rendkívüli hír

rendkívüli hír

Különbségek és hasonlóságok Macron és Le Pen programjában

Az egykori befektetési bankár, a szocialista kormány volt minisztere, Emmanuel Macron a francia elnökválasztás második fordulójában a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Nemzeti Front vezetőjével, Marine

Éppen ezt olvassa:

Különbségek és hasonlóságok Macron és Le Pen programjában

Betűméret Aa Aa

Az egykori befektetési bankár, a szocialista kormány volt minisztere, Emmanuel Macron a francia elnökválasztás második fordulójában a szélsőjobboldali, euroszkeptikus Nemzeti Front vezetőjével, Marine Le Pennel fog összecsapni.

Mik a különbözőségek és a hasonlóságok programjaik között? Ahogy az várható, radikálisan eltérő elképzelésük van Franciaország jövőjéről.

Európa és a Frexit

A legalapvetőbb ellentét az Európai Unióhoz való viszonyban mutatkozik meg a két jelölt között.

Marine Le Pen az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát. Ha megválasztják, a radikális jobboldali jelölt népszavazást írna ki ez utóbbi kérdésről.

A 11 elnökjelölt között éppen Emmanuel Macron a “legeurópaibb”, azonban az uniót kétsebességesként képzeli el a jövőben.

Macron önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, s az Európa-ellenes beszédmód visszaszorítására megválasztása estén országszerte “állampolgári konferenciákat” kíván szervezni egy új európai projekt meghatározására.

Menekültválság

Egy másik nagy törésvonalat a nemzeti identitás kérdése jelent a két jelölt között. Marine Le Pen kampányát az úgynevezett “nemzeti preferencia” fogalma határozza meg, amelyhez néhány konkrét intézkedés is kapcsolható: a pártvezető kiléptetné Franciaországot a schengeni-zónából, lezárná az ország határait és a bevándorlás mértékét évi 10 ezer főre csökkentené a mostani 200 ezerről.

Feltételekhez kötné a külföldieknek járó szociális juttatásokat, és szigorítaná a francia állampolgárság megszerzésének a feltételeit.

Éles ellentétben áll mindez Macron elképzeléseivel: ő egy “az értékeihez hű és nyitott” Franciaország-víziót vall magáénak. Erősítené az európai együttműködést a menekültek befogadása terén.

Szerinte a bevándorlás, s azon belül is a külföldi diákok fogadása (évente 70 ezer a 200 ezerből) “szerencse és büszkeség” Franciaország számára. A legális bevándorlás területén Macron nem módosítaná a jelenlegi szabályozást, de a külföldiek jobb integrációja érdekében élne javaslatokkal, a hátrányos helyzetű, elsősorban bevándorlók lakta külvárosokban pozitív diszkriminációt vezetne be: bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat, és ezekben a negyedekben csökkentené az iskolai osztályok létszámát, ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.

Gazdasági kérdések

A felmérések szerint a franciákat leginkább nyugtalanító gazdasági helyzetre adandó válaszokban is sok az eltérés a két jelölt között. Macron egy 60 milliárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, elsősorban a környezetvédelem területén, s ezzel párhuzamosan 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre.

Le Pen nem hozott nyilvánosságra részletes költségvetési elképzelést, de neki is célja az államháztartási hiány csökkentése, amelyet elsősorban a társadalombiztosítási büdzsé és az Európai Unió költségvetési hozzájárulásának csökkentésével, valamint az adócsalás szigorúbb megbüntetésével képzel el.

Mindketten csökkentenék a vállalatok és a munkavállalók terheit, eltörölnék vagy befagyasztanák a mindenki által kötelezően fizetendő lakhatási adót. Egyikük sem kívánja sem az áfát, sem a minimálbért növelni, és csökkentenék a társasági adót. Le Pen a francia vállalatokat, Macron az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.

Oroszország

Külpolitikai téren az Oroszországhoz fűződő viszonyban tér el jelentősen a két jelölt álláspontja.

Le Pen közeledést kezdeményezne Moszkvával, ezért is találkozott a kampány alatt márciusban Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A radikális jobboldali politikus úgy látja, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása 2014-ben nem volt törvénytelen, s az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemhez “stratégiai közeledés” is szükséges Moszkvával. A kampányban csak Emmanuel Macron és a szocialista Benoit Hamon ellenezte a Moszkvához közeledést. A centrista politikus szerint Európának szót kell értenie Oroszországgal, de a szankciók feloldását nem támogatja addig, amíg a minszki megállapodást nem tartja tiszteletben Moszkva.