rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

"A klímaváltozás egy olyan háború, amelyben sürgős lépéseket kell tennünk"


interjú

"A klímaváltozás egy olyan háború, amelyben sürgős lépéseket kell tennünk"

A Párizsi Egyezmény a valaha volt legambíciózusabb klímavédelmi egyezmény. Vajon pusztán a jószándék deklarációja marad, vagy a Földet fenyegető legsúlyosabb veszély, a klímaváltozás elleni harc hatékony eszköze lesz?

Július óta a mexikói Patricia Espinosa az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének ügyvezető titkára. Volt már külügyminiszter, nagykövet, több mint harminc év tapasztalata van a nemzetközi kapcsolatok terén. Mindez akár kevésnek is bozonyulhat az előtte tornyosuló kihíváshoz: neki kell konkrét cselekvésre váltania a klímaváltozás elleni ambíciózus párizsi megállapodást.

Euronews: - Asszonyom, üdvözlöm az Euronewsnál.

Patricia Espinosa: – Köszönöm a lehetőséget.

- A klímaváltozás elleni harc tulajdonképpen versenyfutás az idővel?

- Azt mondanám, hogy ez egy olyan háború, amelyben sürgős lépéseket kell tennünk. Ez nem azt jelenti, hogy azonnali eredményeket is várhatunk. Jelenleg az a cél, hogy az évszázad második felére egyensúlyba kerüljön az atmoszféra felmelegedését okozó üvegházi gázkibocsátás. Hosszú távú folyamatokról van szó, ugyanakkor ha nem cselekszünk sürgősen, akkor nem következik be a kívánt eredmény.

*- Majdnem húsz év kellett ahhoz, hogy tető alá hozzanak egy globális egyezményt a klímaváltozás ellen, és kevesebb mint egy év van az életbe léptetésére. November második hetében lesz a következő klímacsúcs Marrakesh-ben.
Egy globális egyezményről van szó, amely azonban lehetőséget ad választani az elérhető politikai eszközök közül a klímaváltozás elleni harcban. Ez a fajta szabadság nem bizonyulhat kétélű fegyvernek? Úgy értem, hogy így majdnem minden ország aláírta a szerződést, de hogyan lehet garantálni, hogy időben el is érik a kitűzött célt, vagyis 2 Celsius fok alatt tartják a globális felmelegedést, ahogy a Párizsi egyezmény előírja?

- A Párizsi Egyezmény közös alapot jelent, hogy minden egyes ország a világon elfogadja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem rá is kiró feladatokat. Ugyanakkor a Párizsi Egyezmény azt is előírja, hogy az államoknak a vállalt célokat felül kell vizsgálni, és emelni, ha lehetséges, a csökkentés lehetőségét viszont nem tartalmazza.

- Viszont nincs szankció akkor sem. Ha nem érik el a kitűzött célokat, akkor mi van?

- Az államok együttélését kormányzó szabályok nagy része a kormányok jóakaratán és közös érdekein alapszik, ez határozza meg a nemzetközi környezetet. A párizsi egyezmény erejét az a társadalmi mozgósítás adja, amelyet a szerződés az emberek, a vállalatok, a tudományos közösség tagjai körében kiváltott. Vagyis a klímaváltozás elleni harc olyan mozgalommá vált, amely már nem csupán a kormányok ügye.

- De ennek az egyezmények az alapja a felek akarata…

- Ez igaz, ez igaz, de még egyszer szeretném megerősíteni, amit az előbb mondtam. Az ENSZ alapító okirata, az Emberi Jogok Kartája, az alapvető emberi jogok… mindezek az eszközök, amelyeket a nemzetközi közösség azért hozott létre, hogy harmonikusan tudjanak együtt létezni, a kormányok akaratán alapulnak, de az államok azon meggyőződésén is, hogy ezek a szabályok szükségesek.

- Beszéljünk akkor konkrétumokról: a legfőbb szennyezőkről. Az Egyesült Államok. Az Egyesült Államokban az Obama-féle tiszta energia-törvény jogi értelmben a semmiben lóg a november nyolcadikai választásig. A szenátus a republikánusoké, a Kongresszus és az elnök még kérdéses. Mit lehet tenni, ha az Egyesült Államok nem éri el a vállalt célokat, vagy éppen úgy dönt, hogy kilépne az Egyezményből?

- Tízből hét amerikai támogatja, hogy az ország tegyen lépéseket a klímaváltozás ellen, és számos amerikai nagyvállalat már módosította a törekvéseit azért, hogy hatékonyabb legyen, illetve olyan tevékenységek felé mozdult el, amelyek fenntarthatósági szempontból garantálják a stabilitást.

