Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Távozik a német államfő, egykori NDK-s lelkész, az ügynökakták feltárója

Access to the comments Kommentek
Írta: Gergely Bartfai
Távozik a német államfő, egykori NDK-s lelkész, az ügynökakták feltárója

<p><strong>Öt év után, március 18-án távozik hivatalából, a berlini Bellevue kastélyból Joachim Gauck, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke. Az egykori keletnémet lelkész és ellenzéki aktivista államfőként sem vált politikussá, megmaradt politikailag aktív civilnek.</strong></p> <p>Neve intézménnyé vált, és ez nem puszta közhely: az <span class="caps">NDK</span> hírhedt állambiztonsági minisztériumának, a Stasinak az aktáit kezelő hivatalt a népnyelv keresztelte el <em>Gauck-hatóságnak.</em> Ekkor, a két Németország egyesítése után vált ismertté – és széles körben elismert morális tekintéllyé – a korábbi rostocki evangélikus lelkész.</p> <p>Óriási feladatra vállalkozott a hivatal vezetőjeként (1990–2000): a keletnémet társadalom talán legnagyobb traumájának megoldásában segített. <em>A Stasi nem végzett félmunkát; szinte mindenkit megfigyeltek, és csaknem 200 ezer embert szerveztek be besúgónak az <span class="caps">NDK</span>-ban.</em> A rendszerváltás után sokaknak kellett szembesülniük azzal, hogy közeli barátaik vagy éppen a rokonaik jelentettek róluk.</p> <p><blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Morgen,31.1.17 <a href="https://twitter.com/hashtag/BStU?src=hash">#BStU</a> Podiumsdiskussion “Freiheit für meine Akte”<br /> zu 25Jahren Öffnung der <a href="https://twitter.com/hashtag/Stasi?src=hash">#Stasi</a><del>Akten in <a href="https://twitter.com/hashtag/Rostock?src=hash">#Rostock</a></del> <a href="https://t.co/EjccrCb4vx">https://t.co/EjccrCb4vx</a> <a href="https://t.co/ZGsSeuO29X">pic.twitter.com/ZGsSeuO29X</a></p>— BStU_Presse (@BStU_Presse) <a href="https://twitter.com/BStU_Presse/status/826076745153523713">2017. január 30.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script></p> <div style="width:606px; margin-bottom:8px;"> <div style="background-color:#CCCCCC; font-size:12px; padding:8px;border-radius:8px; border: 1px solid;"> <h3><strong>A Stasi-akták hivatala</strong></h3> <p>A két német állam egyesítése után létrehozott Gauck-hatóság (hivatalos nevén: az egykori Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szolgálatának iratait kezelő szövetségi megbízott hivatala, rövidítve: BStU) törvény által megszabott feladata a Stasi-dokumentumok feldolgozása.</p> <p>A történelemben példátlan módon az egykori megfigyeltek jogot kaptak arra, hogy betekinthessenek az aktákba, és megtudják, milyen adatokat gyűjtött róluk a bukott rezsim titkosszolgálata. Az iratokról másolatot is kérhetnek. Más volt szocialista országokban ez nem így történt – mint tudjuk, Magyarországon sem. (Azóta is tartja magát az a feltevés, hogy olyan politikai döntéshozók akadályozták meg az akták nyilvánosságra hozását, akik maguk is együttműködtek a szolgálatokkal.)</p> <p>A BStU világítja át azokat, akik meghatározott közfeladatokat látnak el, például a tartományi kormányok és parlamentek tagjait. Ugyanakkor segíti a témával – vagyis a keletnémet diktatúra működésével – kapcsolatos tudományos kutatást, újságírói munkát, illetve oktatótevékenységet is.</p> <p>A hírhedt Stasi emberek millióiról gyűjtött adatokat, elsősorban az <span class="caps">NDK</span> polgárairól, de nyugatnémetekről és más külföldiekről is. Az így keletkező titkos akták alapvetően meghatározták az érintettek sorsát, mindenekelőtt a munkahelyi előmenetelét. <em>A bizalmas információk felhasználásával beavatkozhattak a célszemélyek magánéletébe is,</em> például tönkretehették valakinek a házasságát. Az adatgyűjtés során mindennapos volt az alapvető személyiségi jogok megsértése – a levéltitkot, az orvosi titkot, a lakóhely sérthetetlenségét elvben az <span class="caps">NDK</span> alkotmánya is biztosította, de a Stasi fittyet hányt mindezekre.