A német menekültügyi hatóságok által elutasított, deportálásra váró emberek utolsó menedéke a templom.
HIRDETÉSNagyjából 500, kiutasított embernek adtak menedéket 2018 első negyedévében német templomok, kihasználva a kormánnyal kötött, hallgatólagos menedéknyújtási lehetőségüket. A szélsőjobboldali AfD már régóta kritikával illeti a német katolikus és protestáns egyház eme humanitárius lépését.
A német templomok 2018 első három hónapjában összesen 498, a menekültügyi hatóságok által elutasított ember esetében állították le vagy halasztatták el deportációjukat, élve menedékadási jogukkal - közölte a német kormány. Az új adatok nem mutatnak számottevő növekedést 2017 hasonló időszakához képest: akkor az egész évre kivetítve 1 478 deportációt akadályoztak meg a német egyházak. 2016-hoz képest azonban jócskán megnőtt az ezzel a lehetőséggel élők száma: akkor még csak 527 ilyen eset volt egész évben.
A német belügyminiszter azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy a szélsőjobbos AfD egyik parlamenti képviselője kérdést intézett hozzá. Az AfD már többször kritizálta a német egyházak menekültmentő akcióját - de eközben ragaszkodik ahhoz, hogy a kereszténység szerves része a német identitásnak, írja a Deutsche Welle.
A templomok azon jogát, hogy menedéket adjanak a bevándorlóknak, 2015 februárjában fogadták el, mikor a Német Bevándorlásügyi hivatal nem hivatalos, jogilag nem kötelező egyezséget kötött a németországi protestáns és katolikus egyházzal ebben a témában. Ez lehetővé teszi a templomok képviselőinek, hogy "kivételesen nehéz esetekben" megakadályozzák a deportációval fenyegetett emberek kiutasítását az országból és ügyüket megfontolásra visszaküldjék a hivatalnak.
A templom az utolsó menedék
Egy müncheni bíróság azonban nemrég úgy döntött, a templomok menedéknyújtási jogát felülírja a hivatal által kiadott deportálási rendelet. - A templomok ezen jogát ebben a hónapban vizsgálják felül és teszik hivatalossá a procedúrát - mondta a belügyminiszter.
A német templomok általában az elöljárók vagy presbiterek javaslatára dönthetnek úgy, hogy menedéket ajánlanak a szerintük erre érdemeseknek, akiknek saját költségükön szállást és ellátást is biztosítanak. A templomnak minden ilyen esetben értesítenie kell a hatóságokat, azonban nem kötelesek publikussá is tenni azt.
Hogy engedélyezhetik ezt a templomoknak?
A német egyház modernkori történetében, 1983-ban volt az első olyan eset, mikor egy berlini templom megpróbált megvédeni egy török származású férfit a deportálástól. A Cemal Kemal Altun nevű férfi öngyilkosságot követett el, csak hogy ne vigyék vissza a katonai diktatúra vezette Törökorszgába.
Ez az eset országszerte nagy felzúdulást keltett, és mivel a következő években a német menekültügyi eljárás megszigorodott, keresztény kongregáció jött létre, hogy menedéket tudjanak nyújtani a kiutasítással fenyegetett embereknek. 1991-ben a német egyházak aláírták a Nuremberg-i Deklarációt, melynek értelmében menedéket nyújthatnak a politikailag üldözött egyéneknek.
Ennek ellenére ez a tevékenységük nem volt számottevő egészen az elmúlt évekig, amikor is megsűrűsödtek az ilyen esetek - nagyrészt az ellentmondásos Dublin-i egyezmény miatt. Ennek értelmében ugyanis a menedékkérőt abba a tagállamba küldik vissza, ahol először belépett az unió területére.
Jól mutatja ezt az idei, 498 templomban élő menedékkérő esete is, melyekben kivétel nélkül olyan országba küldték volna vissza az elutasítottakat, amik az unión belül találhatóak. Ez általában Olaszországot vagy Görögországot jelenti.
Az AfD nyíltan az egyház ellen fordult
A templomoknak nincs sepciális jogi hátterük Németországban, és a templomokkal kötött egyezség már eddig is sok vitát kavart. 2015-ben az akkori belügyminiszter Thomas de Maizière is kritizálta a gyakorlatot - majd gyorsan hozzátette, hogy "mint keresztény" meg tudja érteni, hogy "egyéni esetekben" miért akarják a templomok a menekülteket befogadni.
Az AfD azonban sokkal agresszívebben lép fel a gyakorlat ellen, céljuk, hogy ezt eltöröljék. Egy Baden-Württembergi helyi csoportjuk a héten azzal vádolta meg a templomokat, hogy "aláássák a jogállamot" amikor megakadályozzák a deportációkat.
Az AfD politikusa, Daniel Rottmann felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a régióban található templomok 12 esetben állították le a deportációt más EU tagállamokba, mondván, a 2015-ös egyezséget nem az eu-s országokba történő deportálás miatt kötötték meg. Egyes egyházakat azzal is meggyanúsított, hogy "hamis tanúkat" kerítenek a menedékkérő védelmére - csak az ő tudomása szerint hat ilyen eset van.