Elkezdődött a NATO-tagokat nyugatlanító nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat
HIRDETÉSOroszország és Fehéroroszország Zapad-2017 elnevezésű nagyszabású hadgyakorlata aggodalmat keltett a NATO-tagok és kelet-európai szövetségeseik körében. Figyelemmel fogjuk kísérni a hadgyakorlatot – jelentete ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, még augusztusi Lengyelországban tett látogatása során. Emellett felszólította Oroszországot, hogy tartsa be a fegyveres erők átláthatóságáról szóló megállapodást.
A számok
A szeptember 14. és 20. között rendezett orosz és fehérorosz hadgyakorlaton hivatalosan 12700 katona vesz részt, melynek csaknem fele orosz, a nagyobbik fele pedig fehérorosz. Egyes európai források szerint azonban akár százezer ember is részt vehet benne, bár ez a számot Moszkva cáfolta.
Az orosz védelmi minisztérium által közzétett adatok szerint a hadgyakorlatban körülbelül hetven repülőgép és helikopter, tíz csatahajó, 680 harcjármű (közülük 250 tank, több rakétavető-rendszer és egyéb nehézfegyverek)
A forgatókönyv
Az orosz védelmi minisztérium többször hangsúlyozta, hogy pusztán védelmi jellegű gyakorlatot tartanak.
Hatalmas területen, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában, a Kalinyingrádi, a Leningrádi és a Pszkovi megyében gyakorlatoznak a katonák. A Zapad (azaz Nyugat) elnevezés a két ország nyugati részére utalás, és nem az Európai Unió országaira – modnta egy, a Deutsche Wellének adott interjúban Alexander Formin orosz védelmi miniszter. Emellett felszólította a nyugati médiát, hogy ne politizálják át a gyakorlatot, és ne magyarázzék félre annak céljait.
„Egyesek arra a következtetésre jutottak, hoghy a Zapad-2017 célja Litvánia, Lengyelország és Ukrajna lerohanásának és elfoglalásának előkészítése. Egyik meglepő elméletnek sincs köze a valósághoz – jelentette ki Fomin.
A hadgyakorlatban azt játsszák el, mi történne, ha Fehéroroszországot megtámadná hátom képzelt ellenséges állam, Veyshnoria, Vesbaria és Lubenia. Ez utóbbi Nyugat-Fehéroroszország területén található, míg a másik kettő Lettországhoz, Litvániához és Lengyelországhoz tartozó területeken. A hadgyakorlat célja, hogy teszteljék a fehérorosz-orosz haderő közösen hogy képes fellépni az ellenség támadása ellen, és gyakorolják a két ország katonai igazgatásának együttműködését.
A NATO aggodalmai
Az Oroszországgal határos államok kormányai attól tartanak, hogy katonai provokációra használják majd a hadgyakorlatot.
A fő aggodalom az, hogy Oroszországnak kapóra jön a hadgyakorlat ahhoz, hogy számos katonát áttelepítsen Fehéroroszországba. Viktor Muzhenko ukrán vezérkari főnök felvetette, hogy Oroszország „komoly provokációkat” indíthat a szomszédos országok területén, azzal indokolva, hogy az oroszul beszélő kisebbségek jogainak megsértésétől tart, illetve a kisebbségek biztonságának fenyegetésétől.
A balti államok hasonló félelmeket fogalmaztak meg, annak ellenére, hogy az invázió lehetőségétől távol van a helyzet. Lettország a hadgyakorlatot megfigyelő munkacsoportot küldött Fehéroroszországba, a lépést azzal indokolva, hogy megsérthetik az ország légterét. A lett külügyminiszter kijelentette, lehetséges, hogy külföldi katonai gépek átrepüljenek a szomszédos területekre. Ugyanakkor jelentéktelennek minősítette egy katonai invázió esélyét – ez főleg a NATO fokozott térségbeli jelenlétének köszönhető.
Mindeközben Lettország további biztonsági intézkedéseket is tesz. A hatóságok még a strikeball nevű játék (melyben a játékosok katonai egyenruhában és hamis fegyverekkel jelennek meg) híveit is megkérték, hogy szüneteltessék a hobbijukat, nehogy pánikot keltsenek a határmenti területek lakó körében.
A litván hatóságok a lettekhez hasonló állásponton vannak. “Jobban felkészültünk, mint a Zapad-2009 és a Zapad-2013 hadgyakorlatok alkalmával” – mondta Dalia Grybauskaitė litván elnök szeptember 14-én, a hadgyakorlat kezdőnapján adott rádióinterjújában. “Több védelmi egységgel és intézkedéssel készültünk a területünkön”.