És azok, akik szavaznak, kik lehetnek? Videós összeállításunkból minden kiderül.
HIRDETÉSEgyre kevesebben mennek el az Európai Parlamenti választásokon szavazni. A legutóbbi, 2014-es választásokon az összesített részvételi arány 42 százalék körül volt - és szakértők szerint nem várható, hogy az idei választáson élesen megugorjon ez a szám.
Ki a felelős: a rendszer, a politikusok, a média vagy a választók?
A lehetséges magyarázatok egyike, hogy a kampányok nemzeti szinten folynak, és nemzeti jelöltekre lehet szavazni, akik azonban sokszor keverik az európai eseményeket a belföldi témákkal.
"A nemzeti parlamenti választások sokkal érthetőbbek a választók számára. Tudják, melyik az ország parlamentje, mit tud tenni a parlament, mit tesz egy nemzeti kormány... de az EP-választásokkal kapcsolatban nem tudják ugyanezt, mivel az európai parlament hatásait kevésbé látják" - mondta el a zöldpárti Bas Eickhout. A liberális Margrethe Vestager hasonlóan látja a dolgokat: "Jelenleg 28 különböző választásunk van, de ezek mind nemzeti választások európai ügyekről."
Egy másik ok lehet, hogy a nemzeti politikusok sokszor hibáztatják az európai politikát a belpolitikai ügyekben is.
Folyamatosan csökken a részvétel
Az előző választások adatai alapján az 508 millió uniós állampolgárból ennyien járultak az urnákhoz.
1979 óta minden választáson alacsonyabb volt a részvétel, mint az előzőn. A legmagasabb részvételi arány, 61,99 százalék az akkor még csak 9 tagállamot számláló unióban, 1979-ben volt. A legalacsonyabb részvétel - 42,31 százalék - pedig 2014-ben.
Kihalt egy generáció
"Sok szakértő osztja azt a nézetet, hogy mindez annak a következménye, hogy a második világháborús generáció, a generáció, aki harcolt a háborúban, már nem él, és egyre kevesebb ember látja úgy, hogy a szavazás kötelező lenne" - modnta el az Euronews-nak az Europe Elects főszerkesztője, Euan Healey.
Kötelező szavazás
Azokban az országokban, ahol kötelező szavazni, a részvétel magasabb. Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország és Luxemburg mind ebbe a kategóriába esnek. Nem csoda, ha a legmagasabb részvételi arányt 2014-ben Belgiumban mérték (89,64%), de Luxembourg is épp hogy csak lecsúszott az első helyről (85,55%). A legalacsonyabb részvételt eközben a cseheknél (18,20%) és a szlovákoknál mérték (13,05%).
Érdekes különbség az is, hogy a férfiak közül többen szavaznak, mint a nők közül, és az idősebbek szívesebben szavaznak, mint a fiatalok - míg az ötven év felettiek több mint fele ment el szavazni legutóbb, addig a 18-24 év közötti korosztálynak csak a 28 százaléka.