé került, mert két párttársát ál-álláshoz juttatta.
A nő, aki Románia korrupció elleni háborúját irányítja
Így nevezte, és sklapvadásznak hívta a Guardian Kövesit azok után, hogy az általa vezetett román Országos Korrupcióellenes Ügyészség vádat emelt Viktor Ponta ellen. Regnáló miniszterelnök elnök ellen soha korábban nem indult eljárás. Többrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnrészességgel gyanúsították.
Laura Codruța Kövesi öt évig vezette a korrupcióellenes ügyészséget. Ez alatt az idő alatt 68 magas rangú tisztségviselőt állított a vádlottak padjára, köztük 14 kormányzati minisztert vagy ex-minisztert, valamint a román parlament mindkét házának 53 képviselőjét.
Amikor lebuktatta Dragneát, 37 politikus már jogerős ítélet alapján börtönben volt, a többiek ellen pedig folyt a törvényszéki eljárás.
Nem csoda, hogy hazájában gyűlölik a rettegett ügyészt a politikusok, és így már az is érthető, miért szavazott ellene épp Románia.
Az európai liberálisok imádják, a tekintélyelvű kormányzatok – köztük a BBC szerint a magyar Fidesz – elutasítják.
De ki is ez a román-magyar vezetéknevű Laura?
Laura Codruța Kövesi, lánykori nevén Lascu, 1973. májusában született Sepsiszentgyörgyön. Édesapja, Ioan Lascu 1980 és 2010 között a medgyesi ügyészséget vezető főügyész volt. Laura ugyanebben városban végezte az általános, majd a középiskolát, és itt kosarazott is.
Innen válogatták be Románia junior női kosárlabda-válogatottjába. A csapattal 1989-ben Temesváron Európa-bajnoki ezüstérmes lett.
Anyanyelvén kívül beszél angolul, franciául, és egy kicsit magyarul.
2002-ben ment férjhez Kövesi Eduárd mérnökhöz, az RDS & RCS kommunikációs cég Szeben megyei igazgatójához, akitől 2007-ben elvált, ám férje nevét a mai napig őrzi. A válás okai ismeretlenek, annyit tudni, hogy férje kilépett az RDS & RCS-től, külön kommunikációs vállalkozást alapított.
Egyetemi tanulmányait 1991 és 1995 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán folytatta.
Laura Codruța Kövesi 2013-tól 2016-ig töltötte első mandátumát az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben, 2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta a második hároméves mandátumáról szóló kinevezést. Ezt azonban már nem tölthette ki, mert az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve, egy hónapos huzavona után, 2018. július 9-én az államfő aláírta menesztését ebből a pozícióból. Az Alkotmánybírósághoz azután került az ügy, hogy Johannis nem akart eleget tenni az igazságügyi miniszter részéről érkezett, 2018. februári javaslatnak, miszerint váltsa le Kövesit, mert az alkalmatlan a tisztség betöltésére.
A történetet a New York Times velősebben fogalmazta meg a Twitteren: a Romániában tavaly menesztett korrupcióellenes főügyész az Európai Főügyészség vezetői posztjának legesélyesebb várományosa.
Az Európai Ügyészség feladata
A becslések szerint az uniós tagállamok évente 50 milliárd euró áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Tagállami beszámolók szerint emellett 2015-ben az uniós strukturális alapokból mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra – írja az Európai Ügyészség honlapján.
HIRDETÉSEddig csak a tagállami hatóságok vizsgálhatták ki az ilyen ügyeket, az egyes államok hatásköre azonban az országhatárokon véget ér. A nemzeti ügyészek kezében így csak nagyon kevés eszköz volt a határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemhez.
A meglévő uniós szerveknek, például az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) pedig arra nem volt lehetősége, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítsanak a tagállamokban.
A határokon átnyúló áfacsalás menete
Nick Thorpe, a BBC kelet-európai tudósítója részletesen leírja a határokon árnyúló áfacsalás általunk már jól ismert részleteit.
Egy étolajjal megrakodott kamion döcög át egy folyami hídon az egyik uniós tagországból a másikba. Mindkét ország tagja Schengennek, a vámmentes európai kereskedelmi övezetnek. Nincs tehát határ- vagy vámellenőrzés.
A kamion leáll.
HIRDETÉSAz A országban levő cég könyvelője kitölti az áfa visszatérítési űrlapot, hisz az étolajat A országból B országba exportálták, és ez utóbbiban fogják értékesíteni. Az áfát tehát a B országban kell elszámolni.
Valamivel később, ugyanazon a napon a kamionsofőr hidegvérűen visszavezeti a szállítmányt a kiindulási pontra, A országba. Az étolaj itt kerül a boltok polcaira, ahol áfamentesen, vagyis olcsóbban árusítják.
A tudósító szemléletes példáját csak azzal egészítem ki, hogy manapság a kamionsofőr már azt a fáradtságot sem veszi, hogy elmenjen A-ból B-be. A szállítmányt csak papíron exportálják.
Egy Magyarországon állomásozó, a korrupciós ügyek feltárását végző amerikai diplomata szerint csupán 2015-ben a magyar kivitel és behozatal közötti áfakülönbözeti szabálytalanságok értéke elérte a 3,37 milliárd dollárt. Az áfacsalások egyik áldozata egy történetesen épp étolajat előállító amerikai cég volt, amely a magyar piacon szabályosan ugyan, de versenytársainál épp az áfával drágábban adta termékét. Nem is ment az üzlet.
Vélhetően épp az áfacsalás feltárása vezetett az amerikai hatóságok azon döntéséhez, hogy magyar állampolgárokat tiltottak ki az Egyesült Államokból.
HIRDETÉSMagyarország és az Európai Ügyészség
Ilyen ügyekkel foglalkozik majd a többi között az Európai Ügyészség. Magyarország azért nem csatlakozott az intézményhez, mert az indoklás szerint egyrészt sérti a nemzeti szuverenitást, másrészt az ügyészségi feladatokat a nemzeti ügyészség kívánja ellátni.
Az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden – közölte Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában 2018. júniusában.
Ezt követően Hadházy Ákos független képviselőként indított aláírásgyűjtési akciót Magyarország csatlakozása érdekében. A tervezett 1 millió helyett 680 ezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásoknak közjogi következménye nincs.