Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Geopolitikai feszültségek 2017-ben

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Geopolitikai feszültségek 2017-ben

<p>Az etnikai és vallási konfliktusok erősödése, a geopolitikai feszültség növekedése jellemzi 2017-et. A legfontosabb hírekre tekintünk vissza az év elteltével.</p> <p><strong>A rohingják exodusa</strong></p> <p>Augusztus 25-én a mianmari hadsereg kemény fellépést kezdett Rakhine államban a rohingják ellen, a muzulmán kisebbség felkelései miatt. Az erőszak elől több mint 600 ezer rohingja menekült át a Bangladesbe.</p> <p>A mianmari kormányfő, Aun Szan Szu Kji szeptember 19-ig szótlanul tűrte az erőszakot. A 80-as években az erőszakmentes demokráciáért harcoló politikust 1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki, most viszont rajta kéri számon az erőszakot a nemzetközi közösség.</p> <p>Szeptember 19-én az <span class="caps">ENSZ</span> ülésén is a bangladesi menekülttáborokban szükséget szenvedő rohingják sorsával foglalkoztak. A főtitkár, Antonio Guterres cselekvésre szólított fel, Federica Mogherini EU-főképviselő felajánlotta az Európai Unió támogatását.</p> <p>November 23-án Szu Kji a bangladesi külügyminiszterrel, Abul Hasszán Mahmuddal egyeztetett, és megállapodást írtak alá a rohingja menekültek visszatérésének lehetőségéről.</p> <p>Ferenc pápa mianmari látogatásán nem említette konkrétan az egymilliós rohingja muzulmánokat, de minden etnikai csoport tiszteletére szólított fel.</p> <p>A pápa délkelet-ázsiai útjának bangladesi állomásán nevezte meg konkrétan a rohingja menekülteket, reményt adva azzal, hogy isten a hatszáz ezer szenvedővel a menekülttáborokban is jelen van.</p> <p><strong>Trump a bevándorlás ellen</strong></p> <p>Választási ígéretének megfelelően Donald Trump amint elnökké vált, január 27-én rendeletet írt alá, ami korlátozta az Egyesült Államokba való beutazást hét muzulmán többségű országból. A rendelet célja a szélsőséges terroristák távoltartása.</p> <p>Másnap tiltakozó mozgalom kezdődött, a keleti parttól a nyugati partig országos méretűvé nő. A tüntetések utcákon, repülőtereken, bíróságoknál zajlottak.</p> <p>Trump rendeletét február 3-án Seattle-ben egy szövetségi bíró felfüggesztette. Az indoklás szerint a vallási alapon történő megkülönböztetés alkotmányellenes. Hosszú jogi csata után októberben újabb beutazási korlátozást hozott Donald Trump, kibővítve Észak-Koreára és Venezuelára is.</p> <p>Az amerikai elnök választási kampányában arra is ígéretet tett, hogy a mexikói határ teljes hosszán falat építtet. Bár a kongresszus nem hagyta jóvá a költségvetését, a fal elemeinek prototípusait októberben bemutatták.</p> <p>December elején Trump újból nyomatékosan kijelentette, hogy elkötelezett a fal megépítését illetően.</p> <p>Donald Trump pánikot okozott körülbelül 800 ezer fiatal kötében. Ők szüleikkel érkeztek az Egyesült Államokba, de papírok nélkül. 78 %-uk mexikói születésű. Az előző elnök, Barack Obama idején a <span class="caps">DACA</span>-program tette lehetővé, hogy az Egyesült Államokban maradjanak.</p> <p><strong>Kim Dzsong Un a világ ellen</strong></p> <p>Február 12-én Észak-Korea atomtöltettel felszerelhető ballisztzikus rakétát indított. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un figyelmen kívül hagyva az <span class="caps">ENSZ</span> határozatait, folytatja nukleáris programját. Donald Trump határozottan üzente, hogy erős válaszra számíthat Észak-Korea.</p> <p>Áprilisban egy hadgyakorlat részeként hatvan harci bombázóval vezényelt katonai flottát az Egyesült Államok Dél-Koreához.</p> <p>Július 4-én, ami a Függetlenség Napja az Egyesült Államokban, Phenjan újabb interkontinentális rakétát (<span class="caps">ICBM</span>) indított.</p> <p>Augusztus 5-én az <span class="caps">ENSZ</span> Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat szavazott meg Észak-Koreával szemben. Washington a pekingi vezetést szólítitta fel, hogy ne támogassa Észak-Koreát, ezáltal annak nukleáris fegyverkezését.</p> <p>Phenjanban látványos demonstráción állt ki a tömeg a rezsim mellett. Az észak-koreai vezetés azzal fenyegetőzött, hogy rakétát lő az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigetére.</p> <p>Augusztusban Kim Dzsong Unről akkor készíthetett felvételeket az észak-koreai sajtó, amikor egy közepes hatótávolságú rakétát indított a japán Hokkaidó-sziget irányába, a lövedék a Csendes-óceánba zuhant.</p> <p>Szeptember 3-án zajlott a hatodik észak-koreai nukleáris teszt. A lövedékről azt cikkezték, hogy tízszer erősebb lehet a korábban teszteltnél.</p> <p>Szeptember 19-én Dobnald Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy “teljesen megsemmisítse Észak-Koreát”, ha a “rakétaember”, Kim Dzsong Un nem hagy fel öngyilkos és tömeggyilkos terveivel.</p> <p><strong>Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának az <span class="caps">USA</span></strong></p> <p>December 6-án Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, és elrendelte, hogy amilyen hamar lehetséges, költözzön át az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe.