rendkívüli hír

rendkívüli hír

Oroszország választ - de mi van a gazdasággal?

Éppen ezt olvassa:

Oroszország választ - de mi van a gazdasággal?

Oroszország választ - de mi van a gazdasággal?
Betűméret Aa Aa

Gennagyij (58) és Nagyezsda (48) Moszkva egyik külsö városrészében bvérelnek lakást. A férfi Putyin híve, közgazdász felesége másra szavaz majd. Gennagyijnak ingatlanügynöksége volt, amelyet gazdasági nehézségek miatt be kellett zárnia. Most egy barkácsáruházban alkalmazott menedzser. Szeretne újra vállalkozni, de nem lát rá lehetőséget.

“Nemrég volt egy vállalkozás-ötletem, de arra jutottam, hogy egyáltalán nem reális a megvalósítása, mert a legalacsonyabb kamat, amivel hitelt kaphatnék, ha egyáltalán kapok, 13 százalék”, panaszkodik a férfi. “Vagyis a hitel ötszörösét kellene kitermelni. Ez lehetetlen. Milyen vállalkozás képes erre? Esetleg ha valaki aranyat ás ki a földből.”

Gennagyij és Nagyezsda egyetlen dologban értenek egyet – ideje lenne több teret adni a kis- és középvállalkozásoknak Oroszországban.

“Olcsó hitelek kellene, egyszerűbb adminisztráció, hogy az emberek valahogy pénzt tudjanak keresni”, véli Nagyezsda.

Az orosz GDP 20 százalékát adja a kkv-szektor. Vlagyimir Putyin a közelmúltban azt mondta, hogy ezt a számot 2025-ig meg kell duplázni. Csakhogy ennek érdekében számos akadályt el kellene hárítani, mondja a Moszkvai Carnegy Központ gazdaságpolitikai igazgatója, Andrej Movcsan.

“A kis- és középvállalkozások adóterhe nő és nőni fog. A jogszabályi és az informális kontroll erősödik és erősödni fog. Az ellenőrök száma nő és az ellenőrzések egyre összetettebbek. A piac zsugorodik, mert a lakosság bevétele, ezzel a fogyasztása csökken. A külkereskedelemben gyakorlatilag nem lehet normálisan dolgozni. A vállalkozások egyre nehezebben adják el a termékeiket.”

Anton Szamojlov a tulajdonosa egy IT biztonsági szoftvereket készítő cégnek, az Everytag-nek, amelynek az éves forgalma nyolcvan millió rubel – nagyságrendileg háromszáz millió forint. Az IT-cégek adóját csökkentette az állam, ami nagy segítség, mondja Szamojlov.

A cég legkeresettebb terméke lehetetlenné teszi, hogy egy dokumentumról teljesen egyforma nyomtatványok készüljenek, így egy esetleges információszivárgás könnyen visszakövethető. Anton szerint hiába jó a termék, ha a külföldi piacok nagyrészt zárva maradnak előttük.

“Nagyon nehéz bejutnunk bármilyen nyugati piacra a gazdasági szankciók miatt, meg azok miatt a vádak miatt, hogy Oroszország beavatkozott az amerikai választásokba”, mondja Szamojlov. “A nyugati cégek, különösen az amerikaiak és európaiak nem bíznak az IT-vállalkozásokban, különösen azokban, amelyeknek közük van a biztonságtechnológiához – félnek attól, hogy az adataik kiszivárognak.”

Az európai szankciókra válaszul Oroszország kitiltott egy sereg európai mezőgazdasági terméket – ide értve a sajtot is. Az űrt újonnan alakult orosz sajtkészítő cégek igyekeznek betölteni – meglehetősen drágán.

Alekszej Zjuzin mérnökként végzett. Négy partnerével együtt vett egy farmot hétszáz kilométerre Moszkvától. Háromféle sajtot gyártanak, és növekedni szeretnének.

“A szankciók bevezetése egyértelműen inspirált minket, hogy belevágjunk ebbe az érdekes iparágba”, mondja a Bogomolov-farm társtulajdonosa. “Kétszáz kiló sajtot állítunk elő havonta, ami nem sok, de tervezzük a termelés bővítését, és úgy tűnik, jó úton járunk.

Ljubov és Viktor Gorbacsev Szmolenszk régióban negyvenféle kézműves sajtot készítenek, amelyet Moszkva legjobb étermeiben szolgálnak fel. Reggeltől estig dolgoznak, és szinte mindent visszaforgatnak a vállalkozásukba.

“Nem könnyű nekünk, mert a vevőink külföldi sajtokhoz szoktak, meg kell győzni őket, hogy a mi árunk nem rosszabb, mint az import”, mondja az asszony.

Meg akartuk nézni, hogyan működik egy orosz kkv, amely nem a fővárosban van. A Metkomplekt egy fémipari cég, vasúti elektronikához gyárt alkatrészeket. 160 kilométerre Moszkvától a háromezres Berendejevo nevű faluban működik.

A tulajdonosok, Kirill és Jevgenyija Zakharov negyven embernek adnak munkát, a cég forgalma másfél millió euró körül alakul. Kirill szerint képzett munkaerőt sem könnyű találni, de vannak más nehézségek is.

“Miután a rubel meggyengült, a nyersanyag és az importált gépek alkatrészeinek ára a többszörösére nőtt, ami erősen kihat a gyártási költségeinkre és így a versenyképeségünkre is”, magyarázza Zakharov.

Kirill ennek ellenére optimista a cége jövőjét illetően. Úgy látja, hogy egy kkv sikerének titka mindenütt ugyanaz – munka, munka és még több munka.

“Azt szeretném, ha a hatóságok tényleg a gazdaság egyik oszlopaként kezelnék az orosz kkv-kat. Érezzük a ránk irányuló figyelmet, de azt nem, hogy a gazdaság oszlopának tekintenének minket.”

Alekszander Morozov 23 éves hegesztő, gyakorlatilag ez az első munkahelye. Berendejevoban született, itt is szeretne élni. A felesége a helyi iskolában könyvelő. Egy kis lakást bérelnek százhúszezer forintnak megfelelő összegért, és elégedettek, bár azt mondják, az élet egyre drágább.

“Régebben ha az ember bement a boltba, ezer rubelért televásárolhatta a táskáját. Most meg ennyi pénzért szinte semmi nincs benne, ha vesz valamit az ember, olyan, mintha lapáttal szórná a pénzt. Jó lenne, ha már a fizetés is emelkedne “, mondja Alekszander.

“Jobb annak, aki egyéni vállalkozó”, teszi hozzá a felesége.

A pár saját házat szeretne – és Irinának határozott elképzelése is van arról, hogyan válthatják valóra az álmaikat.

“Aranykeze van, és szeretném, ha ezzel kezdene valamit”, mondja Irina.

“Szeretem a kovácsmunkákat, és szeretnék a magam ura lenni”.

Nem fél a kockázattól?

“Legalább meg kell próbálni. Különben sose derül ki, mire képes az ember”, mondja a férfi.

“Aki nem kockáztat, sosem iszik pezsgőt”, fűzi hozzá Irina.