Egyre többfelé ünneplik Európában a boszorkányok, szellemek, démonok napját, amelyet tévesen hiszünk amerikai hagyománynak.
HIRDETÉSA holt lelkek, ugyanakkor a boszorkányok, kísértetek és démonok napja is október 31.
Az ünnep, amely közismet nevén Halloween, többféle hagyományt egyesít.
Egy kelta gyökerű, pogány szertartás adja a Halloween alapját. Annak az volt a célja, hogy megnyerjék a szellemek, a démonok és uruk, a halálisten jóakaratát, ezzel biztonságba helyezzék az élők világát.
Ez magyarázza a Halloween-jelmezt is: az élők szellemnek öltöztek, hogy elrejtőzzenek a démonok elől.
Egy fiatalember az ünnepi mulatság fellépői közül arról beszélt hétfőn délután Koppenhágában, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Halloween európai eredetű ünnep, a kivándorlók vitték magukkal Amerikába a töklámpások hagyományával együtt.
A kelta ünnep később keveredett több római szokással is. A kertek istennőjének magasztalásával, a holtak tiszteletének szertartásaival és többféle ördögűzési praktikával.
Ezekre a pogány ünnepekre épül a kereszténység Mindenszenteknek nevezett, az üdvözült lelkeknek szentelt emléknapja, amelyet a katolikus egyház november elsején tart.
A reformáció emléknapja is október 31., ugyanis Martin Luther aznap szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára téziseit 1517-ben. A ma már “95 tétel”-ként emlegetett kiáltvány valójában egy vitairat volt, amelyet Luther a búcsúcédulák gyakorlata ellen foglalmazott meg, és Albert mainzi érseknek címzett.