- Igen, de a döntést a kormány hozza meg…

- Nem kizárólag, hiszen a kormány a választópolgároknak felel.

- Számításba vették azt a lehetőséget, hogy valamelyik párt kilép az egyezményből?

- Ez szuverén joga bármelyik államnak, bármelyik ország megteheti, és pontosan ez történt a kiotói egyezménnyel, ha emlékeznek rá. De én most épp egy ellenkező irányú mozgást látok: a párizsi megállapodáson kívül idén két másik alapvető egyezményt is aláírtunk, amelyeknek közvetlen hatásuk lesz erre a problémára. Az egyiket a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezettel kötöttük az iparági kibocsátások csökkentéséről, a másikat a montreali protokoll keretein belül a hidrofluor-karbon gázok kivezetéséről. Ezek rendkívül szennyező gázok, amelyek nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

- És mi a helyzet Kínával? Kína, a világ legnagyobb szén-monoxid kibocsátója az önkéntes felajánlásában azt jelentette be, hogy 2030-ig a kibocsátását növelni fogja, és csak utána kezdi el csökkenteni. A többi ország már meghatározta a 2020-ig teljesítendő célokat. Hogyan egyezteti össze majd a párizsi egyezmény ezt a kétféle sebességet?

- Az egyezmény elismeri, hogy a különböző országokban más és más reális lehetőségek vannak. Kínának a lakosságát és a gazdasági modelljét tekintetbe véve kell meghatároznia, hogy milyen vállalást tart megvalósíthatónak. A nemzetközi közösség elismeri a kínai kormánynak, a kínai társadalomnak azt az erőfeszítését, hogy egy rendkívül szén-intenzív gazdaságról átálljanak egy kevésbé szén-intenzívre. Egy Kína méretű és a kínaihoz hasonló adottságokkal bíró ország esetében a Kína által vállalt célok rendkívül ambíciózusnak minősülnek.

- A Párizsi Egyezményt sokan szkeptikusan fogadták. A kritikusok felhozzák a szerződéssel szemben, hogy nem határoz meg céldátumot a fosszilis energiahordozók teljes kivezetésére, hogy nem említi a megújuló energiákat, hogy nem határozza meg, honnan származzon az a százmilliárd dollár, amit 2020-ig össze kellene gyűjteni a fejlődő országok megsegítésére. A marrakeshi klímakonferencián majd konkretizálják ezeket a törekvéseket? Ott választ kapunk a párizsi konferencia után a levegőben maradt kérdésekre?

- A marrakeshi konferenciát azzal hívják össze, hogy a témája a konkrét klímavédelmi tevékenység elindítása lesz. A finanszírozás tekintetében nagyon konkrét és világos megközelítést fogunk tapasztalni a fejlett országok részéről. Most zárult le egy a marrakeshi konferenciát előkészítő találkozó, és látjuk, hogy már nem vagyunk messze a céltól. Még konzervatív becslések alapján is egy olyan forgatókönyv megvalósulását tekinthetjük valószínűnek, amely szerint 2020-ig majdnem 94 milliárd dollár áll majd rendelkezésre.
Ami a megújuló energiákat illeti, ezeknek kulcsszerepük van a Párizsi Egyezményben, amely nagyon világosan előírja a fosszilis energiahordozó támogatásának kivezetését és egy legalábbis klímasemleges gazdasági modell felé tartó fejlesztés megkezdését. Ez – az energetikai szektor fontosságát tekintetbe véve a gazdaság egészén belül – azt jelenti, hogy el kell hagyni fosszilis energiahordozókat, és át kell térni a megújuló energiaforrásokra.

- Ez azt jelenti, hogy van egy nyilatkozatunk, amely pusztán az aláíró felek jószándékát rögzíti.

- Ez egy egyezmény, és szeretném megismételni, hogy a Párizsi Egyezménynek van jogi ereje, hogy kötelezi az államokat. Természetesen nincs olyan bíróság, amely ellenőrizné, hogyan hajtják végre az egyezményt. Kicsit mindannyian felelősek vagyunk ezért: minden államnak szemmel kell tartania a saját és a többiek tevékenységét is, és folyamatosan felmérnie, hogy állunk a célok elérésével. De még egyszer mondom, ez az egyezmény jogi értelemben kötelezi az aláírókat.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

interjú

Egy háborúellenes haditudósító hitvallása