rendkívüli hír

rendkívüli hír

Uniós "atombomba" vár a magyarokra és a románokra is? - reakciók a lengyelek elleni eljárásra

Éppen ezt olvassa:

Uniós "atombomba" vár a magyarokra és a románokra is? - reakciók a lengyelek elleni eljárásra

© Copyright :
REUTERS/Kacper Pempel
Betűméret Aa Aa

Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió - mondta Mateusz Morawiecki kormányfő szerdán arra, hogy Európai Bizottság (EB) kezdeményezte a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását Varsóval szemben.

Morawiecki szerint a Brüsszel által kifogásolt igazságügyi reform nélkülözhetetlen Lengyelországban.

A Varsó és az Európai Bizottság közötti párbeszédben "nyitottságra és becsületességre van szükség" – írta a Twitteren a kormányfő. Hozzátette, hogy bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével.

Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel.

Politikai indíttatásúnak tartják a döntést

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szerint a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. Aláhúzta: Lengyelország akkor lesz az EU számottevő tagja, ha jól működő bíróságai lesznek.

A lengyel külügyminisztérim szerint az EB döntése "szükségtelenül megterheli a kölcsönös kapcsolatokat". Hozzátették : Varsó mindig kész a párbeszédre az EB-vel, ezt Morawiecki az utolsó EU-csúcstalálkozón megerősítette, és "pozitív visszhangra talált".

Czarnecki, az Európai Parlamentnek a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) soraiból megválasztott egyik alelnöke szerint Brüsszel a jogállamisági eljárással nyomást gyakorol Lengyelországra, amely nem hajlandó az uniós menekültelosztási kvóta elfogadására.

Az európai integráció peremén

Donald Tusk reméli, hogy a varsói kormány "észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza".

Az Európai Tanács elnöke sazt ígérte, ígérte: mindent megtesz azért, hogy származási országát "ne érjék ilyen büntetések". Komolynak minősítette viszont PiS-kormányzás politikai következményeit, szerinte Európában "már most olyan államnak tekintik Lengyelországot, mint amely saját akaratából valahogy nem illeszkedik be az EU-ba".

Tusk pártja, a fő lengyel ellenzéki erőt adó Polgári Platform nevében nyilatkozó Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettes szerint a PiS kormány "az európai integráció peremén találta magát", "képtelen volt érvei meggyőző bemutatására".

Magyarországban bíznak

Beata Mazurek a PiS szóvívője meggyőződését fejezte ki, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás végén esetleg Lengyelország ellen kiszabandó szankciókat - melyek elfogadása előtt az EU-tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség - Magyarország ellenezni fogja.

Fidesz: Brüsszel meg akarja büntetni a bevándorlást elutasító országokat

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményében azt írta, az unió politikai nyomásgyakorlásra használja a jogi eljárásokat. Ezt Magyarország visszautasítja, és meg fogják védeni Lengyelországot, kitartanak magyar emberek akarata mellett, akik elutasították a "Soros-terv" minden pontját.

A közlemény szerint azért alkalmazzák az eljárást Lengyelországgal szemben, mert a brüsszeli bevándorlás-politika leghangosabb bírálója Magyarország mellett és szintén elutasítja Európa migránsokkal való betelepítését és a kötelező kvótát.

Semjén: vétózni fog Magyarország

Semjén Zsolt példátlannak és elképesztőnek minősítette Európai Bizottság döntését. A miniszterelnök-helyettes szerint a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.

"A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését" - mondta a politikus.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ez azt is jelenti,hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést.

Magyarországra is ez vár ?

Merre visz a magyar út – a brüsszeli kereszasztal-beszélgetésen a többi közt arról is kérdezték Schöpflin Györgyöt, a Fidesz magyar EP-képviselőjét, hogy mi lesz, ha érvényesítik a 7. cikkelyt Magyarország ellen is.

Az Európai Parlament idén májusban szavazta meg azt a határozatot, amely az alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetését javasolja Magyarország ellen az Európai Unió alapelveinek megsértése miatt. Az EP egyik bizottságának jelentése jövő tavaszra készül el Magyarországról.

Romániára is ez vár ?

Klaus Iohannis román elnök szerint "nyilvánvalóan fennáll a kockázata" annak, hogy Romániával szemben is elindítják az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását.

A jobboldali román elnök nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés.

"Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket" - mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a - büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont - hírhedt 13-as kormányrendelettel.