A katedrális építésénél 52 hektár tölgyet termeltek ki a tetőszerkezethez, de ma már ilyen méretű fákat nem találni a világban.
HIRDETÉSAzt állítani, hogy a Notre-Dame a világ egyik leglátogatottabb keresztény székesegyháza, nem nagy vállalás. Évente csaknem 14 millióan mennek Párizsba részben miatta, ami nagyjából Magyarország lakossága másfélszer. Sokukat a hit, másokat a kíváncsiság visz oda. A
A Notre-Dame ugyanakkor építészeti szempontból is kuriózumnak számít, ami miatt ugyancsak sok rajongót vonz.
Ahogy a párizsi Sorbonne Egyetem professzora az Euronews reggeli magazinjában mondta, a Notre-Dame korának legnagyobb katedrálisa volt és egyben a gótika egyik mintapéldája, a szerkezetével, a falaival, a hatalmas rózsaablakokkal. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mintaként szolgált sok később megvalósuló épülethez, templomhoz a középkorban és nem csupán Európában. A gótikus katedrálisok második generációjához tartozik a Saint Denis és a St Germain des Prés után Párizsban, de maga a Norte-Dame sokkal magasabb.
A katedrális kincstára hihetetlen ritka és értékes műkincseket, történelmi emlékeket őriz, köztük például Krisztus aranyból készült töviskoszorúját, amelyet minden hónap első péntekjén felhelyeznek a szoborra, de maga az épület szerkezete is igazi ritkaság.
Ahogy a University College London történésze mesélte, maga a tetőszerkezet - amiről sajnos már tudható, hogy megsemmisült - igazi ritkaság volt. A katedrális építésénél 52 hektár tölgyet termeltek ki a tetőszerkezethez, de ma már ilyen méretű fákat nem találni a világban.
A katedrális a párizsi élet szerves része volt, a történész szerint az évszázadok alatt együtt fejlődött, változott a világgal. Ő nem csupán egy volt a világban fellelhető sok katedrális közül, Ő a Notre-Dame.
A nagy túlélő, forradalmak, világégések tanúja. És a nagy újjászülető is, aki Főnix-madár módjára megrázza majd magát és romjaiból újra feláll – ma így látják sokan a katedrálist.