Az Euronews riportja Kelet-Ukrajnából, ahol már négy éve pusztít a háború.
HIRDETÉSAz Euronews riportere, Natalija Ljubcsenkova a kelet-ukrajnai frontvonalban azt tapasztalta, hogy a _háború nyomai lassan múlnak el. _
“Látja azt a krátert a ház mellett? Az ágyúzás nyoma” - mutatja Vaszilina Nikolajeva, egy kelet-ukrajnai település polgármestere. A frontvonalban fekvő Hranitne lakói sokat szenvedtek a háború négy éve alatt.
Egy család tragédiájának nyomai ezek. Egy kétgyerekes pár egyszer elutazott egy közeli városba. Idősebbik lányukat egy szomszédnál hagyták. Épp akkor érte rakétatalálat a házat, a gyerek meghalt, a szomszéd megsebesült.
Még a halottak sem nyugodhatnak békében Hranitnében, az úgynevezett vörös övezetben, amely a határvonal a szeparatisták, illetve a kormány által ellenőrzött területek között. Lányuk temetésének másnapján a szülők kimentek a temetőbe, és azt látták, hogy egy része elpusztult egy tüzérségi támadásban. A temetőt veszélyesnek nyilvánították, és bezárták. Nemrég nyitották meg újra.
Nikolajeva azt mutatja, hogy sok épület viseli a háború nyomait. Közben személyes emlékei is előtörnek belőle. Amikor a háború kitört 2014-ben, terhes volt, az egyik hivatalban dolgozott. Emlékszik, hogy az egyik támadáskor a kollégái a vécében bujtatták el, hogy távol legyen az ablakoktól.
Az is előfordult, hogy férjével a kertjükben lévő pincébe futottak le, hogy menedéket találjanak az ágyúzások elől. Egész éjjel ott kelltt maradniuk.
Aztán eldöntötték, hogy nem maradnak. Levágták teheneiket, a húst és személyes holmijukat bepakolták a kocsijukba, és nekivágtak annak az útnak, amelyet állandóan lőttek. Később visszatértek. Gyermeke most 3 éves, a falu már biztonságosabb, de feszült a helyzet. Még előfordulnak ágyútámadások.
Az önkormányzat épületéből zene szűrődik ki. Két együttes próbál, miközben aktivisták tartanak gyűlést Nikolajeva irodájában.
A károk többsége 2014-ben és 2015-ben keletkezett. A félig tönkrement házak közül sokat még mindig nem újítottak föl. A kórházat, amelyben könyvtár és zeneiskola is működött, már nagyjából kipofozták, nemzetközi adományokból.
A háború előtt csaknem 4 ezer fős településen még mindig 3 ezren élnek. A lakók mintegy 40 százaléka nyugdíjas. Télen ideiglenesen sokan rokonokhoz költöznek máshová, mert nem tudják fizetni a fűtést.
Élet a „kontaktvonalban”
Azok a falvak, amelyek közel fekszenek a fronthoz, az úgynevezett “kontaktvonalhoz”, továbbra is ágyútűz alatt vannak.
Az idős emberek a legveszélyeztetettebbek a frontvonal mentén. Sokszor életüket kockáztatják, amikor aknamezőkön át elmennek a nyugdíjukért, mert azt nem viszik ki nekik, mert egyes helyeken biztonsági okokból nem járnak autók.
A minszki egyezmény ellenére, amely helyre akarta állítani a békét a Donbasz-térségben 2015-ben, nincsen mindenütt igazi fegyverszünet, az elfeledett háború tovább pusztít. Tavaly november és idén február között az ENSZ 73 civil sérültet regisztrált, közülük 12-en meghaltak.
“Mindennaposak a harcok. A kontaktvonal a falvakon keresztül húzódik, emiatt az emberek sokat szenvednek” - mondja Natalija Sapalova, a Carnegie Europe intézet elemzője. „A lakosság állandó nyomás alatt él, még azokon a napokon is, amikor a falvaikat nem éri találat. A robbanások hangját messziről is hallják.”
Egyes településeken nincs áram. A történelmi bányavidéken a szén túl drága, ezért sokan nem tudnak otthon fűteni. Ráadásul ökológiai katasztrófa is fenyeget, mert a háborúban megrongálódott bányák szennyezik az ivóvízforrásokat.
Sok csalában nem tudják tartani a kapcsolatot a távol élőkkel.
Nemrégiben megszüntették a mobiltelefon-kapcsolatot: a szeparatisták által ellenőrzött területekről nem hívhatják Ukrajnát. Emiatt még több veszélynek teszik ki magukat az emberek: közel merészkednek a frontvonalhoz, hogy híreket kapjanak szeretteikről.
HIRDETÉSNikolajeva, másokhoz hasonlóan, megpróbál bízni a jövőben. Reméli, lassan javul a helyzet. “Minden erőfeszítésünkkel megpróbáljuk helyreállítani a szociális intézményeket, a gyerekeknek, az időseknek és a hátrányos helyzetűeknek" – mondja.
Az önkormányzat közben fesztivált is szervez Hranitnében.
"Ha nincsenek fesztiválok, akkor nincs élet. Ha nincs fejlődés a gyerkeknek, sportrendezvények, akkor csak vegetálunk. Az emberek annyira kimerültek, hogy az a néhány óra, amit rendezvényeken töltenek, rengeteget jelent a folytatáshoz”.
Kollégánk másik kelet-ukrajnai riportja itt olvasható:
http://hu.euronews.com/2018/04/11/elet-a-frontvonal-mogotti-kelet-ukrajnaban
HIRDETÉS