</p> <p><blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Neues Nachschlagewerk “Das Archiv der Stasi” hilft die Archiv-Begriffe der <a href="https://twitter.com/hashtag/Stasi?src=hash">#Stasi</a> zu verstehen <a href="http://t.co/WTVrVJqE9n">http://t.co/WTVrVJqE9n</a> <a href="http://t.co/DoKTZ1WzrX">pic.twitter.com/DoKTZ1WzrX</a></p>— BStU_Presse (@BStU_Presse) <a href="https://twitter.com/BStU_Presse/status/568028722147794946">2015. február 18.</a></blockquote><br /> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script></p> <p>Az első húsz évben, 2011 végéig összesen <em>6 680 934 beadvány érkezett a hatósághoz, ebből csaknem 3 millió az egykori áldozatoktól.</em><br /> A hivatal felügyeli az 1989-es rendszerváltás napjaiban megsemmisítésre ítélt, általában ledarált iratok rekonstrukcióját is. Két évtized alatt 400 zsáknyi, 105 folyóméternyi dokumentumot állítottak helyre papírfecnikből. Egy eredeti, virtuális rekonstrukciós eljárásra 6,3 millió eurót szavazott meg a Bundestag.</p> <p>A hatóság központja Berlinben van, de kirendeltséget működtet tucatnyi más keletnémet városban is (Chemnitz, Drezda, Erfurt, Odera-Frankfurt, Gera, Halle, Lipcse, Magdeburg, Neubrandenburg, Rostock, Schwerin és Suhl).<br /> Botrányt kavart, amikor 2007-ben kiderült, hogy a hivatal megalakulásakor legalább 79 egykori Stasi-alkalmazottat is foglalkoztatott – köztük öt volt besúgót –, akiknek egy ideig még lehetőségük volt visszaélni helyzetükkel, például aktákat kicsempészni vagy megsemmisíteni.</p> <p>A hatóság 2019 végéig biztosan fennmarad, további sorsáról – egy szakértői bizottság javaslata alapján – a Bundestag dönt majd. </ul> </div></p> <p>Miután az iratok hozzáférhetőségét biztosító törvény 1992. január 2-án hatályba lépett, egy hónapon belül 420 ezren kérték ki a róluk szóló aktákat, és 130 ezer esetben fordultak a hatósághoz közfeladatot ellátó személy átvilágítása ügyében. A Stasi egykori lichtenbergi központjában megszokott látvány volt, hogy emberek ülnek a lépcsőn, kezükben a frissen átvett iratokkal, és zokognak.</p> <p><strong>A kommunista múlt és az elmaradt katarzis</strong></p> <p>Ennek a hatalmas munkának lett a jelképe Joachim Gauck. A szembenézést hirdette, bármilyen fájdalmas is. Ellenezte más volt szocialista országok, köztük Magyarország gyakorlatát. Ha elmarad a katarzis, akkor a probléma a felszín alatt tovább lappang, sőt elmérgesedik. A volt ügynökök és besúgók vezető beosztásokba kerülhetnek az új rendszerben is, és zsarolhatók lesznek a múltjukkal.</p> <p><blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr"><a href="https://twitter.com/hashtag/BStU?src=hash">#BStU</a> Pressegespräch zum Buch “Genossen, wir müssen alles wissen!” 2.9. 13.00 Zimmerstr 90 – B-Mitte <a href="http://t.co/vJB0dS41sK">pic.twitter.com/vJB0dS41sK</a></p>— BStU_Presse (@BStU_Presse) <a href="https://twitter.com/BStU_Presse/status/505437810888032257">2014. augusztus 29.</a></blockquote><br /> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script></p> <p>Ennek a véleményének sokszor hangot adott, egyszer éppen e sorok írójával beszélgetve, 1996 áprilisában, Berlinben. Felkészültsége és elhivatottsága imponáló volt e személyes találkozás alkalmával. Az idő őt igazolta.</p> <p>Gauck hivatalánál fogva a kommunista bűnök feltárásán dolgozott, de ezt sohasem arra használta fel, hogy relativizálja, netán mentegesse a nácik bűneit. Nem volt ez új felismerés nála: egy rendőrspicli már 1982-ben azt jelentette róla, hogy templomi prédikációjában párhuzamot vont a nemzetiszocializmus és az akkori keletnémet rendszer között. Ez azért is figyelemre méltó, mert közismert, hogy a szülei a náci párt, az <span class="caps">NSDAP</span> tagjai voltak.