rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

560 euró alanyi jogon: a finnek már tesztelik az alapjövedelmet


világ

560 euró alanyi jogon: a finnek már tesztelik az alapjövedelmet

Világszerte foglalkoztatja a jóléti államot megreformálni akaró szakembereket az úgynevezett alapjövedelem ötlete, vagyis az, hogy az emberek alanyi jogon kapjanak egy meghatározott összeget.

Kanadában például már fel is hagytak vele, máshol még csak a gondolattal játszanak, de egy európai államban már tesztelik: Finnországban.

A finn kísérlet célja az, hogy megtudják: mi történik azokkal, akik havonta, feltétel nélkül megkapják az állami pénzjuttatást? Hogyan befolyásolja őket az alapjövedelem, hogyan viselkednek a munkaerőpiacon?

A kísérlet január elsején kezdődött. Kétezer munkanélküli vesz részt benne, mindannyian 25 és 58 év közöttiek. Továbbra is megkapják eddigi szociális juttatásaikat, kivéve a munkanélküli segélyt és az ahhoz társuló kedvezményeket. A kísérlet két év alatt 20 millió euróba kerül.

Sini 34 éves, ő is résztvevője a finnországi kísérletnek. Akár dolgozik, akár nem, minden hónapban 560 eurót folyósít neki az állam, és senki sem ellenőrzi, hogy mit csinál.

– Bámulatos lehetőség, hogy elvállalhatok egy részidős munkát, anélkül hogy megvonnák tőlem a támogatást, ahogy a munkanélküli segéllyel tennék – mondja az asszony.

Ha a kísérlet sikeres lesz, és arra a következtetésre jutnak, hogy a munkanélküliek az alapjövedelem mellett is állást keresnek, akkor a megoldást kiterjeszthetik a teljes finn lakosságra. Az állam haszna – a szegénység csökkentése mellett – a bonyolult szociális rendszer jelentős egyszerűsítése.

– Pillanatnyilag több mint százféle szociális juttatás létezik, miért ne lehetne ezentúl egyetlen egy? – teszi fel a kérdést az egyetemi kutató. Szerinte sokkal kisebb leenne a bürokrácia, az emberek pedig szabadon dönthetnének arról, hogy mihez kezdjenek magukkal a társadalomban.

Pontosan ez az üzenete a francia szocialisták elnökjelöltjének, Benoit Hamonnak is. Nagyobb szabadságot ígér az embereknek, hogy maguk határozhassanak az idejükről, a társadalmi szerepükről, egyszóval az életükről.

2018-tól az úgynevezett RSA, a minimáljövedelmet biztosító szociális támogatás 10 százalékkal emelkedne, 600 euróra. Ezt minden jogosult automatikusan megkapná. Ugyanakkor a 18 és 25 év közötti fiatalok havonta 750 euró alapjövedelmet kapnának az államtól, ezt később mindenkire kiterjeszthetnék.

Mindez hatalmas összegbe kerülne: 45 milliárd euróba, és ezt maga a szocialista jelölt is elismeri. Hosszabb távon a rendszer költségét 350 millió euróra becsülik. Ezt a már létező segélyek beolvasztásával, új adók kivetésével, különösen az örökösödés megadóztatásával teremtenék elő az elképzelés szerint. Ám a jelölt szerint hosszabb távon megváltozna az emberek hozzáállása is, és ez a lényeg.

A svájciak tavaly népszavazást tartottak az alapjövedelem ötletéről, és óriási többséggel nemet mondtak rá. Az elgondolás hívei mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy előbb-utóbb szükség lesz az alapjövedelemre, mert a technika fejlődésével egyre több munkát gépesítenek, és a munkanélküliség ugrásszerűen emelkedni fog a huszonegyedik században.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Azerbajdzsán

Családban marad az elnökség Azerbajdzsánban