Ehhez pedig nem kell más, mint néhány digitális nagykövetség kiépítése.
HIRDETÉSTallinn tervei szerint a közeljövőben több, szenzitív adatot tároló szervert fognak elhelyezni a világ különböző részein, hogy védve legyenek egy esetleges kibertámadástól. Ezek lesznek az úgynevezett “digitális nagykövetségek”.
Az egykori szovjet állam, mely az utóbbi évtizedekben tech-óriássá nőtte ki magát, és egyébként is közel áll a szinte 100 százalékban digitális társadalom eléréséhez, így kevésbé lesz sebezhető a hekkerek támadásaitól.
- Vannak vészesetre fenntartott, back-up adatbankjaink Észtországban is, de szeretnénk minden eshetőségre felkészülni. Ha az ország kibertámadást szenved, természeti csapás éri vagy harci támadásban megsemmisülnének ezek az adattárolók, szükségünk lesz azokra, melyek határainkon kívül találhatóak – mondja Marten Kaevats, az észt kormány digitális tanácsadója.
Az észtek már most is tudnak digitálisan szavazni, hozzáférnek egészségügyi adataikhoz online, és adót is interneten keresztül vallanak és fizetnek be. Az észt kormány szerint az állami szolgáltatások 99 százaléka elérhető online, nem véletlen tehát az országra ragasztott vicces becenév: az e-Stonia. Az első digitális nagykövetséget Luxemburgban állítják fel, január elsején.
Manuel Correia, a portói egyetem professzora szerint az, hogy az ország ilyen szinten digitális, könnyen sebezhetővé teszi egy esetleges orosz kibertámadással szemben. Kaevats szerint viszont épp ellenkezőleg: az, hogy digitális adataikat világszerte több helyre csoportosítják, valójában megvédi őket attól, hogy az oroszok működésképtelenné tegyék az országot.
A világszerte elszórt digitális adatbankok pedig technikailag észt földnek bizonyulnak. Így Észtország az első olyan ország lehet, mely valós földterület nélkül is működni tud.
- Egy esetleges támadás esetén egyszerűen csak átváltunk a világ egy másik táján tárolt adatbankunkra, így a kormányzati funkciók egy pillanatra sem lesznek felfüggesztve: az adózás, a szavazás, a kormányzati döntések mind ugyanúgy elérhetőek lesznek.
Észtország több évtizedes szovjet befolyás után az 1990-es években lett független ország. Nem sokra rá technológiai úttörővé képezte ki magát, 2005-ben pedig az első olyan állam volt, mely országos szavazáson is engedélyezte az online voksolást. – Az észt társadalom mára annyira hozzászokott ehhez, hogy már nem lehetséges egy papír alapú visszalépés – mondta Siim Sikkut kormánytanácsadó. 2007-ben viszont nagyszabású kibertámadást szenvedtek el Oroszországtól, melyben 58 weboldalukat tették elérhetetlenné, köztük kormányzati portálokat is.