</p> <p><strong>Inkvizítor vagy hazaáruló?</strong></p> <p>Az ifjú Gauck eredetileg újságíró szeretett volna lenni, mégis a teológiát választotta, mert az <span class="caps">NDK</span>-ban ez biztosította neki a legnagyobb viszonylagos függetlenséget az államhatalomtól. 1967-től lelkészként dolgozott, 1971-től szülővárosában, Rostockban. Néhány évvel később már külön odafigyelt rá az állambiztonság, majd megpróbálták beszervezni is, sikertelenül.</p> <p>2012-es államfővé választása után nyilvánvalóvá tette, hogy nem közösködik semmiféle diktatúrával. Nem látogatott el Moszkvába, Putyin orosz elnökhöz, sőt még a szocsi téli olimpiára szóló meghívást is elhárította. Ankarába elment ugyan, de a török vezetésnek nem volt sok köszönet benne: egyetemi előadásában, török diákok előtt cseppet sem diplomatikusan bírálta Erdoğan elnök politikáját.</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Bei seinem Besuch in Offenbach würdigte Bundespräsident Joachim Gauck Migranten als „Brückenbauer“ <a href="https://t.co/HVkHeIIXTZ">https://t.co/HVkHeIIXTZ</a></p>— <span class="caps">FAZ</span> Politik (@FAZ_Politik) <a href="https://twitter.com/FAZ_Politik/status/803576275050737664">2016. november 29.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> <p>A szövetségi elnökként az ország egységét megtestesíteni hivatott Gauck népszerű volt, persze nem mindenki szerette. A kommunista utódpárt inkvizítornak nevezte, a szélsőjobbtól pedig csakhamar kiérdemelte a „hazaáruló” jelzőt. Tisztelgett az áldozatok előtt három jelképes helyszínen, ahol németek iszonyatos bűnöket követtek el a második világháború idején: a csehországi Lidicében, az ukrajnai Babij Jarban és a franciaországi Oradourban.</p> <p><strong>Egy baloldali liberális konzervatív</strong></p> <p>Elnökként is pártonkívüli maradt, „baloldali liberális konzervatívként” határozta meg politikai nézeteit. Talán különös, hogy a volt lutheránus lelkipásztor éppen a keresztény jelzőt nem használta; alighanem hite és jó ízlése nem engedte, hogy kérkedjen vallási hovatartozásával. Politikai krédóját két fogalom határozta meg: szabadság és felelősség.</p> <p>Többször is bírálta a német kormányt és a politikai elitet, de nem vetette el a rendszer egészét. Emlékezetes alapvetése szerint a mai Németország „a legjobb és legdemokratikusabb, ami valaha létezett”.</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Dank + Respekt an den scheidenden <a href="https://twitter.com/hashtag/Bundespr%C3%A4sident?src=hash">#Bundespräsident</a> Joachim <a href="https://twitter.com/hashtag/Gauck?src=hash">#Gauck</a>. Wenig andere haben soviel für gesell. Zusammenhalt getan.(F:DPA) <a href="https://twitter.com/hashtag/BuPr%C3%A417?src=hash">#BuPrä17</a> <a href="https://t.co/D6vdkFu7yK">pic.twitter.com/D6vdkFu7yK</a></p>— Heiko Maas (@HeikoMaas) <a href="https://twitter.com/HeikoMaas/status/830747048433561600">2017. február 12.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> <p>Tizenkilenc évesen nősült, négy gyermeke született. Több mint három évtizeddel később különvált feleségétől, de hivatalosan azóta sem bontották fel házasságukat. A kilencvenes években a tekintélyes hamburgi Die Zeit hetilap munkatársával, Helga Hirschsel élt együtt. 2000 óta egy másik újságírónő, Daniela Schadt az élettársa: a külön élő feleség helyett ő lett Németország tényleges first ladyje, annak minden reprezentatív feladatával együtt – merőben szokatlan megoldás, de Gauck e tekintetben sem óhajtott megfelelni mások elvárásainak.</p> <p>Szinte biztosan újraválasztották volna, de már tavaly közölte, hogy nem vállal újabb öt esztendőt az elnöki hivatalban. Nem meglepő döntés a 77 éves férfitól, aki sohasem a hatalmat vagy a pozíciót kereste, az államfői megbízatást is szolgálatnak tekintette. Kelet- és Közép-Európából nézve a Joachim Gauck iránti tisztelethez némi irigység társul.