NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ne engedje ki a kutyát, ha ez a szörnyeteg a kertben van

Ne engedje ki a kutyát, ha ez a szörnyeteg a kertben van
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egy húszcentis, mérgező béka tartja rettegésben a floridai kutyatulajdonosokat.

HIRDETÉS

A közelmúlt esős időjárása miatt újra problémát okoznak Floridában az agavarangyok, ezek a rendkívül mérgező békák, amelyek az Egyesült Államokban a legnagyobb veszélyt a háziállatokra jelentik. Az agavarangyot húsz országban tartják számon invazív fajként, a tizenöt-húsz centis békák szinte bármit megesznek, ami kisebb náluk, őket viszont nemigen eszi meg semmi, ugyanis a szemük mögött speciális mirigyeik vannak, amelyekből támadás esetén tejszerű mérget préselnek ki. Ez biztos halált okoz a legtöbb élőlénynek, amely a varangyot a szájába veszi.

„Tinker botladozva, habzó szájjal került elő a tornác alól” - így mesélte egy floridai háziasszony, mi történt, amikor kíváncsi terrierje találkozott egy ilyen varanggyal, és óvatlanul a szájába vette. „Hamarosan görcsökben fetrengett. Átszaladtam a szomszédhoz, aki rögtön tudta, mit kell csinálni: kimosta a kutya száját, és szólt, hogy azonnal vigyük orvoshoz. Az autóban a kutya már elveszítette a belei felett az uralmat, a szívverése pedig elképesztően gyors volt. Az állatorvosnál infúziót és epinefrint kapott, és azt mondták, hogy nem tudják, meg lehet-e menteni.”

A terrier ekkor túlélte az incidenst, de nem tanult belőle. Ezután még öt alkalommal történt vele hasonló: négyszer sikerült kimosni a száját időben, ötödször viszont nem vették időben észre, hogy mi történt, és már az állatorvos sem tudta megmenteni. Floridában ebben az időszakban meglehetős gyakorisággal találkozni az agavaranggyal, ezért a hatóságok azt javasolják, hogy a gazdik felszíni vizek közelében a kertben se hagyják őrizetlenül a kutyákat. Az agavarangy irtására szakosodott cégek is vannak, amelyek a kíméletesség jegyében összeszedik, egy hasukra kent szerrel elaltatják, majd halálra fagyasztják a varangyokat.

Egyébként vannak kutyák, akik jobban bírják a varangy mérgét: az alábbi videó, amit azért nem mernénk véresen komolyan venni, Ausztráliából származik, és a lényege, hogy egy Dobby nevű kutya rendszeresen és szándékosan mérgezi magát az ott is invazív fajként jelen lévő agavaranggyal. 

Az agavarangyot a múlt század első felében próbálták számos helyen meghonosítani, hasznos szövetségest láttak benne a mezőgazdasági kártevők elleni küzdelemben. Különösen a cukornádültetvények védelmében vetették be, először a Karib-tenger egyes szigetein. Puerto Ricóban, majd a Fülöp-szigeteken kifejezett sikerrel járt az akció a harmincas években. Ezután Ausztrália következett, ahol a queenslandi cukornádültetvények védelmében telepítették az agavarangyot. A művelet olyan értelemben nem volt sikeres, hogy a cukornád ausztráliai kártevőjét, a Dermolepida albohirtum nevű bogarat nem érte el, mert az fent volt a cukornád tetején, az agavarangy pedig rossz mászó. Az agavarangy viszont elterjedt a kontinens észak-keleti részén, sőt már a nyugati parton is találkoztak vele, és elképesztő károkat okozott az őshonos élővilágnak. Nem elég, hogy szinte mindent megeszik, ami kisebb nála, érezhetően csökkenni kezdett miatta azoknak a ragadozóknak – például a Johnson-krokodilnak vagy egyes ragadozó varánuszoknak - az állománya, amelyek méretüknél fogva kordában tarthatnák az elterjedését.

Az évtized első felében volt egy olyan elképzelés, hogy az ausztráliában őshonos húsevő hangyák vízpartokra telepítésével véget lehetne vetni a faj sikerszériájának. Az agavarangy harci stratégiája ugyanis annyi, hogy ha megtámadják, akkor nyugton ül, és várja, hogy a támadója megmérgezze magát. Az ausztrál húsevő hangya viszont immunis a végső soron a szívet megbénító méregre, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincs neki szíve. A varangy stratégiája visszaüt, mert hagyja, hogy ellepjék a csapatosan támadó hangyák, míg az őshonos békák fejvesztve menekülnek. Ezért az volt a terv, hogy a békák szaporodásának helyszínére, a vízpartokra telepítenek hangyakolóniákat, amelyek a partra kimászó fiatal békákat elpusztítják. Csakhogy kiderült, hogy a megoldás mégsem működik, ugyanis a békák annyira azért mégsem voltak bárgyúak, és hangyaveszély esetén inkább visszamentek a vízbe. Az agavarangy azóta is vígan terjed Ausztráliában, dacára a különféle békaűző kampányoknak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Környezetbarát légitaxik New Yorkban

A Föld napját ünneplik világszerte hétfőn

Budapesti rétet neveztek el Jane Goodallról 90. születésnapja alkalmából