rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Belgium: harc a kényszerített házasságok ellen


insiders

Belgium: harc a kényszerített házasságok ellen

ALL VIEWS

További hírek erről

A togói Chimène és a guineai Rokia kényszerházasság elől menekülve hagyták el a hazájukat. belgiumban, egy befogadóközpontban találkoztak össze. Számukra a menekültstátusz megszerzése élet-halál kérdése.

- Amikor az apukám elhunyt, hozzáadtak az egyik barátjához – mesélte Rokia. – Ugyanis ez az úr gyémántkereskedő, nagyon sok pénze van, úgyhogy egyszerűen eladtak neki. Először akkor metéltek körül, amikor gyerek voltam. Aztán másodszor tizenkét éves koromban. És amikor hozzáadtak ehhez az emberhez, azt mondta, csináljam meg harmadszor is. Azt mondtam, szó sem lehet róla. Mert már tudom, milyen borzasztó következményekkel jár. Ez az ember megvert, megkínzott, hogy feküdjek le vele, mert én nem akartam, hallani sem akartam erről az emberről. Egyfolytában vert. A hazámban veszélyben az életem, mert nem engedelmeskedtem a családomnak.

- Van egy két év három hónapos kisfiam, nagyon nehézkes lenne hazatérni vele – mondta Chimène. – Az apja el akarja venni tőlem, de én nem engedem. Az élete veszélyben van, ha hazatérne. Az apja az az ember, aki akaratom ellenére feleségül akart venni, miután megerőszakolt.

Senki nem tesz feljelentést

Belgiumban a kényszerített házasság bűncselekmény.
Ennek ellenére a jelenség nehezen megfogható – mondja egy, a kényszerházasságról és a becsületgyilkosságokról szóló liége-i konferencia szervezője.

- Nagyon kevés olyan áldozat van, aki hajlandó panaszt tenni, aki bármit is vár a törvénytől – mondta az Euronewsnak Leila Slimani. – Statisztikai értelemben kényszerített házasság és becsületbeli erőszak nincs is, mert senki nem tesz feljelentést. Félnek, hogy ártanak a családjuknak, hogy miattuk börtönbe csukják a szüleiket, hogy anyagi romlásba taszítják a családot, hogy a testvéreiket állami gondozásba veszik…

Ha az áldozat elválik, azzal még nincs vége

Következő riportalanyunk, akit az egyszerűség kedvéért Aminának hívunk, a család nyomására egyezett bele egy házasságba, amelyet a mecset imámja szervezett meg egy marokkói férfival, akit soha nem látott. Amina jelentette a kulcsot a belga állampolgársághoz.
Mindez húsz éve történt. Az asszony több évnyi küzdelem árán elvált.

- Ez a dolog hosszú időre meghatározta az életemet – mondta az asszony. – Azzal nem lett vége, hogy már nincs velem. Tartozásai voltak. A házam is a nevére lett íratva, fizetnem kellett a hiteleit. Amikor végre elváltam, hirtelen még egy rakás probléma a nyakamba szakadt.

- Sikerült újraindítani az életét?

- Nem. Őszintén szólva soha nem házasodom újra, ez világos. A házasság az házasság, én hiszek ebben. Még ha vannak is emberek, akik kétszer-háromszor házasodnak. Az már nem ugyanaz.

Akkor mennek a rendőrségre, amikor már élet-halál kérdése

Halina Benmrah a kényszerített házasság áldozatait segítő egyesület vezetőjeként minden áldott nap hall ilyen történeteket. Azt mondja, a legtöbb esetben az a baj, hogy a lányok, asszonyok nem tudják, kihez forduljanak.

- Sajnos a legtöbb esetben, amiikor felhívnak, már túl késő, a házasság már megköttetett – mondja a szociális munkás. – Papíron nagyon sok mindent lehetne tenni, de a gyakorlatban semmilyen eszköz nem áll az áldozatok rendelkezésére, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de semmi. Nem hogy információval nem rendelkeznek, azt sem tudják, honnan szerezhetnének információkat.

A témával foglalkozó szakemberek ennek ellenére próbálnak összedolgozni. Anne Sophie Vallot rendőrnyomozó Brüsszelben. A civil szervezetek rendszeresen megkeresik, ha sürgős beavatkozásra van szükség egy kényszerített házassági ügyben.

- Mi a rendőrségen az áldozatokkal elsősorban a családon belüli erőszak miatt találkozunk, és itt derül ki általában, hogy kényszerített házasság van a háttérben – mondta el az Euronewsnak Anne. – Vagyis mi ennek már a következményeivel találkozunk. Ez néha nemi erőszak, ami újra és újra ismétlődik. Előfordul fizikai erőszak, méghozzá a súlyosabb fajtából. És általában a lány, amikor már tényleg nem bírja tovább, amikor már élet-halál kérdése, akkor kopogtat a rendőrség ajtaján, és kér hatósági segítséget.

Sajátos kulturális értékek

A Nők Hangja körülbelül tucatnyi brüsszeli civil szervezettel összefogva hálózatot alkotnak, és megpróbálnak új beavatkozási protokollokat kialakítani. Létrehoztak egy bármikor hívható zöld számot az áldozatoknak. Az érintett szakmák – szociális munkások, rendőrök, egészségügyi dolgozók – figyelmét igyekeznek felhívni a gyanús jelekre, különös tekintettel azokra a közösségekre, ahol a jelenség a leggyakoribb.

- Belgiumba, gyakran a családegyesítés címén, rengeteg bevándorló érkezik. nem szabad meglepődni azon, hogy ha nagyon fiatal lányok is érkeznek, néhány évvel később felmerül a házasság kérdése – mondja Maria Miguel-Sierra, a Nők Hangja igazgatója. – Hiszen minden kultúra sajátos értékeket vall, sajátos elképzelése van arról, milyennek kell lennie egy családnak. És ezek az elképzelések nem változnak meg egyik napról a másikra.

Mindez nem csak idő kérdése: a munkát sem lehet megspórolni. Nagyon fontos például a fiatalok felvilágosítása – hogy ha úgy adódik, merjenek kiállni magukért és segítséget kérni. Ezt tanácsolja a sok mindenen átesett Amina is.

- Azt mondanám a lányoknak, hogy merjenek beszélni róla. Ne féljenek, mondják el – mindegy, hogy kinek: egy barátnak, egy szomszédnak, az iskolában, mindegy. De beszéljenek róla.

Rokia a riport készítése után pár nappal megkapta a menedékjogot Belgiumban.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

insiders

Női nemiszerv-csonkítás az Egyesült Királyságban