</p> <div style="width:606px; margin-bottom:8px;"> <div style="background-color:#CCCCCC; font-size:12px; padding:8px;border-radius:8px; border: 1px solid;"> <h3><strong>Másodjára már Merkel jelölte</strong></h3> <p>A pártonkívüli Gauckot először 2010-ben jelölték szövetségi elnöknek az akkor ellenzéki szociáldemokraták (<span class="caps">SPD</span>) és a Zöldek képviselői, a váratlanul lemondott Horst Köhler helyére, de Angela Merkel kancellár és a kormánypártok (<span class="caps">CDU</span>, <span class="caps">CSU</span>, <span class="caps">FDP</span>) akkor még nem őt akarták államfőnek. Megválasztását ennek ellenére jó néhány konzervatív és liberális is támogatta, de a szavazást a harmadik fordulóban, csekély többséggel a koalíció jelöltje, Christian Wulff (<span class="caps">CDU</span>) nyerte.</p> <p>Ám a volt alsó-szászországi miniszterelnök, aki Gauckkal ellentétben profi politikus volt, még két évet sem tölthetett az államfői hivatalban. Sorozatos botrányok rendítették meg a helyzetét, és amikor a hannoveri államügyészség hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával kérte mentelmi jogának felfüggesztését, Wulff (is) lemondott.</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Rückblick: So waren die letzten fünf Jahre mit Joachim Gauck als Bundespräsident by via <span class="caps">STERN</span>.DE <span class="caps">RSS</span>-Feed – Der T… <a href="https://t.co/9Z0WkBXYv9">https://t.co/9Z0WkBXYv9</a></p>— Latikia (@latikia) <a href="https://twitter.com/latikia/status/828546856628154368">2017. február 6.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> <p>Ekkor került ismét képbe a korábbi lelkész. Angela Merkel (<span class="caps">CDU</span>) kancellárnak kínos volt a Wulff-botrány; ezúttal <em>olyan elnököt akart, akit jóval nagyobb többség támogat, és korrupciógyanús ügyei sincsenek.</em> Gauckot minden parlamenti párt szívesen látta volna az államfői hivatalban, kivéve a Baloldali Pártot, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetét.</p> <p>A közvélemény-kutatások szerint Gauck széles körben népszerű volt a német társadalomban, a megkérdezettek csaknem 70 százaléka örült a jelölésének.</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Die Mehrheit der Deutschen findet, dass Joachim <a href="https://twitter.com/hashtag/Gauck?src=hash">#Gauck</a> ein guter <a href="https://twitter.com/hashtag/Bundespr%C3%A4sident?src=hash">#Bundespräsident</a> war. <a href="https://t.co/MOPW94HfBb">pic.twitter.com/MOPW94HfBb</a></p>— <span class="caps">ZDF</span> heute (@ZDFheute) <a href="https://twitter.com/ZDFheute/status/824948241401802760">2017. január 27.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> <p>A német alkotmány értelmében külön erre a célra összehívott testület, a Bundesversammlung 2012. március 18-án nagy többséggel választotta meg a szövetségi köztársaság legfőbb közjogi méltóságának. <br /> 2015 szeptemberében _az akkor 75 éves Gauck lett az ország történetének legidősebb hivatalban lévő elnöke.</p> <p>_ Utódjául a szociáldemokrata külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert választották, aki március 18-án foglalja el hivatalát a berlini Bellevue kastélyban.</p> <blockquote class="twitter-tweet" data-lang="hu"><p lang="de" dir="ltr">Bundespräsident Joachim <a href="https://twitter.com/hashtag/Gauck?src=hash">#Gauck</a> hat sich im neuen Potsdamer <a href="https://twitter.com/MuseumBarberini"><code>MuseumBarberini</a> umgesehen<a href="https://t.co/E0yi7oznnM">https://t.co/E0yi7oznnM</a></p>— Monopol-Magazin (</code>MonopolMagazin) <a href="https://twitter.com/MonopolMagazin/status/836312574970974208">2017. február 27.</a></blockquote> <script async src="//platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script> </ul> </div>