rendkívüli hír

Irak elnöke: az Iszlám Állam visszavonulóban van

Exkluzív interjúnk az iraki elnökkel, Mohamed Fuad Maszummal.

Éppen ezt olvassa:

Irak elnöke: az Iszlám Állam visszavonulóban van

Betűméret Aa Aa

Irak ma olyan válságban van, amelyben állami léte válik kérdésessé. A belső megosztottság, a terrorizmus és a külső hatalmak befolyása egyre nagyobb veszélyt jelent. A közel-keleti állam előtt álló kihívásokról kérdeztük az ország elnökét, Mohamed Fuad Masszumota bagdadi elnöki palotában.

Euronews: - Elnök úr, ön Nagy-Britanniában élt, hogyan tudja az iraki gyakorlatban felhasználni az ott szerzett demokratikus tapasztalatait?

Mohammed Fuad Maszum: – Londonban éltem, sokat tudtam profitálni a demokratikus életből, a demokratikus gyakorlatból. Ebben az élő demokráciában annak a lehetőségét is megláttam, hogy ez lehetne akár Irak jövője is, majd ha végleg megszabadul a diktatúrától. Voltak másfajta tapasztalataim is a lakosság sokszínűségének szempontjából Irakhoz hasonló országokban, és ez elkerülhetetlenül hatással van rám, mint mindenkire, aki sokat élt külföldön. Azt gondoltuk, hogy ez példa lehetne Irak számára is, ez a gondolat, azt hiszem, jól látszik az új alkotmány tervezetén.

- Az iraki állam ma politikai és gazdasági válság közepette készülődik a moszuli csatára.

- Igen, a moszuli csata katonai művelet, és a hadsereg főparancsnoka a miniszterelnök, aki katonai tanácsadók segítségével látja el ezt a feladatot. Ennek köszönhetőek a hadsereg, a milíciák, a pesmergák és az önkéntesek sikerei. Az Iszlám Állam dzsihadista terorszervezet hosszú időn át nagy területeket ellenőrzött, de mostanra sikerült ezt jelentős mértékben csökkenteni. Moszul felszabadítása van hátra. A hadsereg tisztjei dolgoznak a hadművelet tervein, illetve azok megvalósításán.

- Sokan félnek egy olyan megoldástól, amely humanitárius katasztrófához vezetne, mert sok civil van Moszulban, a Daesh által megszállt területen. Hogyan tervezik fogadni a menekülőket a csata megkezdése után?

- Természetesen tartunk ettől, hiszen több mint egymillióan vannak Moszul városában. Az is előfordulhat, hogy az Iszlám Állam emberi pajzsként használja majd őket. Arra tettünk bizonyos mértékű előkészületeket, hogy a lakóhelyüket elhagyó civileket fogadjunk. Éppen ez az oka, hogy a moszuli csata megkezdésével késedelmeskedtünk, hogy számításba kell vennünk a civil lakosságot azért, hogy a súlyos humanitárius katasztrófát el tudjuk kerülni.

- Elnök úr, a jelenlegi helyzetet látva úgy gondolja, hogy a folyamatok az Iszlám állam legyőzéséhez vezetnek majd?

- Bízom a hadsereg, a rendőrség, a milíciák és a pesmergák egyesült erejében. Most már jelentős erők állnak szemben az Iszlám Állammal, amely számos területen visszavonulóban vannak.

- Beszélhetünk-e iraki önrendelkezésről akkor, amikor török, amerikai és iráni csapatok állomásoznak iraki területen?

- Ezek az erők, Törökország kivételével, Irak engedélyével léptek be a területére. Már a kezdetektől minden baráti ország segítségét kértük, hogy támogassanak minket fegyverekkel, szakértőkkel vagy humanitárius segítségnyújtással.

- Vannak még török csapatok Irak északi részén, akik a szövetségi kormány engedélye nélkül léptek az ország területére. Megterheli ez az önök viszonyát Ankarával?

- Ezeknek az erőknek a belépése Irak valós beleegyezése nélkül elítélés tárgyát képezi. Sok erőfeszítést tettünk, sokszor felvettük a kapcsolatot Ankarával annak érdekében, hogy egy iraki küldöttség megérkezéséig ezeket a csapatokat vonják vissza. Közös bizottság létrehozását javasoltuk, amely ellenőrizné ezeknek a csapatoknak a kivonását, de az ankarai illetékesek ezt visszautasították.

- Van olyan kezdeményezés, hogy népszavazással kellene dönteni az iraki kurd területek sorsáról, minden iraki polgár elnökeként ön hogy látja ezt a kérdést?

- Ez a népszavazás nem jelentené közvetlenül a függetlenség kikiáltását. Ehhez Irak beleegyezésére is szükség van egy egyezmény formájában, majd hasonló egyezményekre a térség többi országaival.

- A Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség tekintetében hol áll most Irak?

- Ez a két ország sok kérdésben nem ért egyet, de mi sem Szaúd-Arábia, sem Irán oldalára nem állunk a másikkal szemben.

- Szíriával, a szíriai háborúval kapcsolatosan mi az ön álláspontja? Szíria területén iraki milíciák is harcolnak, Bashar el Aszad oldalán.

- Vannak iraki önkéntesek Szíriában, de nem hivatalosan – az iraki kormány engedélye, vagy ha úgy tetszik, hozzájárulása nélkül. Ez rendben is van így, hiszen például az Iszlám Állam hadseregében európaiak is harcolnak, míg más európaiak azért jönnek a irakba, Szíriába, hogy az Iszlám Állam ellen harcoljanak.

- Ön hogyan látja Irak jövőjét az iszlám állam legyőzése után?

- Nagyon fontos, hogy a különböző nemzetiségek között békét tudjunk teremteni, hogy a viták, az erőszak ne harapózzanak el újra, és ez nagyon komoly feladat, amely elkötelezett és aprólékos munkát igényel. Ha ez sikerült, akkor megkezdődhet az újjáépítés, az ország jelentős részét romba döntő harcok nyomainak eltüntetése.