rendkívüli hír

Szankciókig vezethet a kvótaügy

A Visegrádi Négyekről és a kvótaperről is beszélt Juncker, esetleges szankciókat is kilátásba helyezve.

Éppen ezt olvassa:

Szankciókig vezethet a kvótaügy

Betűméret Aa Aa

Jean-Claude Juncker három Youtuber és az euronews nézőinek a kérdéseire válaszolt csütörtökön délután, egy nappal az unió helyzetéről szóló beszéde után.

Szerződésszegési eljárást indíthat a bizottság Magyarország ellen

Az euronews egy nézőjének kérdésére válaszolva az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a kvótaügyben nem a bizottság és a Visegrádi Négyek között van árok, hanem a többi uniós tagállam és a visegrádiak között.

„Azoknak az országoknak, amelyek a pert elveszítették, most alkalmazniuk kell, amit kértünk, és ha nem teszik meg, akkor szerződésszegési eljárás indítható velük szemben. A szerződésben lefektetett szabályok szerint bizonyos szankciók elképzelhetőek. Nem fenyegetek egy országot sem azonnali szankciókkal, de fontos, hogy mindenki megfeleljen az általunk elfogadott szabályoknak”.

Egy másik kérdésnél, mikor szóba került a bevándorlás Juncker hangsúlyozta, támogatná „egy olyan rendszer felállítását, ami lehetővé tenné a menekülteket befogadó tagállamoknak, hogy meggyőzödhessenek a személyazonosságuk valódiságáról.”

Szintén egy euronews-néző kérdezte Juncker véleményét arról, hogy a terroristák a schengeni egyezménynek köszönhetően szabadon közlekedhetnek Európában.

- A határellenőrzések hiánya azért nem felkérés a terroristák számára, hogy szabadon járkáljanak. Igen, a terroristák időről-időre kihasználják ezt, de azért ezt elsősorban az európai turistáknak hoztuk létre – emelte ki Juncker. – Luxemburgiként megéltem, hogy 6-8 órákat álltunk a határon Németország felé – tette hozzá.

A bizottság elnöke szerint a probléma megoldása nem a határellenőrzésben rejlik, hanem a kormányok, titkosszolgálatok közötti adatcsere javításában, ezért is mondta a beszédében, hogy “szükség lenne egy európai biztonsági ügynökségre, ami lehetővé tenné az automatikus információcserét”.

“Lengyelország nem egyenlő a lengyel kormánnyal”

Egy néző azt kérdezte, meddig tolerálja a bizottság, hogy Lengyelország nem tartja tiszteletben a jogállamiság elvét, és milyen lépéseket terveznek ez ügyben. Juncker emlékeztetett, felkérték Lengyelországot, hogy szolgáljon magyarázattal, és jelenleg is folyik a párbeszéd a lengyel kormánnyal. Juncker fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem szabad összekeverni Lengyelországot a lengyel kormánnyal, a lengyelek nagy többsége ugyanis ragaszkodik az európai tervhez.

Több erről itt: “Egy hónap haladékot kapott a kormány az igazságszolgáltatási reform korrekciójára

“Nem terhelhetjük túl Olaszországot!”

A cseh Youtuber Kovy egy képzeletbeli helyzetre kérdezett rá: mi lenne, ha megindulna egy újabb menekülthullám Európába, van-e most az EU-nak stratégiája erre. Juncker azt válaszolta, hogy van, méghozzá a két évvel ezelőtt tett javaslatuk a menekültek szétosztására. Hozzátette, hogy “mikor a szolidaritásról van szó, nem teljes az egyetértés a tagállamok közt, de nem terhelhetjük túl Olaszországot és Görögországot”.

Kovy rákérdezett arra is, hogy Juncker szerint az megoldás-e, hogy Törökországban tartják a menekülteket.

A bizottság elnöke szerint “azok a menekültek, akik Törökországban vannak, közelebb vannak az otthonukhoz. Könnyebb számukra biztosítani a „normális” életfeltételeket, mintha például Kelet-Lengyelországban vagy Észak-Svédországban lennének, az atmoszféra, a klíma közelebb áll hozzájuk. Igyekszünk javítani az életfeltételeiken”. Hozzátette azonban, hogy „nem ez a megoldás, az igazi megoldás az lenne, ha a migrációs probléma gyökerét tudnánk kezelni”.

Veszélyes a hatalmas adatmennyiség

Diana zur Löwen arról kérdezte Junckert, hogy veszélyt vagy lehetőséget lát inkább abban, hogy az olyan informatikai nagyvállalatok, mint a Google rengeteg információval rendelkeznek.

Jean-Claude Juncker szerint nagy veszély az, ha valaki túl sok adattal rendelkezik. Főleg, hogy „olyan tudással, információkkal rendelkeznek, amellyel államok sem rendelkezhetnek. Ebben annyi manipulációs lehetőség van, hogy lépni kell. Az európai adatvédelem nagyon fontos, és az is nagyon fontos hogy fizessenek adót ezek az óriásvállalatok” – tette hozzá.

Diana a hamis hírekről és a kiberbűnözésről is faggatta Junckert, hogyan lehet védekezni ellenünk. A bizottság elnöke szerint csak akkor lehet megvédeni magunkat a hamis hírektől, ha ismert a forrás, de ilyenkor is csak megbeszélésre van lehetőség, mint fogalmazott “nem tudunk lőni a hamis hírekre”.

A kiberbűnőzéssel szemben már konkrétabb lépéseket lehet tenni, utalt vissza Juncker szerdai beszédére, melyben javaslatott tett egy kibervédelmi szervezet létrehozására, ahol információkat gyűjthetnek és tájékoztathatják egymást a tagállamok. Mint mondta “csak tavaly 4000 zsarolásos kibertámadás történt Európában”.

A bizottság elnökét a katalán függetlenségi népszavazásról is kérdezték

Juncker azt mondta, tiszteletben fogja tartani a katalán függetlenségi népszavazás eredményét, de a terület nem lehet EU-tag, csak ha végigmegy ugyanazon az úton, mint a többi tagállam. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy Spanyolország is igennel szavazzon a katalánok csatlakozási kérelmére.

És hogy Juncker szerint mi a legnagyobb kihívás 2025-ig? Az unión belüli belső béke.

“Azt gondolnánk, hogy a béke adott, de ez nem így van. Azok, akik a béke kontinensén nőnek fel, nem szabad, hogy elfelejtsék, hogy ez egyszer a háború kontinense volt. Mindent meg kell tennünk azért, hogy meggyőzzük az országokat, nemzeteket, embereket, hogy szeressék egymást.”

A teljes interjút itt nézheti meg: