rendkívüli hír

A francia dolgozóknak Macron reformja után sem lesz rossz dolguk

Hatalmas tiltakozás a francia reformtervek ellen, bár még ezek után is kivételesen jó helyzetben maradnak a francia munkavállalók az európai átlaghoz képest.

Éppen ezt olvassa:

A francia dolgozóknak Macron reformja után sem lesz rossz dolguk

Betűméret Aa Aa

Franciaországban országszerte sztrájkkal tiltakoztak a héten a munkatörvény reformja ellen. A javaslat nagyobb rugalmasságot biztosítana a bérek és a szerződések tárgyalásában, ezzel megkönnyítené a cégeknek alkalmazottjainak a beosztását. Valamint egyszerűsítené a munkavállalók különböző érdekképviseleteit a vállalatokon belül.

A reformmal azt szeretnék elérni, hogy egyszerűbb legyen és kevesebbe kerüljön a francia cégeknek felvenni embereket, ezzel az ország nehezen csökkenő munkanélküliségi szintjét szeretnék javítani.

Franciaországnak van az egyik legerősebb munkajogi törvénye (a dolgozók javára). Vannak olyan, dolgozókat védő elemek benne, melyek még akkor sem fognak megváltozni, ha Macron és a kormánya véghezviszi a reformot, állítja Laure Joncour, a Norton Rose Fulbright ügyvédi iroda partnere.

A híres 35 órás francia munkahét

A macroni reformok lehetőéve teszik a cégek számára, hogy közvetlenül az alkalmazottal tárgyaljanak a fizetésről és a munkaórákról.
Jelenleg a cégek a munkavállalók képviselőivel kell, hogy közös megállapodásra jussanak.

Joncour úgy véli, hogy ennek elvileg lehet hatása a 35 órás munkahétre, a gyakorlatban azonban nem valószínű, hogy sokat változtatna.

Mindenesetre az elképzelés, hogy Franciaországban nem dolgozik senki többet heti 35 óránál csak egy mítosz – tette hozzá a munkajogi szakértő. Például ez nem vonatkozik az olyan felső vezetőkre és alkalmazottakra, akik hetekre vagy hónapokra számítják ki a munkaidejüket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy néhány 48 órás munkahetet iktassanak be a forgalmas időszakokra, máskor pedig lazítsanak.

Joncour szerint inkább az volt a gyakori, hogy a francia munkavállalókat nagylelkűen mért túlórapénzzel vagy extra szabadnapokkal jutalmazzák, ha többet dolgozónak 35 óránál a héten.

Munkaidőn kívül nem kell e-mailt olvasni

Előfordult már, hogy lefekvés előtt még rápillantott a munkahelyi e-mail fiókjára? Vagy esetleg válaszolt is e-mailre?

Nos, Franciaországban a dolgozóknak jogában áll munkaidőn kívül ne vegyenek tudomást semmilyen munkával kapcsolatos e-mailről.

És erre Macron reformjának sem lesz hatása.

Az év elején bevezetett törvény kötelezi az ötven munkatársnál többet foglalkoztató cégeket, hogy dolgozzanak ki egy szabályzatot, hogy a személyzetnek mikor kell e-mailekre válaszolni.

Joncour szerint a törvény eléggé tágan értelmezhető, így félrevezető az elképzelés, hogy magas szintű védelmet biztosít a munkavállalóknak.

Az elbocsátás nehézségei

Az egyik legvitatotabb terület az a pénzösszeg, amit a cégeknek kell fizetniük, ha valakit igazságtalanul rúgtak ki. Jelenleg csak egy minimális összeg van megadva, és ezt a cégek számára adott további engedménynek tekintik.

Vannak olyan változtatások is, melyek megkönnyítenék a vállalatok számára, hogy kirúgjanak alkalmazottakat. Most a munkáltatók gazdasági okokra hivatkozva megvállhatnak dolgozóktól, ha be tudják bizonyítani, hogy anyagi gondokkal küzd a cég nemzetközi szinten. A reformok lehetővé teszik, hogy ezeket az elbocsátásokat csupán a franciaországi profitukra alapozva tegyék meg ( tehát ha nemzetközi szinten jól megy egy cégnek, de Franciaországban rosszul).

Úgy látszik azonban, ahogy az egyik kezével elvesz, úgy a másikkal ad a kormány: az elbocsátott munkavállalók nagyobb végkielégítést kapnak.

Bár a munkavállalóknak akad min aggódniuk ebben a témakörben, ne feledkezzünk meg arról, hogy a francia korlát amúgy is elég magasan van – összegzett Joncour. A francia szabályozás rendkívüli védelmet nyújt a munkavállalóknak, ebből a kontextusból kell nézni a kérdést – magyarázta.

Nagylelkűen osztott szabadságok

Franciaország nagy része leáll augusztusban, és a dolgozók ellepik a strandokat, maximálisan kihasználva a bőséges szabadság lehetőségüket.

Macron nem javasolja ennek a megváltoztatását.

A franciák 30 nap szabadsággal (pontosabban öt hét sazbadsággal – mivel a francia rendszerben beleszámítják a hétvégéket is a szabadságba) rendelkeznek egy évben. Ha pedig többet dolgoznak heti 35 óránál, akkor valószínűleg még exrea szabadságban is részesülnek.

„Ez elég nagylelkű” – mondta Joncour, hozzátéve, hogy a szabadságok mellett még körülbelül 10 munkaszüneti nap is van, bár ez évről évre változik.