</p> <p>Az amerikai lépés a muzulmán világ, az <span class="caps">ENSZ</span> és több európai ország tiltakozását váltotta ki. Az izraeli miniszterelnök viszont történelminek nevezte Donald Trump intézkedését.</p> <p>Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint az Egyesült Államok “szándékosan aláássa az összes béketevékenységet” és lemondott a megbékélést előmozdító történelmi szerepéről.</p> <p>A palesztin Hamász (Iszlám Ellenállási Mozgalom) szerint a bejelentés megnyitotta a “pokol kapuit”, az amerikaiak csak a saját érdekeik szerint cselekszenek a régióban. Iszmail Hanijeh egy új intifádára szólította fel a muzulmánokat.</p> <p>A “harag napjává” kiáltották ki december 8-át a palesztinok, a pénteki ima után Jeruzsálemben és az Izrael által megszállt Ciszjordánia és a Gázai-övezet több településén a mecsetekből egyből tütnetni mentek a hívők. A rohamrendőrökkel való összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak.</p> <p>Az <span class="caps">ENSZ</span>-ben Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország és Németország követei hangoztatták, hogy az amerikai lépés “nem felel meg a Biztonsági Tanács határozatainak”. Nikki Haley amerikai követ válaszul megismételte, hogy Trump “nem vetette fel” a határok kérdését.</p> <p>Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint az Egyesült Államok “szándékosan aláássa az összes béketevékenységet” és lemondott a “békefolyamat szponzora” történelmi szerepéről.</p> <p>A palesztin iszlamista mozgalom, a Hamász szerint a bejelentés megnyitotta a “pokol kapuit”. Iszmail Hanijeh egy új intifádára szólította fel a muzulmánokat.</p> <p>A palesztinok a harag napjának hirdették december 8-át, és a pénteki ima után a mecsetekből egyből tüntetni mentek a hívek Jeruzsálemben, valamint az Izrael által megszállt Ciszjordánia és Gázai-övezet több településén. A rendőrökkel való összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak.</p> <p>Az <span class="caps">ENSZ</span>-ben Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország és Németország követei hangoztatták, hogy az amerikai lépés nem egyeztethető össze a Biztonsági Tanács határozataival. Nikki Haley amerikai követ válaszul megismételte, hogy Trump “nem vette fel a határok kérdést”.</p> <p><strong>Az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet visszaszorítása</strong></p> <p>Július 10-én az iraki csapatok felszabadították Moszult, a második legnagyobb iraki várost, az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet fegyvereseinek uralma alól.</p> <p>Moszul ostroma több mint 8 hónapig tartott. Az óváros visszavétele volt a legnehezebb és legvéresebb, mindkét oldalon halálos áldozatokkal.</p> <p>Az <span class="caps">ENSZ</span> becslése szerint a dzsihadisták 100 ezer civil lakost használtak élő pajzsként Moszulban, hasonlóképpen a szíriai Rakkában is.</p> <p>Október 17-én ünnepelték a szíriai Demokratikus Erők, hogy a többségében kurd harcosokból álló erőknek sikerült felszámolni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait Rakkában. </p> <p>Az ókori felső-mezopotámiai időktől jelentős települést 2014-ben szállták meg a dzsihadista fegyveresek, kiépítve az önmagát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet egyik jelentős állását. </p> <p>A város visszavétele négy hónapon át tartott, a harcoktól feldúlt Rakka szinte teljesen elnéptelenedett. A dzsihadisták kisebb csoportokban igyekeztek megbújni a romos városban.</p> <p><strong>A venezuelai diktatúra véreskezű vezetőinek elszámoltatása</strong></p> <p>Március 30-án Venezuelában a Maduro elnök által ellenőrzött legfelsőbb bíróság az ellenzéki többségű parlament hatáskörét felfüggesztette, engedetlenséggel indokolva a határozatot.</p> <p>Az Országgyűlés elnöke, Julio Borges semmisnek nevezte a bíróság intézkedését. Támogatói bejelentik, hogy készek véget vetni a diktatórikus berendezkedésnek.</p> <p>Május 3-án Nicolás Maduro elnök aláírta a parlamenti választást elrendelő határozatot.</p> <p>Venezuelában egymást érték az elnök és a rezsim elleni tüntetések, elszabadult az erőszak. A fiatal hegedűművész, Armando Cañizales is meghalt az összecsapásokban. A művészt sokan kísérték utolsó útjára, szimbolikus ellenzéki megmozdulássá vált búcsúztatása.</p> <p>A tiltakozó közéleti személyiségek egyik meghatározó alakjává vált Wuilly Arteaga hegedűs is.</p> <p>Július 30-án választásokat tartottak Venezuelában, a hivatalos adat szerint 41,53 százalékos részvétellel. Az ellenzék vitatja az adatokat, és nem ismeri el legitimnek a választásokat.</p> <p>Augusztus 5-én az új alkotmányos nemzetgyűlés 545 tagja első döntésként menesztette a főügyészt.</p> <p>A menesztett főügyész, Luisa Ortega Diaz helyére a volt ombudsmant, Tarek William Saabot nevezték ki.</p> <p>Az argentin diktatúra több vezetője ellen hoztak ítéletet. A hét évig tartó katonai rémuralom idején becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg. </p> <p>Decemberben a venezuelai ellenzék kapta a Szaharov-díjat. Az Európai Parlament által alapított elismerést minden évben az emberi jogok védelméért adják.</p>